Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-27 / 147. szám, kedd

KÖZELET 2017. június 27.1 www.ujszo.com Az EU magjához akarunk tartozni Angela Merkel határozottan az „első osztályba" tart (Tasr-fotö) A migráció sem segít Pozsony. Már 2020-tól csök­kenésnek indul Szlovákia lakos­ságának száma, az évszázad vé­gére pedig a jelenlegi 5,43 mil­liónak a 70 százalékára zuhan a lakosok száma, derül ki az ENSZ legfrissebb népesedési jelentésé­ből. A mérséklődést a pozitív migrációs hatás sem állítja meg. Boris Vaňo demográfus, a De­mográfiai Kutatóközpont (VDC) munkatársa szerint a számok valószernek, habár ilyen hosszú távú szlovákiai előrejelzés még nem született. „A csökkenés reá­lisnak tűnik, a mi prognózisaink szerint is 2020-tól fogyni kezd a lakosság - mondta lapunknak Vaňo. - A csökkenés a követke­ző évtizedekben folytatódni fog, ez valós trend, azt azonban nehéz megjósolni, hogy 2100-ra való­ban 3,8 millióra esik a népesség, vagy valamivel magasabb lesz. Elméletileg elképzelhető, de sze­rintem ennél enyhébb lesz a csökkenés.” A VDC előrejelzése 2060-ig mutatja az adatokat, sze­rintük a lakosság száma akkorra érheti majd el az 5 milliót. Az ENSZ-jelentés azonban akkorra már csak 4,7 millió lakost prog­nosztizál. Szerinte természetes szapo­rodással nem állítható meg a né­pesség fogyása, sőt a VDC a né­pességcsökkenésbe beleszámí­totta a migrációt is. „A migráció nélkül a lakosság száma még nagyobb mértékben csökkenne, a bevándorlók nélkül a mi szá­mításaink szerint is bőven 5 millió alá bukna Szlovákia la­kossága 2060-ra - állítja az elemző. - Ahhoz, hogy csökke­nés egyáltalán ne legyen, a mig­rációs növekedésnek jóval na­gyobbnak kellene lennie, mint ami ma reálisnak tűnik, egyben a születési rátának is emelked­nie kellene.” Az ENSZ-jelentés szerint Szlovákiába a következő évtizedekben ötévente mintegy 4-5 ezer betelepülő érkezhet. A népesség szempontjából a régi­ónkban Csehország áll majd a legjobban, ott a lakosság csak a jelenlegi szint 86 százalékára, vagyis mintegy 8,9 millióra csökken. (ipj) RÖVIDEN Ismét kell csip a kutyáknak Pozsony. Élőlényként, nem pe­dig vagyontárgyként fogja meghatározni az állatokat az ál­lategészségügyi ellátásról szóló jogszabály módosítása. Az új meghatározás a Polgári Tör­vénykönyvben is szerepelni fog. A törvény januártól léphet ha­tályba. A módosítással az ille­gális kutyatenyésztők ellen is felvennék a harcot. Minden ku- tyakölyökbe 12 hetes koráig is­mét kötelező lesz csipet ültetni. A módosítás előtt született ku­tyákat 2020-ig kell majd csippel ellátni. A módosítás kibővítené a hatósági állatorvosok jogkörét, ők rendőri jelenlét nélkül is be­léphetnek annak a telekre, akit állatkínzással vagy illegális te­nyésztéssel gyanúsítanak. A megkínzott állatot el is vehetik a gazdájától. (sitatasr) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiának az EU magjába, az „A kategóriába" kell tartoznia - véli egy új felmérés szerint a lakosság több mint kétharmada. Richard Sulik, aki szerint az országnak nem kellene minden áron a mag felé igyekeznie, megkérdőjelezi a felmérést, úgy véli, szuggesztfvvolt a kérdésfeltevés. A közvélemény-kutatást a Ján Ba- ránek vezette Polis ügynökség ké­szítette a SITA hírügynökség szá­mára. Két kérdést tettek fel az 1208 válaszadónak. Az „Ön szerint Szlo­vákiának az EU magja felé kellene vennie az irányt, azaz szorosan együtt kellene működnie a legfejlettebb A kategóriás országokkal?” formában feltett kérdésre a válaszadók 32,4 százaléka egyértelmű igennel vála­szolt, és 36,9 százaléknyian vannak azok, akik inkább igennel feleltek a kérdésre - az igenek így 69,3 száza­lékot tettek ki. Egyértelmű nemmel a megkérdezettek csupán 4,2 százalé­ka felelt, 7,9 százalék pedig inkább a nem válasz felé hajlik, a nemek ará­nya így összesen 12,1 százalékot tett ki. 18,6 százalék nem tudott vála­szolni a kérdésre. Arról, hogy Szlovákiának az EU gyorsabban integrálódó magjába LAJOS P. JÁNOS Tornái Drucker egészségügyi miniszter múlt héten jelen­tette be, hogy az állam átvállalja a kórházak mintegy 647 millió eurés adósságát. Ezt 585 millió eurébél akarja törleszteni. A tehermente­sítési tervről Duian Zachart, az Ineko gazdaságpolitikai intézet szakértőjét kérdeztük. Megoldható lesz az, hogy keve­sebbet fizessen az állam a tartozá­sért, mint annak tényleges össze­ge? Előre kell bocsátanom, hogy ha­talmas összegről van szó, nagyobb- ról, mint amennyiből Rudolf Zajac akkori egészségügyi miniszter te­hermentesítette a kórházakat a 2000- es évek elején. Ez az adósságállo­mány a bizonyítványa az utóbbi éveknek, amikor semmilyen reform nem történt, így a kórházaknak nem állt érdekükben a hatékony működés. Zajac idején sem fizette ki az állam a hitel teljes összegét, a hitelezőknek akkor is el kellett viselniük, hogy az állam nem fizet kötbért, a késedel­mes fizetés miatt kiszabott bírságo­kat nem kapják meg, és engedniük kellett a törzstartozásból is. Most is hasonló módszert alkalmaz az állam. A minisztérium azt feltételezi, hogy a beszállítók az árakba már beszá­mítottak bizonyos „felárat”, mivel tudták, hogy a pénzüket nem kapják meg határidőre. A minisztérium ezt a „felárat” akarja megspórolni. El fogják ezt fogadni a hitele­zők? Sokuk biztosan igen, habár lesz­nek elégedetlenek. Mérlegelniük kell majd azonban, hogy inkább elfogad­ják ma a „verebet”, vagy várnak a kell tartoznia, Robert Fico kor­mányfő beszélt még a hónap elején, történelmi esélyként hivatkozva a mélyebb integrációra. Ez a motí­vum azóta olyannyira meghatároz­za uniós politikáját, hogy kijelen­tette, még akkor is a maghoz tarto­zás lesz az elsődleges Szlovákia számára, ha ennek a V4-es együttműködés látja kárát. Richard Sulik, az ellenzéki SaS elnöke ugyanakkor azt mondja, az EU „el­ső osztálya” nagyon kétes dolog, és veszélyesnek tartja, hogy a kor­mányfő „vakon és körbe-körbe is­mételgeti, majd megment minket, hogy az első osztályba tartozunk, ott kell lennünk”. Sulik szerint azon­ban Fico nemcsak hogy nem mond­ja el, de nem is sejti, mit is jelent ez pontosan. Épp Sulik kijelentését vette górcső alá a Polis felmérése a második kér­désben. „Sulik azt állítja, Európa legfejlettebb államai nem az első osztály, hanem csak egy járási egye­sület, és Szlovákiának nem kellene automatikusan az unió magja felé vennie az irányt. Egyetért ezzel az állítással?” - kérdezte a Polis a vá­laszadóktól. A megkérdezettek 6,4 százaléka teljesen egyetért az SaS elnökével, 8,7 százalékuk pedig in­kább igen. 30,7 százalékuk azonban inkább nemmel válaszolt a kérdésre, egyértelmű nemet pedig 27,5 száza­lék mondott. 26,7 százalék nem tu­dott válaszolni a kérdésre. „holnapi túzokra”, amit lehet, hogy meg sem kapnak. Biztosan lesznek, akik inkább várnak, de a többség el fogja fogadni a feltételeket. Ilyen hatalmas pénzcsomag ese­tén felmerül a korrupció veszélye. Az átláthatóság szempontjából milyen a Drucker által felvázolt módszer? A miniszter azáltal, hogy nem fog egyenként tárgyalni a hitelezőkkel, hanem egyfajta fix diszkont árat ha­tároz meg, mindenki számára azo­nosat, a számla lejártának dátuma alapján, csökkenti a lehetséges kor­rupció mértékét. Mit jelent a fix diszkont ár? A hitelezőknek le kell majd szá­molniuk bizonyos százalékot a ki nem fizetett számlájukon szereplő összegből. Ezt pontosan meghatá­Richard Sulik ugyanakkor kifo­gást emelt a felméréssel kapcsolat­ban, szerinte a Polis szuggesztíven tette fel a kérdést. „Egyáltalán nem csodálkozom, hogy ez lett az ered­mény. Valójában arról van szó, ahogy ezt számtalanszor elmond­tam, hogy Szlovákia ma teljesen in­tegrálódott már minden releváns társulásba. Ezekben kellene marad­nunk, és elsősorban Szlovákia pol­gáraiért kellene dolgoznunk, nem azon, ami például a brüsszeli bürok­rácia érdekében áll” — mondta a SI­rozza a minisztérium, például a négy vagy több éve lejárt számlán szerep­lő összegből 2,5%-ot, de ami csak egy napja járt le, abból 20 százalé­kot. Ez a mechanizmus figyelembe veszi a tartozás finanszírozásának időbeni költségeit. így nem nagyon van értelme és tere a korrupciónak. Képes lesz ezzel a mechanizmus­sal megállítani a minisztérium a kórházak további eladósodását? Azzal, hogy a tehermentesítés minden kórházra vonatkozik majd, vagyis nemcsak az államiakra, ha­nem a megyei, nonprofit vagy ma­gánintézményekre is, részben ered­ményes lehet. Elsősorban a kisebb kórházak vagy a magánkórházak igyekeznek majd elkerülni az újabb eladósodást, mivel később az állam csődeljárást indíthat majd ellenük, de a nagy állami mamutkórházak hely­TA hírügynökségnek. Szerinte az EU magjához tartozni azt jelentené, hogy Szlovákiának el kellene fo­gadnia a menekültkvóta-rendszert, ami az életminőség csökkenésével járna. „Ha másképp tették volna fel a kérdést, garantálom, hogy az ered­mény épp ellenkező lenne” - tette hozzá. Ján Baránek, a Polis vezetője la­punknak azt mondta, a kérdésfelte­vés nem volt szuggesztív. „Sulik úr­nak joga van véleményt mondani, de nincs igaza” — jelentette ki. (SITA, fm) zetét nem látom rózsaszínűnek. Nem látok garanciát arra, hogy az ő eladó­sodásuk is megáll. Az állam esetükben is konszoli­dációs tervhez köti a tehermente­sítést. Ez nem elég? Igen, vannak korlátozások esetük­ben is, ha nem tartják be a konszoli­dációs tervet, például nem emelhetik a béreket a törvényben előírt szint fe­lett, leváltható lesz az igazgató* de nem látok olyan motivációt, amely rábírná arra az állami kórházakat, hogy hatékonyan gazdálkodjanak. A legrosszabb lehetőség ugyanis az a számukra, hogy visszakapják az adósságaikat, és az államnak tartoz­nak majd. Esetükben nem számítha­tunk standard piaci konszolidációra. Akkor sem, ha a minisztérium szigorúan betartatja majd velük a konszolidációs tervet? Az a lényeg, hogy ezt ki fogja el­lenőrizni, milyen határidőkkel és milyen szigorúan bünteti majd a fe­lelősöket. Csak egy példa: a minisz­ter maga mondta, hogy nem várja azt, hogy a nagy állami kórházak eladó­sodása azonnal megáll, szerinte leg­korábban 2020-ra lehet kiegyensú­lyozott működés. Akkor azonban választások lesznek, a kórházak 2020-as gazdasági eredményeit pe­dig csak 2021 -ben, a választások után lehet majd megtudni. Fennáll a koc­kázata tehát annak, hogy nehéz mil­liókat fizetnek majd ki, de a jelenlegi menedzsereket nem fogják felelős­ségre vonni azért, hogy tényleg tettek-e valamit a kórházak jobb működéséért. Ugyan a trend a ko­rábbi évek alapján látható lesz, de kérdéses, hogy a minisztérium nem fogja-e túl „puhán” értékelni az ered­ményeket, nem keresnek-e inkább magyarázatot a rossz vagy kevésbéjó eredményekre. Zachar: Folytatódhat az állami kórházak eladósodása Dušan Zachar (Vladimír Šimiček felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom