Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-24 / 145. szám, szombat

[20 SZALON 2017. JUNIUS 24. www.ujszo.com ÍJW I ŕ ÍGY ÍRTUNK MI Csernobili járás (ČSTK) - A kijevi területen levő csernobili járás hat gazdasági egysé­gében felújították a mezőgazdaság, munkákat, amelyek a csernob.l. atom­erőműben történt szerencsétlenség óta szüneteltek A váltásokban folyó munkálatok elsősorban a burgonya es a takarmányfélék vetésterületének a megművelésére irányulnak. A szakértők megvizsgálták a földte­rületet. és arra a következtetésre futot­tak, hogy semmilyen veszély nem fenyeget, és a mezőgazdasági dolgo­zók hozzáláthatnak a vetéshez és a takarmányok előkészítéséhez. A ta­lajt a levegőt és a vizet állandóan vizsgálják és a kolhoztagok is szünte­len orvosi ellenőrzés alatt vannak. Az itt dolgozók felváltására tiz nap múlva uiabb brigádok érkeznek. A v.- déken is fokozatosan helyreáll a nor­mális életritmus és a mezőgazdasági dolgozók zavartalanul vógz.k teendó- iket. 1986. június 20. Ä Kusa -mellett! Bankó hegyen ta­valy végzett kuta­tások alkalmával magnezitot találtak. Jelenleg ezen a vi­déken nagy kiterje­désű földmunkála­tokat végeznek. A felszíni bánya fel­tárásánál kb. 7—9 ezer köbméter föl­det kell elmozdíta­ni. Hogy a munká­latokat mielőbb el­végezhessék, nagy teljesítményű gépe­ket. bágerokat. bul­dczérokat és nagy teherautókat hasz­nálnak. Képünkén Ján šrenkel munkacso­portját látjuk, amint robbantások­hoz réseket fúrnak. Foto: Ján Kočiš, — 1957. június 27. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Jaroslav Rezník A héten megválasztott új közmédia-igazgató körül alaposan összecsaptak a politikai hullámok. Nem csupán Meciar-közeli múltja és az állami TASR hírügynökség igazgatójaként hozott vitatott döntései miatt, hanem megválasztásának módja miatt is. A Smer-SNS jelöltjét ugyanis először nem támogatta a harmadik koalíciós partner, a Híd, amely egyenesen elfogadhatatlannak nevezte Rezníket. A sikertelen első forduló után minden másként lett, Bugárék hirtelen azt hangsúlyozták, fontosabb a koalíció megmaradása. Rezníket végül a Kodeba-féle ĽSNS is támogatta szavazataival, (czk) A HÉT ESEMÉNYE Aki ismeri a hazai viszonyokat, tudta, hogy Jaroslav Rezník megválasztása a közmédia élére le van zsírozva. Mert ha valami politikai megrendelésként van leadva, akkor nincs esélye az alternatívának. Hagyjuk most Rezníket magát s mečiari múlt­ját, hiszen anno a kezdetekkor mások is együttműködtek Mečiarral, akik aztán felhagytak ezzel. Adjuk meg neki, mint mindenki másnak, a fejlődés jogát, s a lehetőséget, hogy megmutassa, mit is akar a tisztségében csinálni. Az egész történetben valami más a riasztó. S ez a politikusok meggyőződése, hogy éppen ők azok, akiknek jogukban áll meghatározni, mit kellene má­soknak nézniük vagy hallgatni­uk. Nem bizonyítja ezt eléggé a tény, hogy új, „jobb” igazgatót kerestek a közmédia élére, ho­lott a jelenlegi nem adott okot az elégededenségre? Az idősebbek még emlékeznek azokra az időkre, amikor az STV nézhetetlen volt, mert teljes mértékben kiszolgáltatta magát az aktuális hatalomnak. Mindez Mečiar alatt történt, amikor a képernyőkről eltűnt a politikai szatíra, holott a hu­mornak és a kritikának nagyon is ott a helye a médiában, s az a kormány, amelyik nem tűri ezt, az önmagában nevetséges. Így kapott piros lapot Milan Markovié vagy Stano Radič, Az idősebbek még emlékeznek azokra az időkre, amikor az STV nézhetetlen volt, mert teljes mértékben kiszolgáltatta magát az aktuális hatalomnak. Jaro Klip és Rastő Piško. Ellenben a mečiari vezetés megrendelésére született a Fašírka nevű műsor, amitől az embernek legfeljebb gyomor­görcsei támadtak. Szlovákia számára nagyon rossz hír lenne, ha csak egy fél lépéssel is visszamennénk ebbe az irányba. Arról nem is beszélve, hogy ehhez az állapothoz a Híd segített hozzá, amivel vég­leg elvesztette a kormánykoalí­ció értelmesebb pártja címét. S persze Kotlebáék is odatették a részüket az eredményhez. A koalíció számára szégyen, hogy rászorult a segítségükre, és csak reménykedhetünk abban, hogy a közmédia ennek fejében nem válik egy kicsit sem Kotleba-pártivá. Mert az aztán egy igazi katasztrófa lenne az éterben. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája-Jűl A hét magyarországi esemé­nye nem szerintem, hanem Lázár János szerint „az volt, hogy Magyarország átvette a V4 elnökségét Lengyelországtól. A kormány többletfelelősségként tekint a V4-elnökségre”, de Orbán Viktor számára is több nemzetközi kötelezettséget jelent az elnökség - hallhattuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Lépjünk is ezért tovább, a magyar V4-elnökség átvétele akkor lenne a hét vagy a félév eseménye, ha a V4-nek meglenne az a súlya, ami akár egy-két éve is megvolt. Ehhez képest egy számos kérdésben megosztott regionális együttmű­ködés elnökségét átvenni nem nagy ügy, legalábbis eltörpül amellett, ahogyan miniszterel­nökünk az állítólagos „több­letfelelősségét” és nemzetközi kötelezettségét értelmezi. Orbán ugyanis azzal nyitott a brüsszeli EU-csúcson, hogy kicsit paternálisan kioktatta az új francia államfőt, miheztartása végett, nehogy ma össze-vissza beszéljen a hülye békaevő („Eu­rópa nem egy szupermarket. Európa közös sors. Azoknak az európai országoknak, amelyek nem fogadják el a szabályokat, szembe kell nézniük ennek po­litikai következményeivel”), de hát kezdő ő még, belejön, addig is mi, ká-európai veteránok fúj­juk az európai passzátszelet. Hát, nem. Orbán Európája most nem éppen úgy néz ki, ahogy ő elképzelte, a holland és a francia választás nem erősítette éppen a poziját, egyre többen gondolják úgy, hogy Budapest nem mar­kolhatja fel az uniós támogatáso­kat a semmiért cserébe (sőt, még odaátról, Trumptól sem jött meg a baráti vállonveregetés). Mig­rációs ügyben talán Orbánnal van a V4, főleg a kérdésben nem is érintett lengyelek, de Európa most erősebb, mint akár egy éve, és kicsit felkészültebben birkózik meg Orbánnal, Kaczynskival, a brexittel meg a többi kihí­vással. A hét hazai magyar eseménye ezért: egy ká-európai miniakarnok, aki nem tudott a perifériáról a centrumba kerülni, ezért most újra kell tanulnia mindent, amit európai orientáci­óról, nemzetközi kötelezettségről és (többlet) felelősségről tudni kell. * * * A hét külföldi eseménye legyen az, ha önök is egyetértenek vele, hogy Eszak-Korea büntetle­nül megölhetett egy amerikai állampolgárt, ráadásul úgy, hogy mértékadó balos amerikai véle­ményformálók az áldozatot tet­ték felelőssé, nem az elkövetőket. Ugyanazok az emberek, akik máskor joggal hadakoznak, hogy nem az áldozat rövid szoknyája tehet az erőszaktevésről, most azt kérdezik álnaivan és kioktató jelleggel Otto Warmbiertől, hogy miért is kellett odautaznia. A 22 éves fiatalember bűne az volt, hogy hazavitel céljából valahol leszedett egy kommunis­ta propagandaplakátot, elkapták, 17 hónapig fogva tartották, majd nemrég kómában, súlyos agykárosodással hazaküldték, ahol is meghalt. A phenjani tagadás dacára valószínűleg brutálisan kezelt Warmbiert halála után a balos média még kicsit utókezelte: a Salon c. laptól tweetek ezreiig egyhangúlag elítélték a fiatalem­bert. A „tekintélyes” Huffington Post szerzője szerint Ameriká­ban fekete nőnek lenni pont olyan rossz, mint fehér férfinak lenni Eszak-Koreában, és utólag megkérdezte az áldozattól, miért gondolta, hogy „fehér hímnemű privilégiuma” megvédi őt odaát? Különben is, miért nem tartotta be Eszak-Korea törvényeit? Vagy itt van pl. az ügy phenjani értel­mezését elfogadó Larry Wilmore komikus, aki szintén azon mókázott, hogy azt a posztert ott kellett volna hagynia „az idi­ótának”. Nem vicc. A hivatalos Amerika reakciója egy dolog - de ha a civil, véleményformáló Amerika ilyen, az az általunk ismert világ végének egyik apró, de jelentős indikátora. SERES LÁSZLÓ a hvg.hu munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom