Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-02 / 126. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. június 2. KULTÚRA 9 Az ördögbe, vége a mesének! LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. Csúcsra futott tegnap a Duna Menti Tavasz - az utolsó versenynapon több példaértékű, remek előadást láthattunk. És bár az ördög kétszer is mogkörnyékezte a gyermek báb- és színjátszó csoportok fesztiválját, végül üres kézzel távozott, így a mai eredményhirdetésnek mindenki ép lélekkel nézhet elébe. A fiileki Zsibongó Kisszínpad ismét spontán, örömteli játékkal nyűgözte le a közönséget, rengeteg ötlettel, találó kellékkel, eleven humorral mutatta be Arany János A bajusz című elbeszélő költeményének szabad feldolgozását. A tornaijai alapiskola Kincskeresők Színjátszó Csoportja A rest legény meg az ördög meséjét hozta el a fesztiválra, az előadás főleg a negyedikes gyerekszereplők ügyes csoportjátékával tűnt ki. Kicsit később a pokol fejedelme a he- tényi alapiskola Gólyaláb Színjátszó Csoportjának produkciójában osont vissza a színpadra: a Hetényi ördöghistória című mesejátékban már nagyobb gyerekszereplők mutatták meg, milyen ütős összjátékot eredményezhetnek az összecsiszolt, jó egyéni teljesítmények. Az Ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola Csillag-szóró Gyermekszínjátszó Csoportja — amelyet tavaly „gyémántosra” értékelt a zsűri - idén is remek csapatmunkával, ügyesen megvillantott egyéni arcokkal és saját szöveggel bizonyított (a Ki vagyok én? témára született szövegkönyvet a játszók ötletei nyomán állította össze, formálta egésszé N. Tóth Anikó). A buzitai alapiskola Táncos Cipellők színjátszó csoportja ahhoz az ötlethez igyekezett formát találni, hogyan lehet egy mesét minimális szóbeli narrációval, szinte kizárólag a tánc, a zene, az ének nyelvén elbeszélni. A jánosi alapiskola Csicsóka Színjátszó Csoportjának Jancsi és Juliskája klasszikus mesevilágot teremtett a színpadon, kedves és érzékeny egyéni játékot mutatva. A csi- cseri alapiskola Csicseri Csacsogok Színjátszó Csoportja A süket királyban egyebek mellett azt bizonyította, milyen ügyesen ötvözik a mese, a szöveg humorát a mai gyerekhumorral. A szepsi Iglice Színjátszó Csoport egyszemélyes előadással szerepelt Dunaszerdahelyen: bár Viszlai Anna Rozália egyéni teljesítménye tiszteletet érdemel, azon érdemes elmerengeni a Lelkünk háza kapcsán, jó-e a személyiségfejlődésben meghatározó éveket, élményeket átugor- (tat)va nemzeti megmaradásunk nagy (Csémy Tihamér felvételei) mennyi narrációra van okvetlenül szükség. Ha a nagyobb gyerekek mesét dolgoznak fel, ott már az irónia, a mesével való játék is belép az előadásba, és a gyerekek kapcsolódása a meséhez szintén színházi elemmé tud válni. De ahogy megyünk felfelé, a színjátszók egyre inkább a saját életükből szeretnének megmutatni valamit. És ez bizony sikamlós terep: hogyan lehet a saját személyiségükből kiinduló, de nem didaktikus előadást csinálni; valamiféle rálátást színpadilag is megteremteni, hogy a produkció ne csak a személyes panaszok felsorolása legyen. Ezen a ponton is maximálisan fontos a csoportvezető érzékenysége, aki már életkoránál fogva is képes máshogy, kívülről nézni a felmerülő ötletekre.” A Duna Menti Tavasz utolsó versenyblokkjában hagyományőrző csoportokkal is találkoztunk, akik jellemzően a népi játékok, a néptánc, a népdalok és a népzene felől közelítve hoztak történeteket. A tornaijai alapiskola Galiba Gyermekcsoportja Fütyül a masina című előadása a regruták besorozásához kapcsolódó szokásokat szerkesztette egy játékba - nem mellesleg impozáns színpadképpel. A Marcelházai Alapiskola Napsugár Hagyományőrző Csoportja Gyertek gyerekek iskolába! címmel hívta játékos időutazásra a nagyérdeműt, az Ipolysági Fegyver- neki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Búzácska Hagyomány- őrző Csoportja pedig A kóró és a kismadár című népmesét mutatta meg népi gyerekjátékokon keresztül. Afüleki Zsibongó Kisszínpad A Hetényi Tarczy Lajos Alapiskola Gólyaláb Színjátszó Csoportja kérdéseit boncolgató, felnőtt értékrendet megszólaltató, felnőtt színjátszók eszközeit másoló monodrámát játszatni alapiskolás gyerek(ek)kel. „Minden korosztályra érvényes: az a jó, ha az életkoruknak megfelelően próbálunk közelíteni a gyerekekhez. Azok a jó előadások, amelyekben a tanár nem azt próbálja rávetíteni a gyerekekre, hogy ő maga mit gondol a világról. De előfordul az is, hogy a gyerekek legyőzik a tanárt, ilyenkor az a gond, hogy parttalan lesz az előadás. Tehát a jó választás többféle érzékenységet igényel; a pedagógusnak oda kell figyelnie a csapatára, de ahol szükséges, szigorúnak is kell lennie. Banálisán hangzik, de ez az alap. A Duna Menti Tavaszon nagyon sok jó példát láttunk, és olyat is, ahol a rendező teljesen félreértelmezte, mi lenne a dolga — mondta el a »kor- osztályos vállalásokat« feszegető kérdésünkre Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke, a zsűri tagja. - A kicsiknek még nincs olyan önreflexiójuk, hogy önmagukról csináljanak előadást. Az ő korosztályuknak nagyon jók a népi játékok, a népmesék, amelyekbe bele tudják magukat képzelni, és nagyon ügyesen ki lehet játszani, hogy a közösség és az egyén miként kapcsolódik egymáshoz. Probléma ott szokott lenni, hogy nagyon el akarják mesélni a történetet: kiültetnek egy mesélőt, a többiek pedig megpróbálják eljátszani, amit mond. Nem könnyű pontosan eltalálni, RÖVIDEN Disznótor a színpadon Örsújfalu. Ma tartják Soóky László Egy disznótor pontos leírása című darabjának előbemu- tatóját az örsúj falusi kultúrház- ban. A hivatalos bemutató június 17-én lesz Komáromban, a Jókai Napok keretében. A „mesélőszínházi előadás” dramaturgja Varga Emese, a mesélő pedig a dunamocsi származású Lajos András, aki jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház művésze, korábban pedig a Vígszínház társulatának tagja volt. A darab folytatása annak a sorozatnak, amely a második világháború utáni évek eseményeit vizsgáló A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönddel kezdődött. A Disznótor a 70-es éveket, a prágai tavaszt követő konszolidációs időszakot eleveníti fel. A dráma narratívája nem a nagypolitika felől közelít, hanem a kisember fókuszát választja, ezáltal megkerüli a patetikus, merev történetszemléletet, és élő emlékezet-fogódzókat kínál, (k) Hushegyi Gábor elbúcsúzott Budapest. Befejezte budapesti misszióját a Szlovák Intézet élén Hushegyi Gábor, aki keddi búcsúfogadásán azt mondta, gyönyörű négy évet tudhat maga mögött. A leköszönő igazgatótól a budapesti szlovák nagykövetség képviselői mellett művészek is búcsúztak, köztük Závada Pál és Németh Gábor írók, akik a Kalligram Kiadó szerzőiként gyakran vendégeskedtek az intézetben. Rastislav Káčer szlovák nagykövet beszédében kiemelte az intézet jelentőségét Budapest központjában, és a következő szavakkal méltatta Hushegyi munkáj át: „Az évek során több jelentős és kiváló intézetigazgatónk volt már, akik magasra tették a mércét, de Hushegyi Gábornak nincs oka szégyenkezni, jól végezte feladatát”. Hushegyi információink szerint a külügyminisztériumban folytatja munkáját, a helyére pedig a so- morjai származású Sipos Ildikó került, akiről annyit sikerült megtudnunk, hogy azelőtt Szlovákia genfi ENSZ- missziójánál dolgozott külső munkatársként, és archiválási feladatokat végzett. (juk) Losoncon lép fel a Genesis gitárosa Betiltották Libanonban a Wonder Womant Losonc. Nógyállomásos magyarországi turnéjának kellős közepén, június 4-én a budapesti Djabe zenekarvendégeként Losoncra is átréndul Steve Hackett, a Genesis egykori gitárosa, és Gulli Briem, a Mezzoforte dobosa. A szupergrupp a helyi zsinagógában lép fel 19 órától. Az 1995 óta működő Djabe egyéni stílust alakított ki a dzsessz és a világzene elemeit kombinálva. Eddig tizenhét albumot adtak ki. Szerzeményeik azért is izgalmasak, mert gyakran egy-egy kompozíción belül is keverik a két stílust, nem beszélve a magyar népi dallamokról, amelyeket szintén meglehetősen szabadon kezelnek. (Djabe afrikai ashanti nyelven szabadságot jelent.) Ez a szabad fúzió nemzetközi terepen is sikeresnek bizonyult, a Djabe eddig 42 országban lépett fel. A brit gitárossal, Steve Hackett-tel tizennégy éve találtak egymásra, azóta rendszeresen koncerteznek együtt, és két közös albumot is kiadtak. Hackett 1970 és 1977 között, a csapat legprogresszívabb éveiben volt a Genesis gitárosa, és máig játszik Genesis-számokat koncertjein. A Djabe másik „tiszteletbeli tagja” a világhírű izlandi dzsessz-funk formáció, a Mezzoforte ütőhangszerese, Gulli Briem, aki 2012 óta lép fel és stúdiózik a magyar együttessel. Ebben a felállásban számos helyen léptek fel, egyebek között Malajziában, Hollandiában, Ausztriában, Horvátországban és Oroszországban. A magyarországi turnét követően Brünnben és Bécsben is láthatja őket a közönség, idén februárban pedig megjelent legújabb közös lemezük, a Summer Storms and Rock-ing Rivers című koncertanyag. (juk) Bejrút. Betiltották Libanonban a Wonder Woman című amerikai kalandfilmet, mert a főszereplője egy izraeli színésznő, Gál Gadot volt katona. A vetítési tilalmat a belügyminisztérium rendelte el, néhány órával a forgalmazás megkezdése előtt. A libanoni mozik leszedték a hollywoodi produkció plakátjait és levették műsorukról az alkotást, amely az azonos nevű női képregényhős első élőszereplős mozifilmje. A tilalmat a gazdasági és kereskedelmi minisztérium kezdeményezte, mert Libanon és Izrael között hadiállapot van érvényben, és a libanoni törvények tiltanak bármiféle kereskedelmi ügyletet Izraellel. Egy „Izrael támogatóinak” bojkottjáért küzdő libanoni civil szervezet már tavaly is kampányolt a Batman Superman ellen című amerikai szuperhősfilm bemutatása ellen, amelyben az izraeli színésznő is szerepet kapott, de akkor nem jártak sikerrel. (MTI)