Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-24 / 145. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2017. június 24. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Merénylő rendőröket ölt Pakisztánban Összeurópai fegyverkezés jön Az uniós közös fegyverkezés igénye Donald Trump szigora és a brexit miatt vált égetővé Merkelre nézve. Szoros francia-német együttműködés nélkül nem lehet elő­mozdítani az unió ügyeit -mondta Emmanuel Macron francia államfő. (tasr/ap) Kvetta. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát gépkocsi­jában a délnyugat-pakisztáni Kvetta városában, és kioltotta legalább 12 ember életét - a ha­lottak között van négy rendőr is. A sebesültek közül 11-en a biz­tonsági szolgálat emberei. A tá­madó a kvettai rendőrség főfel- ügyelőj ének hivatalánál röpí­tette levegőbe gépkocsiját, ami­kor megállították ellenőrzésre. Kvetta mintegy száz kilométerre fekszik az afgán határtól. (MTI) Börtön a dél-koreai exelnök barátnőjének Szöul. Három év börtönre ítélték tegnap Dél-Koreában Pák Gun Hje leváltott államfő barátnőjét és bizalmasát, a volt elnököt és számos politikai és gazdasági vezetőt érintő korrupciós botrány egyik kulcsszereplőjét. Csoj Szun Szil ellen összesen 13 ügy­ben emeltek vádat, a tegnapi bí­rósági döntés pedig az első, elle­ne hozott ítélet. Amiatt kell bör­tönbe vonulnia, mert kapcsola­taival visszaélve elintézte, hogy lánya bejusson az ország egyik legpatinásabb egyetemére, ahol rendre magas osztályzatokat ka­pott le nem tett vizsgákért, nem létező vagy plagizált dolgozato­kért. Csoj lányától elvették a diplomát, és érvénytelenítették az egyetemi felvételijét is. (MTI) Ultimátumot kapott Katar az araboktól Rijád/Ankara . Ultimátumot in­tézték Katarhoz azok az arab or­szágok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt köve­telik Dohától a többi között, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és hala­déktalanul szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a terrorista csoportok támogatásának. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló lis­tát állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Ku- vait továbbított Katarnak. Tu­datják Dohával, hogy amennyi­ben tíz napon belül nem egyezik bele a követelések végrehajtásá­ba, azok érvényüket veszítik. Törökország nem tervezi felül­vizsgálni katonai jelenlétét Ka­tarban -jelentette ki Fikri Isik török védelmi miniszter. (MTI) Először Belgrádban a horvát elnök Belgrád. A szerb-horvát kap­csolatok javulására számít az év végéig Alekszandar Vucsics szerb elnök, aki tegnap találko­zott horvát kollégájával, Kolin- da Grabar-Kitaroviccsal. A horvát elnök először látogatott Belgrádba a 2,5 évvel ezelőtti beiktatása óta. A két elnök az országaik között évek óta fenn­álló feszültségekről tárgyalt. Vucsics kijelentette: nem lesz könnyű a két ország közötti megbékélési folyamat. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Nincs előrelépés a menekültek tagállamok közöt­ti elosztásának ügyében, de az európai uniós külső határok védelmével kapcsolatban „nagyon nagy az egyetértés" - mondta Angela Merkel német kancellár az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek véget ért tanácskozása után. Az Emmanuel Macron francia ál­lamfővel közösen tartott tájékoztató­ján elmondta, hogy a menekültek el­osztásáról tovább kell beszélni, mert fontos kérdés, és érinti a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Azonban a csúcstalálkozón nem fordítottak sok időt erre, mert világos volt, hogy nem lehet előrelépni. A következő soros uniós elnök, Észtország és a többi balti állam példája azt mutatja, hogy kelet-európai országokban is van hajlandóság a szolidaritásra. Jó len­ne, ha valamennyi tagállamot ez a hozzáállás jellemezné - mondta a kancellár. Jelezte, továbbra is napi­renden kell tartani az ügyet. „Nem fo­gom abbahagyni, továbbra is beszél­ni fogok erről”—húzta alá Merkel. Az Európai Unió és Líbia közös elkötelezettségét szorgalmazta a migráció megfékezésére Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök. Az olasz ellenzék bejelentette, hogy kormányra kerülve leállítja a mene­dékkérők befogadását. Hangsú­lyozta, Olaszország célja az észak­afrikai országból induló migrációs áramlat megfékezése, ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeit an­nak, hogy a líbiai hatóságok minél jobban képesek legyenek államuk területének ellenőrzésére, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésre. Az olasz kormányfő hoz­zátette, az EU részéről gazdasági és politikai döntésekre van szükség. Összehangolt védelem Történelmi lépés az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése, amelyről az uniós állam- és kor­mányfők találkozóján döntés szüle­tett - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnö­ke közölte, az ülésen megállapodtak abban, hogy összehangolják és meg­erősítik az uniós tagországok védel­mi együttműködését. Juncker hoz­zátette: az Európát fenyegető biz­tonsági kihívások miatt elkerülhe­tetlen egy közös védelmi alap létre­hozása, ennek tervét az Európai Bi­zottság még június folyamán előter­jeszti. Hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni az uniós tagországok kato­nai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és ha­tékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre. A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irá­nyul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire - tette hozzá. Szétforgácsolt haderők A védelmi programhoz tartozhat egy gyors reagálású kisebb EU- hadtest készenlétbe helyezése is, de alapvetően nem egy európai hadse­reg lesz ebből, hanem inkább egy fegyverkezési program. Az Európai Bizottság az alábbi adatokkal haran­gozta be a megállapodást: Az EU-s országok 178 féle fegyverrendszert használnak, az USA hadserege csak 30-at. Az uniós tagok 17 féle tankot használnak, az USA hadserege csak 1-et. Az EU-s országok 29-féle ha­dihajót használnak, az USA hadse­rege csak 4-et. Az EU-s államok 20 féle harci repülőt használnak, az USA hadserege csak 6-ot. Ebből az következik, hogy az európai fegy­vergyártás pazarló, tele van párhu­zamosságokkal, ráadásul közös ak­ciók esetén nagyon nehéz összehan­golni ennyiféle rendszert, hiszen a katonák országonként teljesen más technikára vannak kiképezve. Nyeregben a franciák Az uniós fegyverkezés igényét je­lentősen felgyorsította, hogy Donald Trump nem hajlandó kimondani, hogy mindenáron megvédi az euró­pai NATO-tagokat. A választási kampánya idején azt mondta, hogy szerinte nem érdemel védelmet az az ország, amelyik nem költ eleget a sa­ját hadseregére, e kijelentését máig nem vonta vissza. A másik ok, ami segítette a döntést, hogy a britek nem akarták soha, hogy az EU katonai jel­leget öltsön. Most, hogy kilépőben vannak, a francia és német ambíciók szabad utat kaptak. A brexit azt is je­lenti, hamarosan már csak egy EU-tag marad a világ legfontosabb ügyeiben dönteni hivatott ENSZ Biztonsági Tanácsban, és már csak egy EU-tag marad, akinek atombombája van. Franciaország ezáltal katonai és dip­lomáciai szempontból is jelentősen felértékelődött az EU-ban. Ebben a helyzetben komoly francia és német igény van arra, hogy erősítsék had­seregeiket, és ezt összekötik az EU erősítésével, illetve azt is remélhetik, hogy az EU-nak fizetett tagdíjuk egy részét visszaforgathatják majd kato­nai célokra. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2020-tól évente 1,5 milliárd euró menjen erre a célra. Az uniós vezetők biztonságról és védelemről szóló lépéseket fogadtak el, amelyben a terrorizmus elleni küzdelem jegyében arról határoztak, hogy közösen veszik fel a harcot az online radikalizálódás terjedésével szemben, összehangolják az erősza­kos szélsőségek megelőzésére irá­nyuló munkát, fellépnek a terroriz­mus finanszírozása ellen, és meg­osztják a nemzeti bűnüldöző hatósá­gok közötti információkat. Vélemé­nyük szerint lehetővé kell tenni a ter­roristák által használt kommuniká­ciós csatornák titkosításának indo­kolt esetben történő feloldását is. Ki­jelentették, a tagországok megoszt­ják a külföldi terrorista harcosok, va­lamint a hazai radikalizálódott egyé­nekkel kapcsolatos információkat, politikai és jogi intézkedéseket ké­szítenek elő az ilyen típusú fenyege­tés kezelésére. (MTI, 444,hu) felszólították a Fehér Házat az eset­leges felvételek átadására. Csütör­töktől egyébként a Fehér Ház be­tiltotta a televíziós közvetítéseket a napi sajtószóvivői tájékoztatókról. Trump szerint Robert Mueller, a tavalyi választási kampány orosz szálait vizsgáló különleges ügyész csapata „tele van Hillary Clinton támogatóival.” Trump megkérdő­jelezte, hogy Mueller vizsgálata valóban független. Különleges ü- gyészként Mueller a tavalyi elnök­választásba történt orosz beavatko­zást és a Trump-kampány és oro­szok közötti esetleges összejátszást igyekszik felderíteni, de várhatóan vizsgálja azt is, vajon Trump aka­dályozta-e az igazságszolgáltatást. Napkollektorossá, és így kifize­tődővé akarja tenni a mexikói ha­tárra tervezett, az illegális beván­dorlók megállítására hivatott falat Trump. „Remek ötlet, mi?! Ne­kem jutott eszembe! Hiszem, hogy gyönyörűre tudjuk csinálni!” - mondta az elnök büszkén. Állító­lag műszakilag megvalósítható a dolog, a „napfal” olcsóbb és prak­tikusabb is, mint egy hagyomá­nyos. A 3200 km hosszú, napkol- lektoros építmény 1 milliárd dol­lárba sem kerül. (MTI) Akárcsak a korábbi években, az idén is megtartották szerte Iránban az Izrael- ellenes tüntetéseket, amelyeken a tiltakozók halált kiáltottak a zsidó államra, átkozták, amiért megszállva tart palesztin területeket. Eközben a Forradalmi Gárda - erejét fitogtatva - közszemlére tette ballisztikus rakétáit. Az Izrael lé­tét el nem ismerő Iránban az 1979-es forradalom óta már hagyomány, hogy évente, az iszlám böjti hónap utolsó péntekén, al-Kudsz (Jeruzsálem törté­nelmi neve arabul) napján tartanak Izrael-ellenes tüntetéseket. (Tasr/ap) Trump blöff] e és ötlete Donald Trump amerikai el­nök közölte: nincsenek felvé­telei a Szövetségi Nyomozó- iroda (FBI) elbocsátott igaz­gatójával, James Comey-val folytatott beszélgetéseiről. Washington. Az elnök Twitter- bej egyzésben tette közzé, hogy nem készített és nincs a birtokában má­sok által készített felvétel sem a Comey-val folytatott megbeszélé­seiről. „Elképzelésem sincs, hogy vannak-e szalagok vagy felvételek a Comey-val folytatott beszélgeté­seimről, de én nem csináltam és ná­lam nincsenek ilyen felvételek” - fogalmazott mikroblogbejegyzé- sében. Az elnök néhány hete, a Ja­mes Comey kongresszusi meghall­gatása előtti napokban engedte sej­teni, hogy hang- vagy videoszala­gok őrzik a beszélgetéseket, mint­egy figyelmeztetve az elbocsátott FBI-igazgatót arra, vigyázzon, mit mond. „Mielőtt kiszivárogtatások­ba kezdene a sajtónak, Comey re­ménykedjen csak, hogy nincsenek szalagok a beszélgetéseinkről” - ír­ta május 12-én kelt Twitter- üzenetében Trump. Ezt követően a kongresszus hírszerzési bizottságai ez ügyben vizsgálatot indítottak, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom