Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-02 / 126. szám, péntek

www.ujszo.com | 2017. június2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy lázadás története Hát a Štúr forog a sírjában, és ezt épp én mondjam, a magyar? E lmesélek egy régi törté­netet. Kamaszként utál-, tam a szabályokat, ber­zenkedtem ellenük. Nem tanulok? Na és? Nem lesz jó állá­som? Na és? Kit érdekel, hogy a szüleimnek jó állása van? Én más­képp akarok élni, más akarok lenni, engem senki semmiben ne korlátoz­zon! Folyamatosan ezt hajtogattam. Amikor egyetemista lettem, azt hittem, enyhülnek majd a szabályok. Részben így is volt, mert némely ta­nár nem nagyon törődött velünk, felolvasta a mondókáját a jegyzetei­ből, minden évben ugyanazt, a vizs­gán meg hagyott puskázni. Akkor ezeket szerettük a legjobban. De voltak olyanok is, mint az egyik ta­nárnő, akinél folyton beszámolókat kellett írni, ami nem tetszett, de azért kedveltük, mert igazságos volt. De egyszer nagyon feldühített. A sze­meszter végi munkámra kettest adott. Pedig tiszta jó munka volt, komolyan foglalkoztam a témával, mert érdekelt. A nonkonformizmus- ról szólt, arról, hogy vannak embe­rek, akik mindenben követik a sza­bályokat, és vannak, akik szeretik azokat áthágni. Természetesen ne­kem az utóbbiak voltak szimpatiku­sak. A szabálykövetőket beszarinak tartottam. Hogy ez nem ilyen egy­szerű, húszévesen még nem tudtam, mert nem is akartam tudni. Én csak különbözni akartam. És ezzel a munkával is a magam igazát akartam alátámasztani. O meg kettest ad! Micsoda igazságtalanság! Mi a cso­da baja van? De még dühösebb let­tem, amikor megmondta. Hogy sok a helyesírási hiba! Per­sze tudtam, hogy van egynéhány, de azért méltatlankodva kérdeztem, hogy hol vannak azok a hibák. Itt, meg itt, meg itt, mutogatta. És az miért baj, vitatkoztam. Hát azért, fe­lelte a tanárnő, mert a helyesírás is­merete és alkalmazása hozzátartozik a műveltséghez, s aki egyetemre jár, pláne újságírásra, annak erre külö­nösen ügyelnie kell. De hisz az csak egy szabály, pattogtam, miért kell azt betartani?! Én más akarok lenni, nem akarom betartani! Akkor lehet, hogy majd egyszer dutyiban fog kikötni, válaszolta erre az undok tanárnő, de nálam akkor is be kell tartani. Ta­nulja meg, mikor ipszilon, mikor lágy i! Hát a Štúr forog a sűjában, és ezt épp én, a magyar mondjam ma­gának?! Hát hogyan tiszteli az anya­nyelvét?! De maga nem érti, hogy én más akarok lenni, hajtogattam bőszen. Minden fiatal hülyeségnek tartja a helyesírást! Hát akkor maga legyen más, és tartsa be, zárta le a vitát a ta­nárnő, és beírta a kettest. Haragudtam, de szíven ütött, amit mondott. Hogy azzal legyek más, hogy betartom a helyesírási szabá­lyokat. Akkor hirtelen megértettem, hogy az ember másképp is lehet más. Nem csak szabálysértéssel. Igaza volt a tanárnőnek. Rég elfelejtett történet ez. De a húsz évvel ezelőtti diákom, aki el­mondta, emlékszik rá. És ez a lényeg. MEKKORA SZORZO VOLT AZ AMNESZTIÁK EL TÖRLÉSÉRE? STAVKOV, (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Fico, az élharcos A szlovák kormányfő is előhúzta a politikusok sokszor bevált taktikáját, melynek lényege: ha már nem tudsz ellenállni valamilyen nyomásnak, akkor állj e követelések élére. A kormányhivatalban nagy hirtelen össze­tákolta a korrupciómegelőző osztályt. Élére Peter Kovafík ezredes került, aki megvesztegethetetlen fozsaru hírében, már a Radičová-kormány rövid ideje alatt is betöltötte e posztot. Elvben tehát szavatolhatja, hogy minden gyanús ügyet, bejelentést elfogulatlanul kivizsgálnak. Egyelőre nem tudni, milyen jogköröket kap, s mi lenne, ha megismétlődne Petr Nečas volt cseh kormányfő esete, aki 2010-es hivatalba lépése után megparancsolta a nyomozóknak: nincs pardon, pozíciótól, párthovatartozástól függetlenül minden korrupt személyt le kell leplezni. Három év múlva kénytelen volt lemondani, mert hivatalvezetőjéről és az őt miniszterelnöki bársonyszékbe ültető Polgári Demokrata Párt (ODS) több parlamenti képviselőjéről is bebizonyították, hogy sárosak. Rövidesen kiderül, a kormányfő hagyja-e az ezredest a Smer háza táján és gazdasági holdudvarában is vizsgálódni. Bűnös bénázás A világ az újabb kabuli merényleten szömyülködik, emellett még min­dig a 22 halálos áldozatot követelő manchesteri merénylet hátterével van tele a sajtó. Egyértelművé vált, hogy a brit rendőrség megakadályozhatta volna a robbantást, ugyanis hónapokkal ezelőtt a helyi mecset hitszónoka figyelmeztette a városban született, de líbiai származású Salman Abedi szélsőséges nézeteire. Hasonló vészjelzést küldött nekik a The Daily Mail szerint az ottani Ramadhan Alapítvány vezetője. A rendőrök nem találtak bizonyítékot, a 22 éves fiatalember továbbra is utazgatott Németországba, néhány nappal a merénylet előtt meg Líbiában járt. Emellett havi 250 font brit állami ösztöndíjat kapott, mert egyetemre jelentkezett. Sosem dolgo­zott, de még azt sem vizsgálták meg, vajon miből él és utazgat. Ma már sejtik, hogy az Iszlám Állam pénzelte őt is. A Telegraph úgy tudja, néhány órával a robbantás előtt a fiatalember e-mailben írta meg az anyjának, hogy mire készül. Erre sem figyeltek fel. A merénylet óta nagy erőkkel és ered­ményesen nyomoznak, felgöngyölítették a helyi hálózatot. Vajon miért nem lépett hamarabb a rendőrség? Ok is, a francia, svéd és német kollégáik is magyarázkodásként a jogállamiságot emlegetik, az ártatlanság vélelmét, a törvények betartását, amelyek valóban a demokrácia fundamentumai. Csakhogy a fanatizált gyilkosok ezzel a „nagyvonalúsággal” élnek vissza. Legfőbb ideje, hogy az uniós tagországok elhárításai összefogjanak és a jogszabályok indokolt szigorításával feltartóztassák őket. Kassai mementó Kassán a helyi civilek és a megyeszékhely magyar értelmiségi közössé­gének képviselői felkeresték azokat a helyeket, ahonnan 1944 tavaszán a város és a környék zsidóságát az auschwitzi haláltáborba hurcolták. Gaz­tetteket idéztek fel, de többek kiállását is. Máté László beszámolója szerint megemlékeztek Pfeiffer Miklós nagyprépost kezdeményezéséről, aki a történelmi egyházak helyi vezetőiből álló küldöttséget menesztett Csatáry László kassai rendőrparancsnokhoz, emberséget kérve tőle és beosztottja­itól. Madarász István megyéspüspök nem merte még ezt a humánus szere­pet sem vállalni, Vécsey Áurél József kanonok- egyik felmenőjéhez, az aradi vértanú bátorságához méltóan - viszont a rendőrtábornok szemébe vágta, hogy állatokként bánnak ezekkel az emberekkel. Csatáry Lászlót persze ez nem hatotta meg. Az ördögi masinéria kegyetlen vezetőjeként küldött gázkamrába sok szerencsétlent. Bár távollétében gaztetteiért a fel- szabadulás után halálra ítélték, de Kanadába menekült, majd miután onnan kiutasították, máig érthetetlen döntéssel Magyarországon már a rendszer- váltás után kapott letelepedési engedélyt. Ott bukkantak rá a nácivadász szerveztetek, perújrafelvételére azonban nem került sor, mert 2013-ban, 98 évesen, Budapesten elhunyt. Az egykori kassai gettó helyén ma lakó­tömbök vannak, lakóik nem is sejtik, milyen szörnyűségek zaj lottak ott. Máté László teljes joggal kezdeményezi, hogy a városi önkormányzat méltó módon emlékeztessen minderre. Legalább egy emléktáblával, me- mentóként a mai és az elkövetkező nemzedékeknek. Trumpról tárgyal a Bilderberg-csoport Trump, valamint az EU és a NATO-jövője a fő téma a titokzatoskodónak kikiáltott csoport találkozóján. Az egyesült államokbeli Virgi­niában, Chantilly városban tegnap kezdődött a Bilderberg-csoport zárt körű társaság éves találkozója, amelynek fő témái között van Do­nald Trump elnöksége, az Európai Unió jövője és a transzatlanti kap­csolatok alakulása - derült ki a cso­port közleményéből. A csoport találkozóin hagyomá­nyosan befolyásos politikai és gaz­dasági vezetők, tudósok és újság­írók vesznek részt. A csoport közleménye szerint idén 131 résztvevő kapott meghí­vást a négynapos tanácskozásra, köztük Henry Kissinger egykori amerikai diplomata, Jens Stolten­berg NATO-főtitkár, Vilmos Sán­dor holland király és John Brennan volt CIA-igazgató. A társaság azt is tudatta, hogy a találkozón az új amerikai admi­nisztráció több képviselője, például Wilbur Ross kereskedelmi minisz­ter és Herbert R. McMaster nem­zetbiztonsági főtanácsadó is lehe­tőséget kap arra, hogy eszmét cse­réljen a milliárdosból lett elnök bí­rálóival, köztük akár Eric Schmidt- tel, az Alphabet - a Google-cégek anyavállalata - igazgatótanácsának elnökével. Az összeesküvéselmélet-gyár- tókat alaposan foglalkoztató Bil­derberg-csoport idén is leszögezte, hogy semmiféle határozatot nem terjesztenek a résztvevők elé, nem tartanak szavazást, és a tanácsko­zásról nem fognak közleményt ki­adni. A beszélgetésekről nem ké­szül jegyzőkönyv és összefoglaló jelentés, és nem hozzák nyilvános­ságra, ki milyen véleményt fogal­mazott meg - mindezt a minél nyíl­tabb vita érdekében. Az 1954-ben megalakult csoport az első találkozó helyszínéről, Oosterbeek hollandiai település De Bilderberg nevű szállodájáról kap­ta a nevét. Tavaly Drezdában tar­totta éves találkozój át. (MTI) FIGYELŐ Hazafias kölcsönt kór Le Pen a híveitől Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke bejelentette, hogy ,hazafias kölcsönt” kér pártja kampányára ajúniusi nemzetgyű­lési választások előtt. A pártelnök az Europe 1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban elmondta, egyetlen francia vagy külföldi bank sem hajlandó kölcsönt adni aNemzeti Frontnak, miközben szerinte min­den más politikai mozgalomnak adnak. „Indítok egy internetes ol­dalt Hazafias kölcsön néven, vala­mennyi választónkat arra kérem, kölcsönözzön pénzt a Nemzeti Frontnak, hogy finanszírozni tud­juk a nemzetgyűlési választásokat, mert egyetlen bank sem hajlandó nekünk hitelt adni” - fogalmazott Marine Le Pen. Az internetes ol­dalon az olvasható, hogy minden hitelező kap majd egy köszönőle­velet a párttól, amelyet Marine Le Pen személyesen aláír, és egy névre szóló igazolást, amelyben aNem­zeti Front a háláját fejezi ki. Azok, akik 15 ezer eurónál nagyobb hitelt biztosítanak, egy külön rendez­vényre is meghívást kapnak. Akik pedig 75 ezer eurónál többet, azok személyesen is találkozhatnak a pártelnökkel egy gálavacsora ke­retében. A kétfordulós nemzet- gyűlési választásokat június 11-én és 18-án rendezik Franciaország­ban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom