Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-21 / 142. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. június 21. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 115 Kérdőíves felmérés a tömegközlekedésről Ősszel írják ki a közbeszerzést az új működtető kiválasztására V. KRASZNICA MELITTA A városi tömegközlekedés minőségének javítását célzó, névtelen kérdőíves felmérést végez a városvezetés a lakos­ság körében, a kérdőíveket a hivatal honlapján online lehet kitölteni, de az egyes járatokon nyomatott formában is hozzá lehet majd jutni az ívekhez - tájékoztatta a sajté munkatársait Keszegh Béla alpolgármester. imrscrai A kérdések egyrészt arra vonat­koznak, hogy a válaszadó milyen gyakran és melyik járatokon szokott utazni, mennyire elégedett a menet­renddel, miként értékeli az egyes minőségi mutatókat, változtatna-e a járatok útvonalain, milyen újdonsá­gokat vezetne be, taxival vagy vá­rosi busszal érdemes-e inkább utaz­ni stb. A válaszokat közlekedési szakemberek értékelik ki, és az eredményt figyelembe veszik a tö­megközlekedés működtetésére vo­natkozó, ősszel esedékes közbe­szerzés kiírása során. Idén lejár a 3+1 évre kötött szer­ződés a tömegközlekedést működ­tető Arriva Részvénytársasággal, és a város most 10 évre szóló közbe­szerzést ír ki. Keszegh Béla szerint a hosszabb futamidőnek az az előnye, hogy komolyabb beruházásokat le­het elvárni a működtetőtől, például új buszok vásárlását vagy a megálló­helyek bővítését. Tény ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben veszik igénybe a városi tömegközlekedést, négy év alatt számuk 304 ezerről (2013-ban) 243 ezerre csökkent, ami egyben azt is jelenti, hogy a város­nak egyre nagyobb mértékben kell anyagilag támogatnia ezt a szolgál­tatást (2013-ban 161 ezer, 2016-ban már 214 ezer euróval). Az utasszám csökkenését főleg az okozza, hogy a városban olcsó a taxi. Az alpolgár­mester viszont arra is figyelmezte­tett, hogy emiatt reggelente egyre több a dugó a városban, és a kör­nyezetszennyezés szempontjából sem mellékes, mennyi autó van az utakon. Keszegh Béla arról is beszámolt, hogy a Comorra Servis városi cég sikerrel pályázott a buszállomás várótermének külső szigetelésére. Egy további pályázat még elbírálás alatt áll, ha sikeres lesz, elektroni­kus buszjáratot helyeznek üzembe Észak- és Dél-Komárom közt, az egyes megállóhelyeken pedig digi­tális paneleket helyeznek el, ame­lyek egyebek mellett a buszok vár­ható érkezéséről tájékoztatnák az utasokat. A tömegközlekedés működteté­sének feltételeit az önkormányzat a pályázati kiírás során határozza meg. SZOBORPARK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN vákiai Magyar Adatbank szerint ere­detileg lakatosnak tanult, de már ab­ban az időben is foglalkozott model­lezéssel. Később Pozsonyban szob- rászatot, Komáromban rajzot, majd 1934-1938-ban a prá­gai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrá- szatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főis­kolán fejezte be 1939 és 1942 között. Készített monumentális emlékműveket, foglalko­zott épületszobrászattal és portrészobrászattal is. Szá­mos köztéri szobra és domborműve található Ér­sekújvárban és Pozsonyban (a Carlton és a Devin szállodában) is. A szobrász 1993. augusztus 18-án Pozsonyban hunyt el. Legnépszerűbb alkotása Arany Já­nos egész alakos domborműve. Az alkotás Budapesten, a XII. ke­rületben egy többemeletes bérház homlokzatán található. A Köztérkép információi szerint ugyanebben a kerü­letben egy másik ház falán szintén Csicsátkától szár­mazó dombormű látható. A szobrász szülővárosában lelhető fel az Ipar és a Fiatal család az emlókparkban Párkány. Vörösréz lemezből ké­szült Csicsátka Ottokár fiatal családot ábrázoló köztéri alkotása. Az élet­nagyságú szobor a Szent István utcai körforgalom köze­lében, egy emlék­parkban áll. Az alkotás 1968- ban készült. Alko­tója, Csicsátka Ot­tokár 1914. január 20-án Érsekúj­várban szüle­tett. A Szlo­Budapesten, Pozsonyban, Érsekúj­várban is fellelhetők Csicsátka Ot­tokár alkotásai (A szerző felvételei) Mezőgazdaság című dombormű, melyeken a futurizmus és kubizmus iránti vonzódása mellett Rigele Alajos hatása is érezhető, akit Csi­csátka mesterének tekintett. Itt ta­lálható meg az Anya és gyermeke című szocreál szobor is. Égy érsek­újvári lakótelepen áll a Modem csa­lád című szobra. (guzsu) Remek volt a hangulata színpadon és a nézőtéren is (A szerző felvétele) Romafesztivál Párkányban GULYÁSZSUZSANNA Rendhagyó fesztivált szer­vezett Párkányban a Kisboj- tár gyermek-néptáncegyüt- tes és a művelődési központ. A Romafesztivált harmadik alkalommal rendezték meg, de az idei volt az első, ahol a tradicionális roma zenén és táncon volt a hangsúly. \mma „2015-ben azzal a céllal hívtuk életre a fesztivált, hogy lehetőséget adjunk a bemutatkozásra a roma hagyományőrző csoportoknak. Tá­mogató és ösztönző közeget akar­tunk létrehozni, mely arra buzdítja a romákat, hogy ne hagyják veszni hagyományaikat” - mondta Hégli Marianna, a Kisbojtár vezetője. A résztvevők száma egy év alatt meg­duplázódott. Az idei fesztivál azon­ban mégsem a résztvevők számá­val, hanem a színvonalával tűnt ki. Míg az első fesztiválon csak elvétve tűnt fel néhány tradicionális tánc, addig az idein már a produkciók döntő többsége a roma zene és tánc hagyományaira épült. A szavalok zöme is cigány költők gondolatait tolmácsolta. Érkeztek fellépők Pár­kányból, Tatabányáról, Sáróról, Kéméndről, Nagyölvedről, Brun- tálból, Fámádról és Esztergomból is. A fesztivál több szempontból rendhagyó volt. Bár a résztvevők idén is kaptak arany-, ezüst-, illetve bronzsávos besorolást, a hangsúly nem ezen volt. Ezt maguk a sze­replők bizonyítják leginkább, akik lelkesen buzdították versenytársai­kat. A verseny a cigány himnusszal kezdődött, a résztvevők tánccal, énekkel, tapssal kísérték. A zsibon­gó nézősereg azonban pillanatok alatt elhallgatott, amikor a párkányi Čižmár Denisa lépett színpadra, és előadta Rácz Lajos Kettősség című versét, amit a legkisebbek is léleg­zetvisszafojtva hallgattak. A kö­zönség soraiban rögtönzött táncos produkciók születtek a zene ritmu­sára. A Kiskisbojtár és a Kisbojtár táncosai, a nem roma származású gyerekek is olyan önfeledten, ihle- tetten és átéléssel apróztak, mint azok, akiknek a roma zene és a tánc a vérükben van. Az 1965-ös nagy dunai árvíz évfordulóján emléktáblát avattak Komárom­ban a Vág és a Duna összefolyásánál. 1965. június 17-én a Duna Csicsó- nál átszakította a gátat, 71 ezer hektárnyi területet árasztott el. 46 tele­pülésről 54 ezer embert kellett kitelepíteni. A háromnyelvű emléktáblát Bastrnák Tibor parlamenti képviselő és Dúcz József, a Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalat pozsonyi igazgatója leplezte le (V Krasznica Melitta felvétele) ismét Múzeumok éjszakája Szombaton GULYÁSZSUZSANNA Szombaton késő éjszakáig várják a látogatókat a múzsumok és a galériák. A rendezvénysorozathoz a párká­nyi városi múzeum is csatlakozott. Magyarországon 2001-től Szent Iván napj ához igazodva rendezik meg a Múzeumok éjszakáját. A szlováki­ai múzeumok és galériák többsége májusban, a múzeumok világnapjá­hoz igazítja ezt az akciót. A párkányi városi múzeum kivételesen - a ma­gyarországi hagyományhoz igazod­va, az esztergomi intézményekkel együttműködve - júniusban rendezi meg az akciót, melynek egyik attrak­ciója a kisvonat, amely ezen a napon az esztergomi és párkányi helyszínek között szállítja az utasokat. A kisvo- natra nem kell külön jegyet venni, a Múzeumok éjszakájára váltott ked­vezményes belépővel - amivel az összes kiállítás és program megte­kinthető - ingyen lehet utazni vele. Az idei akcióhoz tizenegy eszter­gomi intézmény csatlakozott. Június 24-én 18 órától a Művelődés Házá­ban, a Babits Mihály Emlékházban, a Duna Múzeumban, a dzsámiban, a Főszékesegyházi Kincstárban, a ge- odában, a Keresztény Múzeumban, a megyei levéltárban, a Vármúzeum­ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szent Adalbert Köz­pontban is folyamatosan lesznek programok. A párkányi városi mú­zeum erre az alkalomra Az erszény­től a bankautomatáig című kiállítás­sal és egy különleges bemutatóval készül. 20 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be az egykori Pár­kányi járás 19. leventecsapatának zászlóját, amely hetven év után Ausztriából került vissza Párkányba. „Az erszénytől a bankautomatáig című kiállítás a korabeli érmékre fó­kuszál. Fő irányvonala bemutatni a nálunk honos pénzügyi rendszert és a pénzeszközök fejlődését. A tárlat el­sődleges célja a numizmatikai állo­mány - ezen belül is az egyes érmék, medáliák, bankjegyek, betétkönyvek stb. - megismertetése. A kiállítást történelmi, régészeti és geológiai ér­dekességek egészítik ki” - tájékoz­tatta lapunkat Juhász Gyula, a múze­um vezetője. A kiállítást és a bemu­tatót 20.30-kor zenés műsor követi. A kiállítások ezen a napon 24 óráig lá­togathatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom