Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-15 / 137. szám, csütörtök

12 UTAZAS 2017. JUNIUS 15. www.ujszo.com Pilóta nélkül repülnek a jövő gépei? P ilóta nélküli utas- szállító repülőgépek terveit dédelgetik a Boeingnél, és jövőre már ki is akarják próbálni az új technológia bizo­nyos elemeit. A már akár 1000 dollárért elér­hető drónok világában egyértel­műen megvan a pilóta nélküli repülés technológiájának alapja, sugárhajtású repülőgépek képesek felszállni, haladni és landolni a fedélzeti számítógép irányításával, és egy szokványos repülőgépen háromról kettőre csökkent a pilóták száma az évek során — fejtegette a párizsi légishow-t megelőző sajtótájékoztatóján Mike Sinnett, a repülőgép- gyár termékfejlesztésért felelős alelnöke. Sinnett, aki maga is pilóta, már idén nyáron tesztelni tervezi a technológiát egy szimulált pilótafülkében, jövőre pedig olyan mesterséges intelligenciát akar kipróbálni repülés közben, amely a pilótához hasonlóan tud meghozni bizonyos döntéseket. Az önműködő repülőgépeknek is meg kell felelniük a legszigorúbb repülésbiztonsági előírásoknak, és Sinnett elismerte, halvány gőze sincs arról, miként lehet majd meggyőzni a működési engedélyt kiadó légügyi hatóságokat a pilóta nélküli repülőgépek tökéletes biztonságáról. Mindazonáltal a fejlesztésnek nekifognak — közölte. Az önvezető repülőgépek ödete élvezi a légitársaságok támogatá­sát, amelyeknek 1,5 millió piló­tára lesz szükségük a következő 20 évben a növekvő légi forgalom lebonyolításához - jegyezte meg a Reuters. (MTI) A 348 méter magas, 9, 4 kilométeres kerülettel megáldott monolit sziklatömböt csak kijelölt túraútvonalakon lehet meghódítani (Fotó: Wikipédia) Szibériai tigris a debreceni állatkert sztárja Virtuálisan is bejárható az Uluru Kétéves nagyobb projektjének ért végére a Google csapata, amely ezúttal az auszt­ráliai Északi-területet szemelte ki, a vörös, kopár tájak minden négyzetméterét feltér­képezve. A Google munkatársai és néhány ausztrál turisztikai szakember hátizsákok­kal szerelkezett fel, és speciális, 15 lencsés kamerákkal fotózták be az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park legnépszerűbb turista­látványosságát - írja a Digital Trends. lőször született tigris a debreceni állatkertben, a most már héthetes hím kölyköt kedden mutatták be a sajtónak és a közönségnek Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a debreceni állatkertben 1973 óta tartanak tigriseket, és több mint 6 év előkészítő munkájának eredményeként gyarapodott végre - az Európai Fajmegmentő Program (EAZA EEP) keretében - egészséges utóddal az állomány. A héthetes szibériai kistigris szü­lei, Miska és Róza 2014-ben Ang­liából, illetve Franciaországból érkeztek Debrecenbe. Kölykük április 21-én született - mondta az igazgató, hozzátéve: anyjának nem volt teje, így kézből etették, és az állatkert gondozói „nagy titokban és odaadással nevelték az elmúlt hetekben”. Az életerős kistigris a sajtótájékoz­tatón mikrocsipet kapott, majd a kifutóval ismerkedett. Belelépett a kifutót átszelő kis patakba is, de a víztől láthatóan nagyon meg­ijedt, visszahőkölt és a fotósok unszolására sem volt hajlandó újra megközelíteni. A kistigris — amely nevére az interneten szavazhatnak a debre­ceniek - egy évig lesz a Nagy­erdőben, utána a fajmegmentő program keretében egy másik állatkertben járulhat majd hozzá faja fennmaradásához - mondta Nagy Gergely Sándor. (MTI) A héthetes szibériai kistigris szülei, Miska és Róza 2014-ben Angliából, illetve Franciaországból érkeztek Debrecenbe (Fotó: MTI) Uluru ho­mokkő szik­lát 1873-ban fedezték fel, Ayers Rock néven pedig azért emlegetik, mert az akkori miniszterelnökről, Sir Henry Ayersről nevezték el. A jellegzetes formájú óriás sziklát a harmincezer évvel ezelőtt is itt élt Ananguk szakrális helyeként tartják számon, az Ausztrália közepén élő őslakosok egy része még ma is el­zarándokol ide, területén sziklabar­lang és egy ősi rajzvázlat is mesél a történelméről. Ezért aztán a Google is úgy rögzítette a felvételeket, hogy - a helyi törvényeket és a helyi tör­zsek kérését tiszteletben tartva - a szent területnek számító helyeket nem fotózta be. Részben ez is az oka annak, hogy a 348 méter magas, 9,4 kilométeres kerülettel megál­dott monolit sziklatömböt csak kijelölt túraútvonalakon lehet meg­hódítani - ennek ellenére vannak turisták, akik erről letérve próbál­koznak a megmászásával. Legutóbb például tavaly szeptem­berben kellett három férfit kimene­kíteni az Uluru fogságából, akik a tilosban járva beszorultak az óriási vörös monolit egy hasadékába, és csak tizenegy órán át tartó men­tőexpedícióval sikerült lehozni őket. Eddig egyébként közel negy­ven ember halt meg azok közül, w A jellegzetes formájú óriás szikla Ausztrália közepén található. akik megpróbálták megmászni az Ulurut: egy részükkel a hőség okozta kimerülés, szívroham, vagy zuhanás végzett. Legutóbb 2015- ben szenvedtek balesetet a sziklát megmászni próbáló turisták Az Uluru minden négyzetméte­rének megörökítéséhez a Google panorámaképeket készítő Trekker kameráját használták, amelynek köszönhetően lassan már tényleg a világ bármely turistalátványossá­gát bejárhatjuk virtuálisan. Mert a listán többek között ott van már a Baradla-barlang, Angkor, Pompeji utcái, a dubaji reptéren állomásozó Emirates Airbus A380-as, a világ- örökség részét képező wieliczkai sóbánya, a 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa, a lenyűgöző Galápa- gos-szigetek, vagy a Tádzs Mahal és az agrai Vörös Erőd. De ha kí­váncsiak Mongóliára, a világ leg­nagyobb modellvasútjának útvo­nalára, vagy a legnépszerűbb hazai látványosságokra, a buszon haza­felé menet vagy az ebédszünetben azokat is kényelmesen bejárhatjuk bármikor. Persze, van olyan hely is a világban, ahol nem vártak a Google-re, hogy a Street View szolgáltatáshoz feltér­képezzék területüket. A Feröer-szi- getek lakói például birkákra szerelt kamerák segítségével - Sheep View 360 néven - saját maguk készítet­tek helyi „utcaképeket”. (Travelo) A korlátozást úgy oldják majd meg, hogy a park kevésbé látogatott részeiben várakoztatják addig a turistákat, míg sorra nem kerülnek a vízesésnél (Fotó: Wikipedia) Korlátozzák a turisták számát a Krka-vízesésnél A horvát hatóságok szigorúan korlátoz­zák a Krka-vízesésnél fiirdőző turisták számát. így már nem Dubrovnik az egyeden, ahol ilyen módon óvnák meg a látványossá­gok állapotát. Az egyik legnépszerűbb és legtöbb Instagram-fotón szereplő látvá­nyosság a turisták kedvence. Ha oda készül a nyaralás alatt, jó, ha tudja: egyidejűleg legfeljebb tízezer látogató tartózkodhat a Skradinski búk vízesésnél a Krka Nemzeti Parkban. A korlátozást úgy oldják majd meg, hogy a park kevésbé látogatott részeiben várakoztatják addig a turistákat, míg sorra nem kerülnek a vízesésnél. A korlátozást a múlt héten jelentették be a nemzeti park illetékesei. Ügy gondolják, ez a döntés a turista szemszögéből is előnyös lesz: miközben a vízesésre várakozik, nem kell tétlenül ülnie: tanösvényeken, túraösvényeken barangolhat, és kilátópontokról csodálhatja a tájat. A Krka Nemze­ti Parkot 1985-ben létesítették, és több mint száz négyzetkilométer területen át védik vele a Krka folyó környéki ökoszisztémát. A népsze­rű Skradinski búk vízesés mellett hat további vízesés és barlang vár a felfedezésre. (Travelo) , A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom