Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám, szerda
2 I KOZELET 2017. június 14. | www.ujszo.com Valódi enyhítés nélkül ment át a civiltörvény Szabó Tímea (Párbeszéd) a bajba kerülő szervezetek hosszú listáját mutatja az Országgyűlésben (MTi-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Bár néhány napja Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kilátásba helyzete, hogy enyhíteni fognak a civiltörvény legvitatottabb pontján, a regisztrációs kötelezettségen, ez végül nem következett be. Két civil szervezet is bojkottot hirdetett a jogszabály ellen. A jogszabályt módosításokkal fogadta el az Országgyűlés, ám kizárólag fideszes javaslatokat szavaztak meg, az LMP és a Jobbik módosítóit leszavazták. Eleinte úgy tűnt, hogy a kormány visszakozik és enyhít a több tízezres budapesti tüntetések és a nemzetközi tiltakozások hatására, ám ez nem következett be. Aggódik a bizottság Az elfogadott módosítások a Velencei Bizottság aggályainak köszönhetők. Az alkotmányjogi szakértőkből álló testület - melynek véleményét az Európa Tanács kérte ki április végén - leszögezi, hogy a kormány tervezete jogszerű célokat tűz ki az átláthatóságért, és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása ellen folytatott harcával, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A civilekkel szemben alkalmazott negativ kormányzati kampányt elítéli a jelentést, és a bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképpen egyeztessen az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita a tervezetről. A testület feleslegesen hosszúnak ítéli azt a hároméves időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét. Rámutatnak emellett, hogy ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, ami óriási adminisztrációs terhet jelent, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az Index és a 444.hu azt is megjegyzik, a civil szervezetek eddig sem bujkáltak a sötétben, - a hatóságoknak minden eszközük megvolt az ellenőrzésükre, és a lapok civil forrásai szerint ezekkel rendszeresen éltek is. Soros ellen A jogszabály a nem kormánypárti sajtó szerint a kormányzat Soros György elleni kampányának része - a törvény céljairól több kormány- politikus is hasonló szellemben nyilatkozott. A milliárdos alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) több civil szervezet donora Közép-Európában, így Magyarországon is. Az OSF hétfőn felszólalt a törvény ellen. „Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett” - közölte az OSF európai igazgatója, Goran Buldioski. Engedetlenek leeznek A jogszabály ellen polgári engedetlenséggel tiltakozik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság is - egyebek mellett ezt a két szervezetet tartják a kormánypolitikusok és a kormányközeli sajtó „Soros civiljeinek”. Kapron- czay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Index.hu portálnak azt mondta, nem fogják magukat külföldről támogatott szervezetként regisztrálni. „így tudunk érvényt szerezni az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vágy a strasbourgi emberi jogi bíróságon magyarázta. Kiemelte, hogy a törvény nem csak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti. Hasonló bojkottot hirdetett a Helsinki Bizottság is - a szervezet addig nem hajlandó regisztrálni, míg bírósági döntés nem kötelezi őket erre. Minden lehetséges fórumon tiltakozni akarnak a törvény ellen, és az Alkotmánybírósághoz, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak - közölte a szervezet. (fm, Index, 444) Áll a történelemórák ügye Nem halad Gaulieder halálának kivizsgálása Megvan a Baross Alap igazgatója Pozsony. Iván Tamás, az MKP fiatal szakpolitikusa lesz a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési csomagot kezelő Baross Gábor Alapítvány igazgatója. A párt azt ígéri, a támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriuma azonban független szakértőkből áll össze. A magyar gazdaságfejlesztő csomag forrásaira az ígéretek szerint már nyáron lehet pályázni, ám részleteiről az MKP - melyet a magyar kormány stratégiai partnerként bízott meg a támogatás elosztásának előkészítésével - nem árul el sokat. A Baross Gábor Alapítványt nemrég bejegyezték, és a magyar kormány is döntött már a gazdaságfejlesztő csomagról. Arról azonban, hogy pontosan mennyi pénz jön Magyarországról, Menyhárt József pártelnök nem mondott részleteket. Az alapítvány vezetésével Iván Tamást bízta meg, aki a párt ifjúsági társszervezete, a Via Nova ICS alelnöke, és a párt szepsi helyi szervezetének vezetője - emellett a magyar kormány támogatásával működő Szlovákiai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetségét is vezeti. A prágai Cseh Mezőgazdasági Egyetemen végzett közgazdasági és menedzsment szakon. Menyhárt József szerint az alap átlátható lesz, a döntéseket pedig a kuratórium fogja meghozni, melyet a pártelnök szerint független szakértők alkotnak majd. Iván Tamás operatív, szervezési és előkészítő feladatokat fog ellátni, a pályázatokról nem az ő feladata lesz dönteni, tette hozzá. (fm) IBOS EMESE Pozsony. Az Állami Pedagógiai Intézet szakbizottsága hétfőn tárgyalt a történelemórák számának emeléséről. Takács Róbert, a Szenei Molnár Alapiskola pedagógusa elmondta, hogy a minisztérium mellőzte a bizottságot az óraszámok emelésekor. A tagok ezért közös nyilatkozatot készítenek elő. „Javasoltam, hogy a nyilatkozatba kerüljön bele, hogy a magyar iskolákban külön keret- tantervre van szükség, melynek nem volt pozitív fogadtatása. Kollégámmal, Horváth Péterrel nem fogjuk aláírni a nyilatkozatot, ha ez kimarad belőle” - mondta Takács Róbert. Hozzátette, a tanácskozáson a magyar történelemkönyvek fontosságát és a tananyag módosításának kérdését is felvetették. „Igyekeztünk közelebb hozni számukra a magyar iskolák álláspontját, de érezni lehetett, hogy az Állami Pedagógiai Intézetben nagyon nagy befolyása van a szlovák nemzeti érzelmű személyeknek, szervezeteknek. Azzal érveltek, hogy egységesnek- kell maradnunk ebben a kérdésben, és nem lehet a kisebbségekre más mércét szabni” - mondta a szenei alapiskola pedagógusa. A magyar iskolák egyéves haladékot kaptak, jövő szeptemberig kell megoldást találni az óraszám emelésére. A 9. évfolyamában ugyanis egyetlen szabadon felhasználható óra van, ha ennek kárára emelnék a történelemórák számát, akkor az iskoláknak egyáltalán nem maradna mozgásterük saját profiljuk kialakítására. A problémát az SPÚ, az SZMPSZ, a Történelemtanárok Társulása és az Iskolaigazgatók Országos Társulása által jelölt szakemberekből álló munkacsoportnak kellene megoldania, ahogyan a magyar iskolákra vonatkozó ke- rettanterv kialakításán is ők dolgoznának. Az általunk megszólított tagok megerősitették, hogy a munkacsoport még tavasszal megalakult, de azóta semmi sem történt, egyetlen egyeztetésre sem került sor. Lapzártáig az oktatási tárca nem válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Egyelőre kérdés tehát, lesz-e politikai akarat arra, hogy végre a magyar iskolák igényeit figyelembe véve dolgozzák ki a magyar iskolák történelemóráinak kerettantervét, melyben a tananyag tematikai összeállításakor a magyar történelem is megfelelő mértékben kapna helyet, sőt, erre a magyar történelemkönyvek is reflektálnának. Szakemberek szerint e két alapvető módosítás nélkül nem beszélhetünk előrelépésről a történelemoktatás terén. Angyal Péter, a nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola történelemtanára szerint az oktatási minisztérium gyakorlatilag elismerte, hogy hiba volt kettőről egyre csökkenteni az órák számát. „Áz eredeti állapot visszaállítását viszont nem merte meglépni, így hoztak egy salamoni döntést” - mondta Angyal Péter, aki szerint a tárca logikátlanul járt el. „Ötödiktől nyolcadik osztályig elég gyorsan átfúrni az eseményeket, kilencedikben pedig tessék elmélyülni. A gyerekeket folyamatosan készítjük arra, hogy a dolgok mögé lássanak, hogy milyen okok vezettek az egyes eseményekhez stb. Heti egy órában ez lehetetlen”-zárta Angyal Péter. BARTALOS ÉVA Galánta. Még mindig tisztázatlanok František Gaulieder egykori városi képviselő halálának körülményei. A férfi március 25-én hunyt el egy tehervonat kerekei alatt. Ján Foltán, a Gaulieder családjogi képviselője tegnap beszámolt a március 24-én Tomócon történt tragédia részleteiről. Gaulieder aznap a tomóci temetőben gyertyát gyújtott apja sírjánál, majd műtrágyát vásárolt. Á községi kamera felvételein látszik, hogy a képviselő a temető kapuján kilépve nem az autójához ment, hanem még egyszer megkerülte a sírkertet. Fél három körül felhívta az egyik barátját, akinek elmondta, ha háromig nem jelentkezik, menjen érte. Ga- ulieder azt is megjegyezte, hogy nem nyílik az ajtó a személygépkocsin, később azonban rendben találták a zárat. . „A nyomozó nem tudja, mi történt 14.27 után” - folytatta az ügyvéd. Ekkor telefonált utoljára az egykori képviselő. Egy tanú azt állította, hogy 14.45-kor már senki sem volt az autóban. Miután Gau- lieder nem jelentkezett, a családtagok riasztották a rendőrséget, és elkezdték keresni a férfit. Az autót megtalálták, viszont a kutyák nem fogtak szagot, amely alapján az eltűnt nyomára akadhattak volna. František Gauliedert éjjel fél háromkor ütötte el'egy személyvonat. Foltán elmondta, a szerelvény oldalról kapta el a férfit, a fél arca szétroncsolódott. Az esettel kapcsolatban több kérdés is felmerült, például, hogy egyedül volt-e Gaulieder, amikor a vonat elütötte. Foltán és Gaulieder felesége is leszögezte, hogy szerintük a képviselő nem követett el ön- gyilkosságot. Az özvegy nehezményezi, hogy a rendőrség egy pszichiátert bízott meg a képviselő profiljának elkészítésével - a közösségi portálon közzétett bejegyzései és nyilatkozatai alapján. A sajtónak címzett levelében arra is kitér, hogy egy helyben áll a nyomozás, és a találgatásokkal meg- becstelenítik Gaulieder emlékét. Szerinte a járási ügyész érdeke, hogy ne Gaulieder orvosai készítsék el a profilt. Az ügyvéd közölte, napokon belül elkészül a törvény- széki boncnok jelentése, amely alapján idegen anyagot találhattak a férfi szervezetében. „Átadtuk a nyomozóknak azokat a gyógyszereket, amelyeket rendszeresen szedett, ez az anyag nem ezekből a gyógyszerekből származik” - szögezte le az ügyvéd, hozzátéve, hogy az anyag módosíthatta a képviselő tudatállapotát. Tekintettel a nyomozásra nem adott bővebb tájékoztatást. Foltán megjegyezte, hogy aznap Peter Paška, Galánta polgármestere is járt azon az útszakaszon, amelyen a volt képviselő. Szolgálati autója helyett azonban motorral indult útnak. Kérdéses az is, hogy Gaulieder egyedül volt-e az autóban, illetve, hogy találkozott-e valakivel és hol volt, mielőtt elütötte a gyorsvonat. A Nyitrai Kerületi Rendőrfőkapitányság nem tájékoztat a nyomozásról, megkerestük a szóvivőjét, de lapzártáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
