Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-09 / 132. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017.június9. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Törökország katari katonai missziója Ankara. Törökország katonákat küld Katarba - az erről szóló törvényt a török parlament fogadta el. A törvényhozás még 2015- ben hagyta jóvá a Dohával kötött katonai megállapodást. A lépés nemcsak a török szárazföldi erőt érinti, de a légierőre, valamint a haditengerészetre is kiterjed. Hétfő óta már kilenc ország - Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius, a Maldív-szigetek és Mauritánia- jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. (MTI) Veszélyben a kijevi amerikai követség Kijev. Robbanószerkezetet dobott a kijevi amerikai külképviselet területére egy ismeretlen támadó csütörtök éjszaka, a robbanásban senki nem sebesült meg. A rendőrség terrorcselekménynek minősítette az esetet. A követség sajtószolgálata közölte, nem függesztik fel a . munkát az incidens miatt. Ukrajna és az Egyesült Államok között jelenleg jók a kapcsolatok, semmilyen vita nem terheli a két ország viszonyát. (MTI) ENSZ: civileket ölnek Moszulban Genf. Az Iszlám Állam fegyveresei 231, Nyugat-Moszulból menekülő civilt gyilkoltak meg május 26-a óta - közölte az ENSZ genfi emberi jogi irodája hitelt érdemlő jelentésekre hivatkozva. A szervezet közleménye szerint egyedül a múlt héten, három nap leforgása alatt 204 civilt öltek meg. A jelentések szerint az Iszlám Állam 27 embert végzett ki május 26-án, köztük 14 nőt és 5 gyereket. „Családjukkal együtt menekülő gyerekeket lőttek agyon - nincsenek elég erős szavak ilyen tettek elítélésére” - idézte a közlemény Zeid Raad al-Husszein emberi jogi főbiztost. (MTI) Irániak voltak a teheráni támadók Teherán. Az iráni hírszerzési minisztérium közölte, tudomása szerint a szerdai teheráni merényletek elkövetői közül öt iráni állampolgárságú férfi az Iszlám Állam soraiban harcolt Irakban és Szíriában. „Korábban távoztak Iránból, és részt vettek a terrorcsoport által Rakkában, illetve Moszulban elkövetett bűncselekményekben. Tavaly augusztusban az Iszlám Állam egyik vezetőjének parancsára visszatértek Iránba, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre annak szent városaiban” - áll a tárca közleményében. A férfiak korábban kicsúsztak az iráni hatóságok kezei közül, amelyek felfedezték és felszámolták szélsőséges csoportjukat. A dzsihádisták eretnekeknek tartják az iráni síitákat. (MTI) Brexitet befolyásoló voksolás Bár a toryk sikerét várják, sok múlhatott a fiatal brit választók részvételi hajlandóságán Jeremy Corbyn munkáspárti vezér. Kemény ellenfél lett belőle. (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Tegnap előrehozott parlamenti választásokat tartottak Nagy-Britanniában. A szavazatok összeszámlálási, ellenőrzési folyamata a többi fejlett ország gyakorlatához mérve hagyományosan lassú, ezért végleges eredmény csak ma délután várható. Kormányalakításra két pártnak, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártnak, illetve a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak van reális esélye. AII. világháború óta kizárólag e két párt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidencián. Ha a tegnapi választáson a két nagy párt valamelyike megszerzi az alsóházi képviselői helyek abszolút többségét, annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje - a Konzervatív Párt (tory) esetében Theresa May, a Munkáspárt győzelme esetén Jeremy Corbyn - már ma felkeresheti II. Erzsébet királynőt a Buckingham- palotában és tájékoztatja az uralkodót arról, hogy pártja képes kormányt alakítani. A királynő ennek alapján felkéri kormányalakításra a győztes párt vezetőjét, aki akár még aznap megalakíthatja új kormányát. Ha egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget elérnie, vagyis nincs olyan párt, amelyiknek az alsóházi frakci- ój a eléri legalább a 326 főt, akkor nagy valószínűséggel az a párt próbálkozik először kormányalakítással, amelynek frakciója a legnagyobb létszámú, de ebben az esetben az új kormány megalakulása elhúzódhat. May ballépései Theresa May nagy győzelmet remélt, amikor kiírta június 8-ra az előrehozott választásokat, de a szavazáshoz közeledve szorosabb lett az állás, miközben az utolsó napokat a londoni terrortámadás körül felmerülő kérdések és csak másodsorban a brexit határozták meg. Április közepén a toryk biztosan, 16-20 ponttal vezettek a felmérésekben a munkáspártiak előtt, ami mára minimálisra olvadt. Az igazi fordulópontot május 19-e jelentette, amikor a toryk közzétették a választási programjukat. Ebben szerepelt egy olyan javaslat, ami a tehetősebb britekkel megfizettette volna az idáig ingyenes időskori szociális ellátást, például otthoni ápolást, nővért. Ezzel egyrészt úgy tűnt, hogy nem figyelnek oda az elesettekre, másrészt pont a toryk egyik legstabilabb választói bázisának számító idősebb középosztályt sújtották volna. A felháborodási hullám hatására három nappal később kiszedték a programból ezt a javaslatot. Míg Maynek volt egy-két látványos ballépése, addig az erősen balos vonásokat mutató Corbyn lényegében elkerülte a nagyobb botrányokat. A kampányt átható brexit esetében mindkét nagy párt vezetője a kilépés mellett áll, viszont míg May harcos tárgyalásokat ígért, addig a Munkáspárt békülékenyebb egyeztetésekre készülne. A piac tory sikert vár Londoni pénzügyi elemzők szerint az árazásokból úgy tűnik, hogy a piaci szereplők a kormányzó Konzervatív Párt jelentős alsóházi többségére számítanak, ezért a font árfolyamát leginkább egy ettől eltérő, meglepetésszerű végeredmény befolyásolhatná. A Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház szerint csekély konzervatív többség, vagy éppen kisebbségi konzervatív kormány esetén azonban a font gyengülésnek indulna. A brit közvélemény-kutatók pontatlanok voltak az utóbbi néhány választáson - sem Cameron győzelmének nagyságát, sem a brexit-szavazást nem találták el -, ezért a prognózisokat nem kell készpénznek venni. Nagyon sok múlik a fiatal választók részvételi hajlandóságán: a 18-24 évesek között Corbyn 66:23-ra, a 24-33 évesek körében 47:33-ra vezet May-jel szemben. őrizetbevétel Londonban A brit rendőrség közölte, újabb három embert vett őrizetbe a London hídon történt szombat esti merényletek után. A terrorelhárítás tisztjei két férfit a kelet-londoni Ilford utcában fogtak el, harmadik társukat pedig egy közeli házban vették őrizetbe szerda éjjel - írta közleményében a rendőrség. Egy 27 és egy 29 éves férfit terrorcselekmények előkészítésének gyanújával állítottak elő, míg a harmadikat kábítószerrel való visszaélés miatt fogták el. Három iszlamista nyolc embert meggyilkolt, ötvenet pedig megsebesített szombat este a London hídon, ahol járművükkel a tömegbe hajtottak. A késsel felszerelkezett szélsőségeseket a rendőrség agyonlőtte. Esedezett a merénylő Megbocsátásért esedezett a múlt heti manchesteri robbantás elkövetője, amikor a merénylet napján felhívta a Líbiában élő családját — közölte Ahmed Bin Szálem, a líbiai terrorellenes erők szóvivője Tripoliban. A 22 éves merénylő, Salman Abedit fivére - akit az elkövető más családtagjaival együtt letartóztattak és kihallgattak a líbiai hatóságok - beismerte, hogy ő szerezte be a támadás kivitelezéséhez szükséges dolgokat, de nem tudta, hogy testvére hol fogja elkövetni a merényletet. Azt is mondta, hogy Salman Ábedi 2015-ben, Nagy- Britanniában radikalizálódott, az interneten keresztül és a barátai révén tette magáévá a szélsőséges eszméket. Abedi május 22-én robbantotta fel magát a Manchester Arena rendezvényközpontban, a merényletben 22-en meghaltak. (MTI, index, 444.hu) Politikai atombomba hull Trumpra Phenjan ismét rakétákat tesztelt Nagy csapás lehet Donald Trumpra, amit az FBI volt igazgatója, James Comey állít, miszerint az elnök azt szerette volna, ha a szövetségi nyomozók nem vizsgálják menesztett tanácsadója, Michael Flynn orosz kapcsolatait. Washington. Tegnap volt James Comey-nak, a Szövetségi Nyomozó- iroda (FBI) májusban kirúgott igazgatójának szenátusi meghallgatása. Comey-t Donald Trump elismerten a kampánya és Oroszország viszonyát firtató kémelhárítási nyomozás miatt rúgta ki, bár ezt Trump megszólalása előtt a Fehér Ház és az FBI-t felügyelő igazságügyi minisztérium próbálta elhazudni. Olyannyira, hogy az eredeti hivatalos indoklás szerint Comey-t valójában azért váltották le, mert túl kegyetlenül bánt Hillary Clintonnal az e-mailbotrány miatt indult nyomozásban. Dianne Feinstein kaliforniai szenátor rákérdezett, Comey szerint miért rúgták ki. Azt válaszolta, el kell hinnie, amit az elnök mondott, az orosz nyomozás miatt rúgták ki, de nem érzi magát biztosnak benne, hogy ez volt a valódi ok. A CNN úgy fogalmazott, Comey atombombát dobott Trumpra. Comey szerint Trump valóban felszólíJames Comey volt FBI-vezér (tasr/ap) tóttá, hogy ejtse a volt biztonsági tanácsos, Michael Flynn elleni nyomozást, akiről végül kiderült, több szálon kötődik Oroszországhoz. Február 14-én, egy nappal Flynn lemondása előtt Trump mindenki mást kiküldött az Ovális Irodából, Comey- nak pedig azt mondta: „Remélem, el tudod ezt engedni. Flynn egy jó srác.” Comey jegyzetei alapján Trump egy januári vacsorán azt mondta neki: „Hűségre van szükségem, hűséget várok el.” Az viszont Trump malmára hajtja a vizet, hogy a volt FBIigazgató a jegyzet alapján háromszor is megerősítette neki: nem áll vizsgálat alatt. Az orosz vizsgálattal kapcsolatos kérései ugyanakkor nyugtalanították a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatóját. Laurence Tribe harvardi jogászprofesszor szerint amit Trump kért, alapvetően sérti a jogrendszert, és a nyomozás befejezésének követelése az igazságszolgáltatás akadályozása, azaz bűncselekmény. John F. Wood volt főügyész és nemzetbiztonsági igazgató szerint a Trump és Comey közt lejátszódott párbeszéd ugyan hihetetlenül helytelen volt, azonban valószínűleg nem volt illegális. A tegnapi meghallgatás kezdőlökést adhat az amerikai elnök elmozdításáról szóló eljárás elindításához. Comey kirúgása után gyorsan kiderült, rendszeresen lejegyezte Trumppal folytatott beszélgetéseit, e jegyzeteket pedig az amerikai bírósági gyakorlat hiteles vallomásnak fogadja el. Comey 2013 szeptemberétől 2017 májusáig volt az FBI igazgatója. A dokumentumot a feljegyzései alapján írta, amelyeket a Trumppal folytatott megbeszéléseiről és telefonbeszélgetéseiről készített. 2017-ben négy hónap alatt összesen kilencszer vették fel a kapcsolatot egymással. (MTI, Index, 444.hu) Phenjan. Észak-Korea tegnap több rakétát lőtt ki keleti partvidékéről, ezek feltételezhetően szárazföldi indítású, hajók elleni rakéták voltak - jelentette a délkoreai hadsereg. A szöuli vezérkar közleménye szerint a rakétákat Vonszan város környékéről indították, és mintegy 200 kilométert repülve a tengerbe csapódtak. Mun Dzse In dél-koreai elnököt haladéktalanul értesítették a történtekről. Phenjan vélhetőleg precíziós csapásmérő képességét tesztelte, bizonyítva, hogy mennyire pontosan képes eltalálni egy nagyobb ellenséges hajót. A különböző típusú rakéták tesztjével az észak-koreai rezsim fölénybe akar kerülni Szöullal és Washingtonnal szemben. Egy magas rangú észak-koreai kormányilletékes arra figyelmeztette Tokiót, hogy ne hívja ki maga ellen a sorsot, mert válság- helyzet esetén Észak-Korea képes hamuvá változtatni a Japánszigeteket. Az észak-koreai „békebizottság” képviselője azért intézett kirohanást a tokiói kormány ellen, mert Japán, „a koreai nép esküdt ellensége”, követve az USA példáját, tovább szigorítja a Phenjan elleni szankciókat. (MTI)
