Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-09 / 132. szám, péntek
2 I KOZELET 2017. június 9. | www.ujszo.com Milliós osztrák bírságok Pozsony. „A német, a francia és az osztrák hatóságok által bevezetett szabályok, amelyek szerint az említett országok területén kiküldetésben levő alkalmazottaknak (pl. kamion- és buszsofőröknek, taxisoknak) az ott- tartózkodásuk alatt az adott ország minimálbérét kell fizetni, csak egy célt szolgálnak: a külföldi cégek kiszorítását” - vallja Pavol Jančovič, a szlováldai teherfuvarozókat tömörítő Česmad elnöke. Szerinte ezt az osztrák példa bizonyítja a legjobban. Nyugati szomszédunknál a minimálbérrel kapcsolatos szabályok megsértésére hivatkozva tavaly decemberig csaknem 32 millió euró összegben szabtak ki büntetést, amiből több mint 20 millió eurót a külföldi cégekkel fizettettek ki, a büntetések számát tekintve azonban alig volt különbség az osztrák és a külföldi cégek között. Wilfried Series, a Grant Thornton Slovensko osztrák szakértője szerint a külföldi cégeket ráadásul nem csupán a minimálbérrel kapcsolatos szabályok megsértéséért, hanem a leg- banálisabb okokra hivatkozva is megbüntették. „Az osztrák gyakorlat durván sérti az uniós alapszabályokat, indokolatlanul akadályozza a szolgáltatások szabad áramlását” — vallja Series. A Česmad ezért azt kéri a szlovák kormánytól, minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot az osztrák féllel, véget vetve az értelmetlen osztrák hivatali packázásnak. (m i) RÖVIDEN LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem egységesek a visegrádi országok az unió további jövőjével kapcsolatban. A gyorsabban integrálódó magba a négy ország közül csak Szlovákia akar tartozni, a másik három egyelőre ezt nem is tehetné meg. Ugyan az uniós csatlakozási szerződés minden tagállamnak előírja, hogy be kell vezetni a közös fizető- eszközt, az eurót, de ezt a visegrádi országok közül egyelőre csak Szlovákia tette meg. Ez feltehetően az egyik „feltétele” lesz a gyorsabb integrációnak. Magyarország a „többsebességes” uniót támogatja, amin azt érti, hogy a gyorsabban integrálódó országok adnak lehetőséget a többieknek is arra, hogy később csatlakozzanak hozzájuk. „További feltétel, hogy a gyorsabb haladás ne sértse az egységes piac elvét” - mondta lapunknak Molnár Péter Balázs, a magyar Miniszter- elnöki Hivatal európai ügyekért felelős helyettes államtitkára a pozsonyi magyar nagykövetség által szervezett tegnapi konferencián. A „kétsebességes” unióval, vagyis a magországokra és a perifériára oszló unióval Magyarország nem ért egyet. A legtöbb uniós politikus azonban a leggyakrabban két csoportról beszél: a gyorsabban integrálódókról és a többiekről. Wurster Karla, a szlovák külügyminisztérium uniós politikáért felelős osztályának a vezetője is azt erősítette meg, hogy Szlovákia a magországok közé akar tartozni. „A többsebességes unió mellett már többsebességes Visegrádról is beszélhetünk, hiszen vannak különbségek a tagországok között” - magyarázta lapunknak Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Intézet (SFPA) munkatársa. Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy olyan területekre összpontosítsanak, amelyek nem növelik tovább a különbséget. „Lehetővé kell tenni a lehető legtöbb uniós tagország számára, hogy az integrációs magba tartozzanak, vagy bármikor csatlakozhassanak ehhez, ha úgy döntenek - magyarázta az elemző. - Nem hiszem, hogy jelentősebb hatása lenne a V4- es együttműködésre.” Ezt a véleményét arra építi, hogy a V4-es együttműködés rendkívül rugalmas. Szerinte az unió történelmében állandóan jelen volt az a megosztottság, hogy az unió a nemzetállamok erősítésével haladjon előre, vagy a „föderalizálódást”, az integrálódást erősítse. „A két trend közti küzdelmet kiélezték azok a kihívások, amelyek most érték az uniót, például a brexit vagy a menekültválság - magyarázta Strážay. — Nem szabad lineárisan értelmezni a jelenlegi helyzetet, szerintem sok tagország átértékeli a jelenlegi pozícióját, például Csehországban a szociáldemokraták célja az euró bevezetése, ugyan Lengyelországban ez már kérdésesebb.” A Focus szerint parlamenten kívül az MKP Pozsony. Az MKP 4%-os támogatottsággal a törvényhozáson kívül rekedt volna, derül ki a Focus legújabb közvéleménykutatásából. A pártot korábban a Polis már parlamenti pártnak mérte, de a Focus szerint enyhén csökkent a támogatása április óta. A választásokat a Smer 26,2%- kal nyerte volna meg, az ügynökség áprilisi adataihoz képest minimális az eltérés. A második helyen 13,4%-kal az SaS állt, de ez is több ponttal alacsonyabb a Polis legutóbbi mérésénél. A harmadik helyre Marian Kotleba ĽSNS pártja futott be 10,9%-os támogatottsággal. Rajtuk kívül a parlament küszöbét további öt párt is átlépte volna. A válaszadók 10,2%-a az SNS-re, 9,6%-a az OEaNO-Novára, 7,4%-uk pedig Boris Kollár Sme rodina pártjára voksolt volna. A Híd 6,9%-kal stabilan áll a parlamenti küszöb felett. A KDH 5,7%-os támogatottsággal jutott volna a parlamentbe. Ez már a második alkalom, amikor Alojz Hlina pártja a Focusnál bejutott a parlamentbe, vagyis a KDH támogatottsága stabilizálódik. (ipj) Pártok támogatottsága Pártok Június Április I Smer 26,2% 26,6% SaS 13,4% 13,7% C.SNS 10,9% 10,1% SNS 10,2% 9,9% OLaNO-Nova 9,6% 9,2% Sme rodina 7,4% ; 8,1% Híd 6,9% 6,9% KDH 5,7% 5,4% MKP 4% 4,3% ® Forrás: Focus Öntözés nélkül nem megy VILLÁMINTERJÚ Ennyit ór a betétvédelem Pozsony. Szlovákiában a banki ügyfelek betétei 100 ezer euróig védettek, vagyis abban az esetben, ha csődbe menne az adott pénzintézet, a betétvédelmi alap - amelynek a feltöltéséhez a bankok járulnak hozzá - legfeljebb ekkora összeget fizetne vissza az ügyfeleknek. A betét- védelmi alap legújabb elemzése szerint egy nagyobb csődhullám esetén gondok lehetnének a visszafizetéssel. A hazai bankokban tavaly 57,1 milliárd eu- rónyi betét volt, és ennek az összegnek nagyjából a 74 százaléka, 42,21 milliárd euró volt elhelyezve védett betéteken. Viszont a betétesek kárpótlására csupán 254,4 millió euró áll rendelkezésére, ez a védett betétek nem egész egy százalékának a kifizetésére lenne elég. (SITA) Panaszkodnak a fasiszták Pozsony. Panasszal fordult az ügyészséghez Stanislav Mizík és Milan Mazurek ESNS-es képviselő, mert szélsőséges bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják őket. Mizík beadványát, aki az állami kitüntetettek kapcsán zsidózott, már elutasította a speciális ügyész. Mazurek a zsolnai rádióban cigányozott. (SlTA,ie) ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági minisztérium szerint a jövőben öntözőberendezések nélkül egyre nehezebben boldogulnak a gazdák. A kiépítésükre vonatkozó felhívást ősszel teszi közzé a tárca. Az ország több régiójában hetek óta nem volt kiadós csapadék. „Nálunk csodák csodájára kedden esett, de ezt megelőzően már vagy másfél hónapja nem kaptunk alapos esőt. A csapadékhiány a Bodrogközben is súlyos probléma. Kisgéres és Ki- rályhelmec körzetében nagyon nagy a szárazság. A csapadékhiány következtében a kukorica és a napraforgó levelei már kezdtek összetekeredni” - mondta lapunknak Illés Zoltán, a kisgéresi szövetkezet vezetője. A szövetkezet kétezer hektáron gazdálkodik, fő terményeik a búza, a repce, a kukorica, a napraforgó, a szója, a rozs és a tritikálé. „Tavasszal a kezdet nem volt rossz, bár féltünk egy kicsit, hogy mit tett a kemény tél, a mínusz 17—18 fokok a növényekben. De azt az időszakot jól átvészeltük. Később azonban beütött a szárazság. Annak ellenére, hogy télen volt csapadék, az rövid időn belül elpárolgott, vagy mélyebbre került a talajban. Nem rendelkezünk öntöző- berendezésekkel. Kiszántás nálunk nem fordult elő, mert bizonyos költségek már rámentek a sínylődő növénykultúrákra. Ahogy számolgattuk, nem biztos, hogy megérte volna, ha kiszántáshoz, majd újravetéshez folyamodunk. Rábíztuk tehát a sorsra, lesz, amennyi lesz” - panaszkodik Illés Zoltán, aki szerint a tavalyinál mindenképp gyengébb termésre számítanak. A kisgéresi szövetkezet vezetője abban sem bízik, hogy a gyengébb termés miatt látványosabban nőnek majd a felvásárlási árak. „Kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy befolyásoljuk a piacot. Legfeljebb 5-10 százalékos áremelkedést tudok elképzelni” -tette hozzá Illés. A mezőgazdasági minisztérium nem zárja ki, hogy ha a helyzet nem javul, akkor valamilyen mértékű kártérítést igényelhetnek majd a gazdák. Konkrétumokról viszont egyelőre korai beszélni. Ugyanakkor Michal Feik, a tárca szóvivője szerint a minisztérium az öntöző- berendezések felújításában, illetve kiépítésében látja a megoldást, mert a felmelegedés fokozódni fog, és évről évre komolyabb problémát okoz majd a gazdáknak. „A mező- gazdasági minisztérium ősszel írja ki azt a pályázatot, melyen keresztül a gazdák öntözőberendezésekre pályázhatnak majd. Az igénylők köréről és a támogatás feltételeiről, illetve annak nagyságáról még nincs döntés” - mondta lapunknak Michal Feik. (sb, ie) Pavol Faško az SHMÚ klimatológusa t A gazdák ismét szárazságra panaszkodnak. Beszélhetünk az aszály kapcsán már trendről? I Mindenképpen trendnek nevezhető, hogy a csapadék aránytalanul oszlik el az év folyamán. Vannak nagyon száraz hónapok, s vannak olyanok, amikor nagyon sok csapadék hullik. Most éppen a száraz időszakot éljük. Ez különösen akkor okoz gondot a mezőgazdaság számára, ha az aszályhoz magas hőmérséklet is társul. Ez történt 2013-ban és 2015-ben is. Ez mennyire normális az égövünkben? Közép-Európára korábban az volt a jellemző, hogy a csapadék arányosan oszlott meg az év során, ez megváltozott. Mi az oka ennek? A globális felmelegedés okozta klímaváltozás. Ennek során az éghajlati övezetek délről észak felé tolódásának vagyunk a tanúi. Klímánk így egyre jobban hasonlít a dél-európai időjáráshoz, melyre az jellemző, hogy nyáron nagyon keveset esik az eső, s a csapadék a tavaszi és őszi hónapokra összpontosul. Mik a kilátások a jövőre nézve? Szlovákia éghajlatilag határvonalon fekszik. A prognózisok szerint az északijárásokban a csapadékmennyiség növekedésére, délen pedig stagnálásra vagy még csökkenésre is lehet számítani. Ez azonban éves szinten érvényes, de az évközi eloszlás nagyon különböző lehet, ami további gondot okoz a mezőgazdaságban. Térségünkben ugyanis olyan növényeket termesztenek a leginkább, amelyek rendszeres csapadékot igényelnek, s ezekkel az új körülmények között már gond lehet. Szerencsére erre reagálnak a növénynemesítők is, s olyan gabonafajták kinemesítésén dolgoznak, amelyek jól bírják a csapadékingadozást. Ez tehát a megoldás a gazdák számára? Ez az egyik út, a másik pedig az öntözés. Köztudott, hogy az öntözőrendszerek a rendszerváltás óta mennyire leromlottak, pedig azóta sokkal nagyobb szükség lenne rájuk, mint 1989előtt, amikora klíma még sokkal enyhébb volt. Ebbe kell tehát befektetni, ami nyilvánvalóan nagyon költséges lesz, de úgy tűnik, e nélkül nem tudjuk a jövőben megoldani a növénytermesztést. (czk) A V4-es államfők még Francoise Holland francia elnökkel. Macronnal nehezebb lesz tárgyalni. (Gabriel Kuchta felvétele) V4-es kérdőjelek
