Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-07 / 130. szám, szerda
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2017. június 7., szerda, 14-15. oldal-I I 1 ^ 1 i I; ■ mL------- —________' ? ! . "7 '-«i.r-Ws. Oszlopok kihelyezésével szeretné megakadályozni a városvezetés, hogy a gépjárművek behajtsanak a párkányi Sétálóutcába. ASétálóutca a testületi ülések visszatérő vitatémája. Az általános érvényű rendelet értelmében az áruszállítók csak 5 és 12 óra között hajthatnak be ide, és mindössze 60 percig parkolhatnak az utcában. Sokan azonban megszegik ezt a szabályt, amivel veszélyeztetik a gyalogosokat. Előfordul, hogy olyanok is parkolnak a Sétálóutcán, akiknek erre nincs engedélyük. (Gulyás Zsuzsanna felvétele) Szereti a halászlét az amerikai hídőr GULYÁSZSUZSANNA A 40. hídőr, Brandi Martin amerikai képzőművész a Hídőr-projekt ösztöndíjasaként három hónapot tölt a városban. Bemutatkozó kiállítása szombaton - az AquaPhone keretében - a Hídőrházban nyílik meg. Szereti a fűszeres, csípős ízeket. Az itt megismert ételek közül a halászlé a kedvence. A darált erős paprikát és a fokhagymakrémet sem veti meg. Az itteni fehérborokat pedig egyenesen imádja. „Talán ukrán származású nagymamám révén érzek ösztönös vonzalmat az európai ízek és kultúra iránt” - mondta Brandi, aki Amerikában pedagógusként dolgozott. „Pusztán a művészetből nem tudtam megélni” - jegyezte meg. A vizuális művészet minden területe érdekli. Párkányi kiállítása is sok érdekességet tartogat. „A Duna-parton sétálgatva arra gondoltam, az a sok faág és fadarab, amit a víz sodort partra, vajon honnan származik? Németországból vagy Ausztriából hozta a víz? Esetleg Magyarországról sodródott ide? Rádöbbentem, hogy az uszadékfák tulajdonképp összekötik ezeket az országokat. Ezért ezek fogják alkotni kiállításom egy részét” - magyarázta. Az installációban fontos szerepet kapnak a Duna-parton talált cserepek is. „Ezeket is több évig simogatta, sodorta a víz. Talán innen származBrandi Martin párkányi kiállítása sok érdekességet tartogat (A szerző felvétele) nak, talán messzebbről. Sok érdekes cserépdarabot találtam az esztergomi bazilika alatti parton. Egy helyi történész szerint elképzelhető, hogy a középkorból származnak” - mondta lenyűgözve. A Hídőr-projekt tizenhárom éve Frühauf Károly és neje, Hanneke ötlete nyomán kelt életre. Azóta a világ minden részéről fordultak meg művészek és tudósok Párkányban, hogy segítsék a szellemi hidak építését és a Mária Valéria híd virtuális őrzését. A projektben olyan művészek, illetve tudósok vehetnek részt, akik tevékenységük révén képesek a mentális, szociális, vallási és politikai határok leküzdésére. Itt-tartózkodásuk idejére teljes művészi szabadságot kapnak, de ténykedésükbe be kell vonniuk a párkányiakat és az esztergomiakat is. Tapasztalataikról és benyomásaikról naplót kell vezetniük. A Hídőr-projekt ösztöndíjasai a Mária Valéria híd szellemi őrzőiként három, illetve hat hónapot töltenek a lakásból és műteremből álló Hídőrházban. Többe fog kerülni a szemétlerakás V. KRASZNICA MELITTA Bővíteni kell az izsai szemétlerakatot, a beruházásra hivatkozva árat emel az üzemeltető. IK'L'if.EMi'J Július elsejétől az eddiginél mintegy 20 százalékkal magasabb összeget fizet a város a háztartási hulladék lerakásáért a Reko Recycling Kft-nek. A társaság azzal indokolta az emelést, hogy hamarosan betelik az izsai lerakatuk jelenleg használt kazettája, és újabb megnyitására van szükség, aminek kialakítása mintegy félmillió euróba kerül. A beruházás elvégzése nélkül nem tudnak több szemetet tárolni, és a városnak távolabbi telepet kell keresnie; a koltai vagy az albári jöhet szóba, a nagyobb távolság miatt viszont nőne a szállítási költség, ami előnytelen lenne a városnak. Ha mindkét fél beleegyezik, az illetékemelésre a város és a cég közti szerződés alapján lehetőség van. A testületi ülésen elhangzott az is, hogy 12 éve nem változott az ár. A háztartási hulladék tonnánkénti lerakási költsége 15,68-ról 18,50 eu- róra nő, ami még így is alacsonyabb, mint a kômýezô városok, például Érsekújvár, Léva, Duna- szerdahely által fizetett díj. A társaság képviselői azt is elmondták, hogy azok a falvak, amelyek szintén Izsára hordják a háztartási hulladékot, 20-25 százalékkal többet fizetnek, mint Komárom, és náluk már januárban díjat emeltek. Az izsai telepen elhelyezett szemétmennyiség 50-55 százalékát ugyanakkor Komárom „termeli” (évente kb. 14 500 tonna), vagyis a város stratégiai partner, ami jobb alkupozíciót jelent. Az emelés évente 58 ezer euró többletköltséget jelent majd a város számára. .Szabó Béla, a pénzügyi bizottság elnöke nehezményezte, hogy csupán most került a testület elé az anyag, miközben a cég már tavaly novemberben benyújtotta kérvényét, és éppen ezért az idei költség- vetés elfogadásakor kellett volna vele foglalkozni. A hivatal nem jelölt meg forrást, amiből az idei évre jutó mintegy 24 ezer euró többletet ki kell fizetni, úgyhogy egyelőre nem tudni, milyen keretből finanszírozzák. Keszegh Béla alpolgármester ezért is javasolta, hogy csak 2018. január elsejétől hagyják jóvá a díjemelést, de ezt a képviselők többség nem támogatta. A most elfogadott emelés egyelőre nem érinti a lakossági szemétdíjat, ami évi 27 euró; azt általános érvényű rendelet szabályozza, év közben nem módosítható. Néhány évvel ezelőtt komoly politikai csatározások árán emelték a szemétdíjat 18,60-ról 27 euróra. A befolyt összeg azonban még így sem fedezi a hulladékgazdálkodásra fordított kiadásokat. Míg viszont az emelés előtt évi 500 ezer euróval kellett a városnak dotálnia a hulladékgazdálkodást, most 150-200 ezerrel. Az izsai hulladéklerakó jelenleg használt kazettája hamarosan betelik (Illusztrációs felvétel)