Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-07 / 130. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. június7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nyár fesztivál nélkül? Talán rosszabbul fogok teljesíteni, és nem lesznek csuklószalagjaim VERES ISTVÁN K üszöbön a nyár, pon­tosabban már a spájz- ban vagy a lépcsőház­ban, de inkább mi va­gyunk benne, most már naptárilag is, hurrá. Marha hirtelen jött. De ha már ideért, maradhat, aki pedig még nem foglalt szállást, nem vásárolt koraimadár-j egyet fesztiválra, az lázasan és fejvesztve tegye meg, hacsak nem akar úgy járni, mint aki úgy járt, hogy nem jutott neki. Minderről eszembe juthatna az egykori Jutott Neki Skanzenzene­kar, de nem jut eszembe. Nem is akarom, hogy eszembe jusson, in­kább semmilyen zenekar neve ne jusson eszembe. Idén ugyanis nem megyek fesztiválra. Kerek és perec kijelenthető: fesztivál nélkül terve­zem tölteni az idei nyarat. Ahogy a tavalyit, és az azelőttit is. így pró­bálok szolidaritást vállalni azokkal az embertársaimmal, akiknek se pénzük, se lehetőségük fesztiválra járni? - tettem fel magamnak a kérdést. Nem-válaszoltam. Hát akkor, talán sok a dolgom, és nem akad egy satnya háromnapos inter­vallum a nyaramban, amelyet vala­melyik fesztiválon tölthetnék? Erre is nem a válasz. Akkor mi váltja ki belőlem ezt a hozzáállást? Hiszen nem kell messzire utazni: már min­denjárási székhelynek van feszti­válja, némelyiknek több is, na­gyobb falvakban is elterjedt már ez a szép szokás. Vagy ott a Művésze­tek Völgye. Oda sem akarok el­menni legalább? Pedig az nagyon családbarát-értelmiségi közeg, és ihatnék egy raw-szójatejes kajszi­limonádét a Palya Bea-udarban, kellemes bizsergő érzéssel abbéli várakozásomból fakadóan, hogy mikor esik a fejemre a pajtatetőről egy cserép. De nem, oda sem sze­retnék eljutni. Sem a Bánki-tó meghitt mólóinak valamelyikére, élvezni, mennyire jó az a sablonos helyzet? Régi ismerősökkel sem szeretnék véletlenül találkozni koncertre menet, és a határtalan szabadság érzését sem szeretném átélni a domboldalról naplementét rozéfröccsel figyelve többedma- gammal? Hát, ez utóbbiakat ráadá­sul, ha egy mód van rá, kimondot­tan elkerülném. Két dolgot koc­káztatok ezzel: hogy a szeptemberi nagy újrakezdésre nem pihenem ki magam rendesen, így fennáll a ve­szélye, hogy nem fogom bírni az iramot, rosszabbul fogok teljesíteni azoknál, akik kifesztiválozták ma­gukat. A másik pedig, hogy nem lesznek fesztiválos csuklószalag­jaim. Meg persze azt, hogy kima­radok abból a sok-sok felejthetetlen élményből, amit egy-egy fesztivál egy-egy embernek egy-egy nyáron nyújt. Talán sosem fogom megis­merni azokat a kedves, kellemes embereket, akiket valamelyik fesz­tiválon megismernék. Nem fog a fejembe menni a hasznos informá­ció, meg az okosság sem, amelyet a fesztiválos délelőttök és délutánok során elhangzó, létünk és társadal­munk aktuális problémáit feszegető előadások meghallgatásával en­gedhetnék a fejembe. Ezekből mind kimaradok, ezekről mind lemara­dok. Az idei nyár a lemaradás és a kimaradás jegyében fog telni. Leg­alábbis remélem. Szerintem előbb-utóbb fel fogom szólítani magamat, hogy ezt hagy­jam abba. De persze csak akkor, ha nem történik valami, ami majd en­nek az ellenkezőjére sarkall. Éljen a nyári pörgés!----------AKORRUPCIÓRŐL KÉRDEZ A TRAKTOR T ÖVÉBEN? MEGSÉRTI AZ ÖSSZES MEZŐGAZDASÁGI _ PROLETÁRT,; AKI REGGELTŐL ESTIG ROBOTOL! Katar egymilliárd dollárt fizetett a terroristáknak a királyi család tagjaiért Katar egymilliárd dollárnyi váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért - közölte a Financial Times. A brit üzleti napilap katari kor­mányzati és katonai forrásokra hi­vatkozva írta, hogy a váltságdíjat a királyi család 26 tagjáért fizették ki, akiket még 2015 decemberében hur­coltak el egy vadászatról Dél- Irakban fegyveresek. A pénz egy ré­szét további mintegy 50 személy ki­szabadítására fordították, akiket a dzsihádisták tartottak fogva Szíriá­ban. A londoni újság úgy tudja, hogy a váltságdíj az al-Kaida terrorháló­zattal kapcsolatban álló egyik Szíriái fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz került. Hétfő reggel óta nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Lí­bia, Jemen, Mauritius és a Maldív- szigetek jelentette be, hogy megsza­kítja diplomáciai kapcsolatait Ka­tarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatko­zik a belügyeikbe. Közülük több ál­lam további intézkedésként meg­szakította a tengeri és a légi közle­kedést is Katarral, és kiutasították az Arab-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait is. Katar igazságtalannak és megala­pozatlannak nevezte az arab orszá­gok döntését. Élelmiszerhiány Katart a szárazfoldön körülöleli Szaúd-Arábia, és mivel Rijád lezár­ta a határt, Katar élelmiszer-ellátása összeomlott. Doha teljes mértékben a Szaúd-Arábiából, közúton beho­zott élelmiszer-szállítmányoktól függ. A lezárt határon feltorlódtak a teherautók, az emberek pedig meg­rohanták az üzleteket és mindent felvásároltak. Irán jelezte: 12 órán belül képes a tengeren keresztül élelmiszert szál­lítani Katarba. Mi lesz a foci-vb-vel? Katar rendezi a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot, és az embargó miatt leállhat a stadionok építése. A Nemzetközi Labdarúgó­szövetség (FIFA) levélben közölte, folyamatosan kapcsolatban áll a szervezőkkel és a történtek ellenére sem aggódik a rendezés miatt. (MTI) Mementó karrieristáknak MARIÁN LEŠKO A mečiari amnesztiák eltörlése után Ivan Lexa volt SIS­igazgató és az ifjabb Michal Kováč elrablásában résztvevők kerültek a címlapokra, de van még itt egy nagy hal. Húsz év után bíróság elé kerülhet Vladimír Mečiar belügy­minisztere, Gustáv Krajci is a népszavazás meghiúsításért. 1997júniusában, egy hónappal a manipulált népszavazás után Robert Fico akkor még a baloldali SDĽ parlamenti képviselőjeként kijelentette, hogy a „népszavazás kérdése alapvetően politikai kérdés, nem pedig büntetőjogi”, és „politikai eszközökkel kell megoldani”. Krajci ma is bőszen helyesli e kijelentést, azt mondja, az egyetlen fe­lelősség, amit vállalnia kell, az politikai jellegű. Az meg hol van már húsz év után... Krajci azt állítja, belügyminiszterként csak végrehajtotta a számára kötelező érvényű kormányhatározatokat. Azt hajtogatja, amit már előtte oly sokan, oly különböző helyzetekben: Én csak végrehajtottam azt, amit végre kellett hajtanom, és ha én nem teszem meg, megteszi más. A gond azzal van, hogy mi mindent tett meg, hány törvény- és alkotmány- sértést követettel el Gustáv Krajči azért, hogy pont ő lehessen az, aki végrehajtja a kormányfő utasításait. Pályafutása egy klasszikus karrierista története. Bármilyen posztra nevezte ki Mečiar, hajlandó volt bármit szolgalelkűen végrehajtani, sőt túlteljesíteni, hogy egy polccal még feljebb kerüljön. Járási hivatalveze­tőből lett a HZDS központi titkára, majd Mečiar belügyminisztere. A „legjobb” munkát ott végezte. Mindenkinek mennie kellett, aki bármi­lyen módon szembeszegült a fentről jövő utasításokkal. A belügy belső ellenőrzési osztályáról azoknak, akik nem voltak hajlandók eljárást in­dítani az emberrablást vizsgáló nyomozók ellen, miután Mečiar kor­mányfőként és Lexa a titkosszolgálat igazgatójaként hivatalosan panaszt tett ellenük. Kirúgta azokat a szakértőket is, akik kiderítették, hogy miért robbant fel Robert Remiáš autója. Pénzjutalmat kaptak és előléptették azokat, akik Mečiar elvárásainak megfelelően eredmény nélkül lezárták a nyomozást. Mindennek már csak természetes következménye volt, hogy Krajči készségesen vállalta a népszavazás meghiúsítását is. Igno- rálta az Alkotmánybíróság határozatát, hogy a népszavazást az eredeti­leg feltett négy kérdéssel kell megtartani, majd a Központi Választási Bizottság határozatát is, hogy csak azokat a szavazólapokat lehet érvé­nyesnek tekinteni, amelyeken négy kérdés szerepel. Krajči egy kérdést önkényesen kihúzott a szavazócédulákról, és büszkén jelentette be: „A szavazócédulák megváltoztatásáért magamra vállalom a felelősséget, utasítást adtam, hogy három kérdéssel nyomtassák ki a cédulákat, hogy a negyedik kérdés ne vezesse félre a szavazópolgárokat”. Hát most elér­kezett az idő, hogy a szavazócédulák meghamisításáért, a népszavazás előkészítésének és lebonyolításának meghiúsításért és a hatásköri visszaélésért ne csak politikai értelemben vállalja a felelősséget. Krajči annak idején azt mondta, „a politika olyan, mint az eladósorba került lány, aki sosem tudhatja, hogyan sül el a házassága”. Jó lenne, ha a bírósági ítélet rádöbbentené a volt belügyminisztert és az összes karrieristát, hogy a dolgok bizony néha rájuk nézve is rosszul sülhetnek el. Akár húsz év elteltével. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Kőzápor a molenbeeki buszokra Az egyre gyakoribbá váló kődo- bálások miatt a De Lijn flamand távolsági busztársaság sofőrjei nem hajlandók áthaladni Brüsszel Molenbeek negyedén - írta a La Libre Belgique napilap. A főként muzulmánok lakta Molenbeekben az utcánjátszó gyerekek és fiata- lokjanuár óta rendszeresen kö­vekkel dobálják a buszokat. A so­főrök arról számoltak be, hogy abban az utcában, ahol tavaly ta­vasszal a hatóságok elfogták a 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások meg­szervezésével vádolt Salah Ab- deslamot, a buszokat ért kőzápor­ban több szélvédő és oldalsó ablak tört be vagy keletkezett másmi­lyen kár. A sorozatos incidensek miatt a járművek vezetői bejelentették, hogy nem haladnák át a kerület egyes területein, és a busztársaság vezetői mellett a rendőrséget is tétlenséggel vádolják. A rendőrség megerősítette a támadásokról szóló híreket, hozzátéve, hogy kődobálás a város más kerületei­ben is előfordul. Francoise Schep- mans, a kerület polgármestere el­mondta, egy korábbi támadás be- j elentését követően a hatóságok egy 18 éves fiatalt állítottak elő, ügyét e hónapban tárgyalják. Belgium körülbelül 11 milliós la­kosságából legalább félmillióan vallják magukat muzulmán vallá- súnak. A főváros lakosságának több mint 20 százaléka muszlim. Molenbeek a brüsszeli iszlamisták fellegvára. A 2015 novemberében Párizsban, és a 2016 márciusban Brüsszelben elkövetett terrortá­madás szálai is a kerületbe vezet­tek. Európából a lakossági ará­nyaihoz képest Belgiumból, az országon belül is Molenbeekből csatlakoztak legtöbben az Iszlám Államhoz, a Szíriából hazatért harcosok közül legtöbben ebben a kerületben laknak. Tavaly március 22-én a belga fő­városban hajtottak végre öngyil­kos merényletet egy dzsihádista csoport tagjai. A két támadásban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyve­nen megsebesültek, utóbbiak kö­zött két magyar állampolgár is volt. A támadások elkövetését az Iszlám Állam vállalta magára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom