Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-06 / 129. szám, kedd
8 ŕ KÜLFÖLD 2017. június 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nincs kompromittáló adat Trumpról Washington. Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai NBC televíziónak adott interjújában kijelentette: Moszkvának nincsenek kompromittáló adatai Donald Trump amerikai elnökről. „Elnökök jönnek és mennek, még a hatalmon lévő politikai pártok is cserélődnek, de a fő politikai irányvonal nem változik. Nem lenne értelme számunkra, hogy beavatkozzunk”— fogalmazott Putyin az amerikai politikáról. Putyin azt is elmondta, hogy régebben Trump valóban többször járt Moszkvában, de ő személy szerint soha nem találkozott vele. (MTI) Államfői vóidíj a terroristavezérekre Manila. Vérdíjat tűzött ki a mindanaói terroristák vezére és védelmezői fejére Rodrigo Du- terte Fülöp-szigeteki elnök - tudatta Eduardo Ano tábornok, az ország vezérkari főnöke. Mindanao szigetén, Manilától 800 km- re délre, két hete hirdetett hadiállapotot Duterte, miután harcok robbantak ki az Iszlám Államnak felesküdött szélsőségesek, a Ma- ute nevű terrorszervezet fegyveresei és a kormányerők között. A katonák Isnilon Hapilon terroristavezért akarták elfogni. A szélsőségesek már csak a 200 ezer lakosú, muszlim többségű Marawi városának tizedét tartják ellenőrzésük alatt. (MTI) Beneš-dekrótumoK: harc az eltörléséért Bonyhád. Minden erőnkkel harcolni fogunk a felvidéki magyarságjogfosztását kimondó Beneš- dekrétumok eltörléséért - jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár Bonyhádon. Po- tápi Árpád János a felvidéki magyarok kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen hozzátette: a kitelepítés áldozatainak emléke kötelez bennünket arra, hogy „a határokkal szétszakított magyar nemzet összetartozásának lángját átadjuk a következő generációknak”. 1947-ben és 1948-ban 23 ezer magyar család, összesen közel 100 ezer felvidéki magyar érkezett Magyarországra a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény keretében. (MTI) Német katonák kivonása a bázisról Ankara. Még nincs egyértelmű döntés a német haderő 260 fős kontingensének kivonásáról a dél-törökországi incirliki légi támaszpontról, de Berlinnek aligha lesz más választása, mert a török vezetés továbbra sem engedélyezi, hogy német politikusok látogassanak a bázisra - jelentette ki Sigmar Gabriel német külügyminiszter Ankarában. A Bundeswehr Incirlikben állomásozó katonáit nem, viszont a törökországi Konyában található NATO-támaszponton tartózkodó német alakulatot látogathatják a német politikusok. (MTI) Gyorsan halad a nyomozás Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a londoni gázolásos, késeléses merényletet Terrorfenyegetettség. Lovas rendőrök járőröznek London szívében, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára szombat késő este a 7 ember életét követelő londoni gézo- lésos és késeléses merényletet. Az áldozatok között több külföldi is található. Hanggránátok és lövések zaját lehetett hallani tegnap hajnalban, amikor a Scotland Yard egységei újabb rajtaütéseket hajtottak végre Londonban. A The Daily Telegraph szerint a rendőrség ismét több gyanúsítottat is őrizetbe vett a szombat éjszakai terrortámadás nyomán. Cres- sida Dick, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, az újabb házkutatások során a rendőrségi egységek hatalmas mennyiségű vizsgálati anyagot gyűjtöttek össze, ezek mibenlétét nem részletezte, a nyomozás nagyon gyorsan halad. Hangsúlyozta: a március vége óta Nagy-Britanniában elkövetett három terrorcselekményt nem külföldről irányították, a merényletek tervezése .jórészt hazai súlypontú” volt. A London hídon történt szombati éjjeli gázolásos, illetve a közeli piac, a Borough Market környékén elkövetett késeléses támadásokban heten meghaltak, és a három elkövetőt a kivonuló fegyveres rendőri egységek agyonlőtték. Az akcióban véletlenül lövés ért egy civilt is, de állapota nem súlyos. A merényletben 48-an megsérültek, 21 sérült állapota válságos. A sérültek között négy rendőr van, kettőjük állapota súlyos. Eddig két halálos áldozat személyazonosságát hozták nyilvánosságra, egyikük kanadai, a másik francia állampolgár. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a londoni gázolásos és késeléses merényletet. „Az Iszlám Állam harcosainak egy alakulata hajtotta végre a londoni támadást” - olvasható a dzsihádista terrorszervezet szócsöveként működő hírügynökség, az Aamák közleményében. Az Iszlám Állam már a merénylet előtt, a szombat reggeli órákban felhívást tett közzé a Telegram internetes oldalon, és ebben ismét arra sürgette követőit, hogy teherautókkal, késekkel és lőfegyverekkel kövessenek el támadásokat a „keresztesek” ellen a ramadán - a most zaj ló böjti hónap - idej én. Az ellenzéki pártok vezetői közben egymás után vonják kérdőre a torykat, amiért az elmúlt években jelentősen csökkentették a fegyveres rendőrök létszámát: eszerint 2010-ben még csaknem 7 ezer fegyveres brit rendőr volt állományban, ez a szám az idei évre 5600-ra csökkent. Emiatt a merénylet óta a munkáspárti Jeremy Corbyn és a liberális demokrata Tim Farron is személyesen bírálták Theresa Mayt, és mindketten rendőrségi létszám- emelést ígértek. Corbyn, a Munkáspárt vezetője tegnap egyenesen lemondásra szólította fel May miniszterelnököt a rendőrség létszámának csökkentése miatt. Nyilván mindez nem független attól sem, hogy június 8-án, azaz csütörtökön előrehozott parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában. Uj biztonsági rendszert dolgoznak ki a hatóságok a nyári hónapokban Olaszországba érkező több millió turista, valamint a nyári fesztiválokon, koncerteken és strandokon tartózkodó olaszok védelmére - jelentette be az olasz nemzetbiztonsági tanács a londoni merénylet után. A hatóságok új biztonsági protokollon dolgoznak: az intézkedések között szerepel, hogy az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneken, például a leglátogatottabb tengerparti üdülőhelyeken teljesen lezárják a járműforgalom elől az utcákat és a tereket. (MTI, Index) Uj feszültség a Közel-Keleten: elszigetelték Katart Bahrain, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek tegnap megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter felszólította a térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, maradjanak egységesek. Dubaj. Bahrein azzal vádolja Katart, hogy a terrorizmust támogatja és beavatkozik a belügyeibe. Bahrein szerint a katari sajtó uszítást végez, az állam pedig Iránhoz köthető fegyveres terrorcsoportokat segít és pénzel, hogy felforgató akciókat hajtsanak végre, és káoszba taszítsák Bahreint. A bahreini nagykövetséget Dohában 48 órán belül bezárják, és ennyi idő áll rendelkezésre a katari diplomatáknak is Bahrein elhagyására. Bahrein a légi és a tengeri összeköttetést is megszakítja Katarral, polgárait pedig felszólította, 14 napon belül hagyják el a szomszédos államot. Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, valamint a földi, a légi és a tengeri összeköttetést Katarral. A szaúdi állami hírügynökség hozzátette: a szélsőségesség és a terrorizmus veszélyétől akarják megóvni a királyságot. Bejelentette, kivonják a katari erőket a jemeni polgárháborúban harcoló szaúdi vezetésű katonai koalícióból. Egyiptom azzal indokolta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, hogy Katar terrorszervezeteket támogat, köztük az Egyiptomban betiltott Muzulmán Testvériség mozgalmat, ezért lezáija az észak-afrikai ország légterét és kikötőit a katari áru- és utasforgalom előtt. Az Egyesült Arab Emírségek- pedig azt vetette Katar szemére, hogy aláássa a térség biztonságát. Katar apró félszigeten fekszik az öböl nyugati partján, szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől érhető el. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arra szólította el a Perzsa- (Arab) öböl menti térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket és maradjanak egységesek. Mint mondta, fontos hogy egységes maradjon az Öböl menti Együttműködési Tanács. Katar és a többi öböl menti állam közötti vita a katari állami hírügynökség elleni állítólagos kibertámadást követően mérgesedett el. Doha ugyanis azt állította, hogy hackerek vették át az irányítást hírügynöksége felett, és a katari emímek tulajdonított hamis híreket közöltek Iránról és Izraelről. A környező államok haragosan reagáltak, blokkolva a katari székhelyű médiát, a többi között a dohai al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió műsorát is. Katar szerint igazságtalan és megalapozatlan, hogy az arab országok megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat, és hazugságkampánnyal igyekeznek gyámság alá helyezni - közölte az emírség külügyminisztériuma. Katar ugyan elismerte, támogat néhány iszlamista mozgalmat, de azt nem, hogy a terrorizmust is. A térségből származó hírek hatására az olaj árfolyama emelkedni kezdett, az OPEC-tag Katar olajtermelési kapacitása napi mintegy 600 ezer hordót tesz ki. (MTI, Porti.) Jobboldali demonstrálók és baloldali tüntetők csaptak össze az oregoni Portland városában. Az összecsapást rohamrendőrök oszlatták szét, legalább 15 embert letartóztattak. A Trump Szólásszabadság Rali névre keresztelt jobboldali demonstrációt a városháza melletti téren tartották, amikor ellentüntetők jóval nagyobb csapata érkezett és inzultálni kezdte a demonstrálókat. Mintegy 200 embert elkülönítettek, egyenként igazoltatták és lefotózták őket. (TASR/AP) Folytatódó török terror Ankara. Elveszítheti török állampolgárságát a tavaly júliusi puccskísérlet kiterveléséért Ankara által felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok, valamint további 129, külföldön tartózkodó török, ha 90 napon belül nem tér vissza Törökországba - határozott tegnap a török belügyminisztérium. A listán szerepel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két képviselője is, ők feltételezhetően Európában tartózkodnak. A 130 érintettel szemben terrorszervezetekkel kapcsolatos, ill. az alkotmányos rend megsértésével összefüggő bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Ha idejében visszatérnek Törökországba, az állampolgárságuk elvételéről indított folyamat véget ér. Az ankarai vezetés Gülen Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a tavalyi puccskísérlettel, a HDP-t pedig a Délkelet-Török- országban 1984 óta szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatásáért teszi felelőssé. Miután a török törvényhozás tavaly nyár elején eltörölte a parlamenti képviselők mentelmi jogát, a HDP mintegy tucatnyi képviselőjét őrizetbe vették, később pedig előzetes letartóztatásba helyezték, beleértve a párt két társelnökét. A török kormány a 2016. július 15-i puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, azóta is keményen fellép a terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen. Az elmúlt 11 hónapban 50 ezer főt helyeztek előzetes letartóztatásba. (MTI)
