Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-06 / 129. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. június 6.1 www.ujszo.com Végleg eltűnt a Zuno Több mint fél évig csak az államra dolgozunk a’ ■ 1 » SOOtm jdB A növekvő adóterhek miatt az állam évről évre az indokoltnál szőkébbre szabja a bevételeinket (Képarchívum) Pozsony. Az internetes Zuno bank június 2-ától tűnt el végleg a szlovák bankpiacról, azon ügyfeleit, akik eddig még nem igazoltak át más pénzintézethez, a Tatra banka vette át. Az osztrák Raiffeisen Bank még tavaly ősszel döntött úgy, hogy felszámolja a Szlovákiában és Csehországban működő Zuno bankot, így már tavaly októbertől nem fogadták az új ügyfelek jelentkezését. A Zuno banki aktivitásai Csehországban a Raiffeisen Bankra, Szlovákiában pedig a Tatra bankára szálltak át. A Zuno ügyfeleinek a számlái és a hitelei is a Tatra bankához kerültek. „A hitelekkel kapcsolatos feltételeken nem változtattunk, vagyis ezeket az ügyfelek ugyanúgy fizethetik majd, mint a Zuno- nál” — nyilatkozta Peter Matúš, a Tatra banka lakossági ügyfelekért felelős igazgatótanácsi tagja. Akik a számláikat szeretnék rendezni, Egyre súlyosabb a munkaerőhiány Pozsony. Akelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek- derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító felméréséből. Eszerint a munkanélküliségi ráta régiónkban az uniós átlag alá került. Az elemzésében azoknak elég felkeresniük a Tatra banka bármelyik fiókját, nem feledve otthon természetesen a személyi igazolványukat. A váltással kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre az ügyfelek a www.tatra- banka.sk/zuno honlapon vagy a 02/5919 1013-as telefonszámon kapnak választ. Az ügyfelekkel kizárólag az interneten keresztül kapcsolatot tartó, egyetlen bankfiókkal sem rendelkező Zuno 2010-ben jelent meg Szlovákiában, egy évvel később pedig Csehországban, de nem sikerült nyereségessé tenni. A két országban együttesen 266 ezer ügyfelet szerzett, a bank egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az ügyfelek többségének nem a Zuno volt a fő pénzintézete. Nagy részük csak a bank által kínált szolgáltatások szűk körét vette igénybe, ami nem biztosít elegendő bevételt a nyereséges működéshez. (mi) kiemelik: bár a bérek emelése válasz volt a cégek részéről a munkaerőpiacon kialakult helyzetre, a béreket emelő cégek egy része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd. A Coface szakértői szerint a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is, ajövő- ben így egyre égetőbb szükség lesz a vendégmunkásokra. (MTI) Pozsony. Szlovákiában tegnap volt az adószabadság napja, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tegnap délig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra - derül ki a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) és az F. A. Hayek Alapítvány tegnap közzétett elemzéséből, amely szerint minimum tíz éve nem volt ilyen rossz az adófizetők helyzete. Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, elvileg annál több pénzt vesz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. Időközben azonban az F. A. Hayek Alapítvány módosított a számítási módszerein, az előző évekhez viszonyított mechanikus összehasonlítás így erősen torzíthat. „A lényeg azonban nem változik. Míg 2008-ban 142 napot dolgoztunk az államra, tavaly már 154-et, ami idén 155-re nőtt. Ilyen sokat, mint idén, minimum 10 éve nem dolgoztunk az államra”-nyilatkozta Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg tavaly a megtermelt javak 42,12 százaléka vándorolt az államkasszába, idén már a 42,43 százaléka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam több mint 42 centet vesz el. „Az idei romlás azzal magyarázható, hogy az állam kiadásai gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Az adószabadság kiszámításánál ugyanis a közkiadások mértékét hasonlítjuk össze a bruttó hazai termékkel (GDP). Márpedig idén a szlovák gazdaság várhatóan csak 3,3 százalékos növekedést produkál, miközben az állami kiadások 5,7 százalékkal nőnek” — nyilatkozta Martin Reguli, a Hayek Alapítvány elemzője, aki szerint egyetlen eddigi kormány sem haszAdószabadság napja ► Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezette be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, annál több pénzt vesz el tőlünk az állam. ► Míg 2008-ban 142 napot dolgoztunk az államra, tavaly már 154-et, ami idén 155-re nőtt. nálta ki a nagyobb gazdasági növekedést az adóterhek csökkentésére. A Hayek Alapítvány elemzői idén is megvizsgálták, hogy az állam mekkora összeget vesz el az alkalmazottaktól. „Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét” - mondta Reguli. Míg tavaly minden egyes megkeresett euróból az állam nagyjából 52 centet vett el, idén ez 53 centre nőtt. Nem a Hayek Alapítvány azonban az egyetlen, amely közzéteszi az adószabadság napját. A Deloitte könyv- vizsgáló szintén tegnap ismertette az elemzését. Náluk az adószabadság napja mára esik, ők ugyanis más képletet alkalmaznak. A lényeg azonban nem változik: az adószabadság napja náluk 8 nappal későbbre esik, mint tavaly, vagyis az ő számításaik szerint is többet vesz ki az állam a zsebünkből, mint egy évvel korábban. „Az adóterhek növekedéséhez nem feltétlenül kell nőniük az adókulcsoknak. A létminimum például 2014 óta nem változott, miközben az átlagbér több mint 10 százalékkal nőtt, márpedig az adómentes alapot a létminimumból számítják ki, vagyis ha ez utóbbi nem nő, a nagyobb átlagbérből több adót kell fizetni” - mondta Jozef Danis, az Adótanácsadók Szlovákiai Kamarájának (SKDP) az elnöke. A Deloitte nemzetközi összehasonlítása szerint Szlovákiában azonban jobb a helyzet, mint Csehországban vagy Magyarországon, hiszen az előbbiben június 17-re, az utóbbiban pedig július 2-ára esik az adószabadságnapja. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8713 n Lengyel zloty 4,1838 rz Cseh korona 26,327 D Magyar forint 307,22 Horvát kuna 7,4008 EX Román lej 4,5698 n Japán jen 124,30 n Svájci frank 1,0856 a Kanadai dollár 1,5174 a USA-dollár 1,1249 n VÉTEL - ELADÁS I BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbank« 1,15-1,10 27,00-25,69OTP Bank 1,18-1,08 27,55-25,23 320,89-293,84 Postabank 1,17-1,08 27,25-25,41Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,10-25,59 321,85-294,13 Tatra banka 1,16-1,09 27,19-25,51 320,85-295,29 ČSOB 1,16-1,10 27,01-25,67Altalánu Hitelbank 1,16-1,09 27,12-25,54 321,64-293,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA ÚJ szó Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Hogy a befőtt ne csak finom, de csinos is legyen • Géppel a koncerten - hogyan fotózzunk zenészeket? • Horgász: A sikeres nyári pergetés fortélyai Minden befőttes- vagy lekvárosüvegen legyen címke! 20 darab egyedi öntapadós címke a Hobbiban! unitís 9-én ötletek, tippek, receptek az eper feldolgozására az ízvilágban! Keresse kedvenc napilapjával T Vf C r~7(~\ együtt az újságárusoknál! vJ J
