Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-31 / 124. szám, szerda
2 KOZELET 2017. május 31. | www.ujszo.com Terrorista nincs, szélsőséges annál több FINTA MÁRK Szlovákia továbbra sem tartozik a terrorizmus által fenyegstett országok közé, ám a biztonsági környezst romlott tavaly, és egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A belföldi szélsőségesség és a dezin- formációs háború egyre komolyabb problémákat okoz - derül ki a Szlovákia biztonságáról szóló 2016-os jelentésből. A dokumentum, melyet hétfőn nyújtott be tárcaközi egyeztetésre a kormányhivatal, meglehetősen általánosan tárgyalja azokat a biztonsági fenyegetéseket, melyekkel Szlovákiának az elmúlt évben szembe kellett néznie. A biztonsági helyzet alakulását továbbra is a közel-keleti (szíriai és iraki) fegyveres konfliktusok, a kelet-ukrajnai háború, a nyugatbalkáni törékeny és érzékeny politikai helyzet, valamint a migrációs hullám befolyásolja alapvetően, de a jelentés szól a Szlovákia állami berendezkedése ellen irányuló propaganda erősödéséről is. Terror, az itt nincs A jelentés szerint a terrorfenyegetettség Európában nőtt - elsősorban az Iszlám Állam agressziója miatt - ám Szlovákia nem a terroristák célpontja, a hatóságok nem jegyeznek egyetlen közvetlen fenyegetést sem. Mindazonáltal tavaly a brüsszeli terrortámadás után 2. szintre emelték a terrorfenyegetettség szintjét, s ez Stanislav Mizfk a politikai fősodorba bekerült, legitimitást és befolyást követelő szélsőségesek egyike (TASR-feivétei) Szlovákia EU-elnöksége idején végig érvényben volt. Szlovák állampolgár, vagy Szlovákiában élő személy nem utazott a Közel-Keletre harcolni, és nincs egyetlen olyan jegyzett eset sem, hogy radikális isz- lamisták nálunk toboroztak vagy dzsihádista propagandát terjesztettek volna. A helyi muzulmán közösséget a jelentés mérsékeltnek nevezi. Csak az hordozna magában bizonyos kockázatot, ha külföldi, radikális iszla- mista hitszónokok látogatnának Szlovákiába a helyi közösséghez, ám ilyen látogatásokról a jelentés nem tesz említést. A dokumentum készítői azonban nem zárj ák ki, hogy Szlovákia mint az EU és a NATO, valamint a terrorellenes koalíció tagja terroristák célpontjává válhat. Szerintük az is lehetséges, hogy egyes keletről nyugatra tartó iszlamisták Szlovákiában is tevékenységet fejthetnek majd ki. Vietnamból jönnek Szlovákia továbbra sem a migráció célországa, szögezi le a dokumentum, mely szerint az EU és Törökország megállapodásával 2015-höz képest nagyban csökkent a Balkán felől érkező migrációs hullám tavaly. A szlovák-ukrán határszakaszon ugyanakkor zajlik az élet, tavaly az embercsempészek 327 személyt segítettek át az határon földön (nehezen hozzáférhető terepeken gyalog, vagy autókkal és kamionokkal), illetve a levegőben (kis sportrepülőgépekkel). Az itt schengeni területre lépő illegális bevándorlók többsége Vietnamból, Ukrajnából, Oroszországból és Grúziából, kisebb mértékben Szíriából és Irakból érkezett. Erősödő szélsőségesek A migráció a jelentés szerint a nyomás enyhülése dacára is komolyan befolyásolja Szlovákia biztonsági helyzetét. A menekültválság megoldását ugyanis másként képzelik el az EU és a NATO tagországaiban, és ez negatív hatással lehet Szlovákia gazdasági és társadalmi stabilitására. Ráadásul a téma radikalizálhatja a lakosság bizonyos csoportjait. A jobboldali szélsőségesek fő témája ugyanis továbbra is a menekültkérdés, az iszlámellenesség, illetve az EU- és NATO-ellenes hangulatkeltés - ezekhez párosul a romaellenes retorika és a politikai rendszer elleni támadások. A jelentés kiemeli, hogy a szélsőségesek bekerültek a politikai fősodorba és a közéletbe a legutóbbi parlamenti választásokon. Feltételezhető, hogy 2017-ben a megyei választások kapcsán egyes szélsőséges politikusok és csoportok egyre aktívabbak lesznek, legitimitást és egyre nagyobb befolyást követelve maguknak. A jelentés nem zárja ki, hogy ennek eredményeképp növekedni fog a feszültség társadalmon belül egyes nemzetiségek, vallási csoportok vagy szexuális kisebbségek kapcsán. Hibrid háború A szélsőségesek az utcáról a kiber- térbe vonultak, és az interneten terjeszkednek, állapítja meg a jelentés. Ezzel párhuzamosan a kívülről, elsősorban Oroszországból érkező dez- információs zavarkeltések, hibrid fenyegetések is intenzívebbé váltak. A jelentés szerint Moszkvával a Nyugatnak továbbra is feszült a kapcsolata. Oroszország a NATO egyes lépéseire váratlanul reagálhat, s felhasználhatja a helyzetet stratégiai helyzetének megerősítésére Kelet- Európában. így tehát továbbra is komoly biztonsági fenyegetést jelentenek a kritikus infrastruktúrára irányuló kibertámadások, valamint a közvéleményt álhírekkel befolyásoló információs háború. A kegyetlen tél miatt fogyott a lakosság Éhkoppon a kisebbségek Nyártól épülhet a komáromi Duna-híd Pozsony. Habár Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti pozsonyi látogatása alkalmával még szeptemberre jósolta a komáromi Duna-híd építésének megkezdését, az építkezés már a nyáron megkezdődhet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tájékoztatása szerint új Duna- híd kivitelezésre irányuló köz- beszerzési eljárás lezajlott és eredményes volt, jogorvoslati kérelmet eddig nem nyújtottak be. „A nyertes aj ánlattevő a H-M DUNAHÍD Konzorcium, amelynek tagjai a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. A kivitelezés nettó összege: 91,199 millió euró” - tájékoztatta lapunkat Karcagi Orsolya, a NIF kommunikációs igazgatója. A Mészáros Lőrinc cége vezette konzorcium mintegy 13 millió euróval tett alacsonyabb ajánlatot a második helyen végzett Magyar Bau Holding Zrt.-nél, amely mintegy 104,2 millióért építette volna fel a 600 m hosszú hidat, amelyen 2x1 sávos főút vezet majd át. A hídon lesz kerékpárút, gyalogosjárda és közvilágítás, az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak. Az új közúti híd megépítése után a teherforgalom az Ml-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt. A híd és a hozzá csatlakozó útszakaszok forgalomba helyezése 2019 őszére várható. (ipj) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A lakosság száma is csökkent az elmúlt hónapokban a magas halálozási számok miatt, derül ki a Statisztikai Hivatal adataiból. Ugyanilyen trend mutatkozik Magyarországon is, csak ott a számok még riasztóbbak. Ezen a télen több mint 16 ezer ember hunyt el, ami mintegy 3 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Ebben az időszakban 13957 gyermek született, vagyis a természetes népességcsökkenés 2205 fő. Ugyan tavaly több mint 89 ezerrel emelkedett a lakosság száma, de ez már tartalmazza a mintegy 4 ezer bevándorlót is. A trend a demográfusok szerint idén is pozitív lesz, de ezt majd a következő hónapok mutatják meg. Magyarországon ennél is rosszabb számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Halálos telek Idóny Elhunytak száma* ► 2016/17 16162 ► 2015/16 13 182 ► 2014/15 14 676 ► 2013/14 14 256 * a Statisztikai Hivatal decemberi, januári és februári összesített adatai A halálozások számának jelentős emelkedése, valamint a születések csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. január-márciusi 10 941-gyei szemben 2017 első negyedévében 16 517 volt, ami 51 százalékos növekedést jelent. A KSH szerint az év eleji jelentős halálozási többlet hátterében - a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan - most is az influenza- járvány állhatott. Szlovákiai hivatalok ezt az állítást nem támasztották alá. A közvetlen halálokok egyelőre nem ismertek, a Közegészség- ügyi Hivatal adatai szerint azonban közvetlenül akut légzési megbetegedésben 8-an haltak meg, ebből 5 esetben volt jelen influenzavírus. „Az adatokból az derül ki, hogy a 2016/2017-es influenzaszezon során nem tapasztaltuk a súlyos légúti megbetegedésekben elhunytak számának növekedését a korábbi évekhez viszonyítva” - tájékoztatta lapunkat Jozefína Kaššová, a hivatal kommunikációs osztályának munkatársa. A szövődményes halálokokról azonban a hivatal nem tájékoztatott. Arról sincs pontos adat, hogy az idei, rendkívül hideg tél mennyi áldozatot követelt. A Statisztikai Hivatal egyelőre még arról sem tud tájékoztatást adni, hogy milyen az elhunytak korösszetétele, és nincsenek adatok arról sem, hogy mi volt a halál oka az egyes esetekben. LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Lassan halad a Nemzeti Kisebbségek Kultúrája támogatási programban megítélt támogatások kifizetése. A kisebbségügyi biztos honlapja szerint a 4,5 millió eurós támogatásból eddig csak 53 020 eurót fizettek ki. A. pályázatokat korán kiértékelték, a bizottságok már március elején befejezték a munkát, ennek ellenére az elmúlt több mint két hónap során csak 53 020 euró támogatást fizetett ki a pályázati rendszert működtető kisebbségügyi biztos hivatala. A késlekedés egyik - igaz kisebb - oka, hogy a hivatal a közelmúltban új épületbe költözött. „Ez mintegy 2 hétre leállította a folyamatot” - mondta lapunknak Bukovszky László (Híd) kisebbségügyi kormánybiztos. A másik ok azonban ennél komolyabb: megváltozott a pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény, és hátráltatja a folyamatot a közbeszerzési osztály ellenőrzése. „Utólag ellenőrzik a tavalyi elszámolásokat, és amíg az egyes pályázók tavalyi pályázatait nem ellenőrzik, addig nem fizethetjük ki nekik az idei támogatást - magyarázta lapunknak a késlekedés fő okát a kormánybiztos. - A közbeszerzési osztályon áll több mint ezer tavalyi elszámolás.” Újabb bürokratikus akadály, hogy június elsejével változik a köztisztviselői törvény, megváltozik a szolgálati hivatal vezetőjének beosztása, Bukovszky László (TASR-felvétel) ezért azoknak a pályázóknak is újra kell majd nyomtatniuk a szerződés utolsó oldalát - ahol az aláírások szerepelnek -, akik ezt már megtették. A biztos szerint június elején újra indulhat a támogatások folyósítása. .Akiknek tavalyi elszámolását ellenőrizte a közbeszerzési osztály, vagy akik tavaly nem kaptak támogatást, azok esetében június első napjaiban újraindul a folyamat” - mondta Bukovszky. A nagyobb szervezeteknek kell majd tovább várniuk, amelyek tavaly több pályázatra is kaptak támogatást. „Amíg minden tavalyi elszámolásukat nem ellenőrizték le, addig nem kaphatják meg az idei támogatást” - magyarázta a kormány- biztos. Bízik benne, hogy az összes elszámolást június közepéig sikerül leellenőrizni.
