Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-30 / 123. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2017. május 30.1 www.ujszo.com Kik kerülnek az új pártok célkeresztjébe? FINTA MÁRK A közeljövőben két olyan új politikai formáció is létrejön Szlovákiában, melyek szeretnék betölteni a jelenlegi politikai felhozatalban tátongó űrt - és melyek nagy valószínűséggel ugyanazokért a szavazókért küzdenek majd, nem feltétlenül ellenfelekként. De hogyan érinti ez a szlovákiai magyarokat? Az elmúlt évben több.politikai párt megalakulását jelentették be, például a NAJ elnevezésű formációét, vagy Richard Rybníček trencséni polgármester TOSKA-ját, ám komolyan vehető projektnek csupán két kezdeményezés tűnik. Míg Miroslav Beblavý és Jozef Mihál egyelőre névtelen pártja ősszel kezdi meg a megalakuláshoz szükséges 10 ezer aláírás összegyűjtését, addig a korábban a sajtó által baloldalinak kikiáltott Progresszív Szlovákia már az elmúlt hétvégén bejelentette, kiküldik aktivistáikat az utcára a szignókért. Az utóbbi formáció eddig polgári társulásként működött, de rögtön megalakulásukkor egyértelmű volt, hogy egy politikai projektről van szó, mely Ivan Štefúnko és Michal Truban, két ismert szlovákiai internetes vállalkozó vezetésével formálódik. Párt helyett mozgalom A Progresszív Szlovákia nem párt lesz - „politikai mozgalomként” aposztrofálják magukat, ahogy például Boris Kollárék vagy az OLaNO. A mozgalom egyik arca, Martin Dubéci — aki korábban Radoslav Procházka kampányfőnöke volt, majd a Siefben, később a Hídban Martin Oubéci, a Progresszív Szlovákia egyik arca (Vladimír Šimíčekfelvétele) politizált - azt mondja, a párt és a mozgalom fogalmak között a törvény szempontjából nincs különbség. A Progresszív Szlovákia szerinte azért lett mozgalom, mert szimbolikusan is meg akarják mutatni, hogy a projekt célja, hogy a teljes társadalmat reprezentálja, és nem csak egy „fővárosi elitréteg” elszigetelt projektjéről van szó - emellett pedig nem a hagyományos jobb-bal politikai felosztás szerint definiálják magukat. Politikailag középen helyezik el magukat, társadalmi kérdésekben liberális elveket vallanak, gazdasági kérdésekben pedig baloldali és jobboldali megoldásokat egyaránt preferálnak. Hasonlóan kezdtek hozzá a mozgalom megalakításához, mint Magyarországon a Momentum Mozgalom - országot jártak, lakossági fórumokat tartottak. Dubéci szerint igyekeznek megszólítani a vidéki lakosságot és a különböző választói csoportokat, például a magyar szavazókat is - honlapjuk is elérhető magyar nyelven. Dubéci szavaiból kiderül, konkrét kisebbségi programjuk nem körvonalazódik, ezt a kérdést nem akarják önálló kérdésként kezelni. „Az ország problémáit a kisebbségekkel mint egyenlő partnerekkel közösen kell megoldanunk” - fűzte hozzá. A párt egyébként a megyei választásokon még nem indul, de Dubéci szerint lesznek majd olyan jelöltek, akiket ők is támogathatnak. A Progresszív Szlovákiával kapcsolatban korábban felmerült, hogy Miroslav Beblavý és a körülötte formálódó politikuscsoport is részese lesz. Beblavýék azonban saját párt mellett döntöttek, és már ők is járják az országot, lakossági fórumokat tartva. Dubéci szerint a két alakuló formáció azonban továbbra is közel áll egymáshoz. Egy szavazótábor Martin Slosiarik, a Focus ügynökség szociológusa szerint Beblavýék és a Progresszív Szlovákia konkurensei lesznek egymásnak, hiszen ugyanazt a választói csoportot próbálják meg megszólítani, a fiatal, esetleg középkorú jobbközép szavazókat. Ugyanakkor azt nehéz belőni - és talán felesleges is -, hogy egyik vagy másik párt hol helyezkedik el a politikai palettán. Politikai profiljuk ugyanis az egyes társadalmi problémákra adott megoldási javaslataik nyomán alakul. Slosiarik rámutatott: a pártok egy űrt akarnak betölteni, amivel hasonló módon korábban az azóta bedőlt Sieť próbálkozott sikertelenül. „Ez az űr azóta is ott tátong” - mondja a szakértő, aki szerint a két pártnak részben azokat a csalódott választókat is sikerülhet összegyűjtenie, akik tavaly nem járultak az urnákhoz. Azt azonban nagyon nehéz meghatározni, hány százalékra lehet jó a két politikai projekt, mivel egyelőre még csak nagyon kezdetleges állapotban léteznek, és még csak most láttatják magukat. Arra a kérdésre, vajon végül „egyhasználatos” pártok sülnek majd ki a politikai projektekből, Slosiarik azt mondja, egyelőre nem úgy tűnik. „Ám minden azon múlik, elfogadják-e őket a szavazók, és hogy szerepelnek a választásokon. Ha elbuknak és nem kerülnek a parlamentbe, nagyon nehéz lesz már velük dolgozni” -tette hozzá. A szociológus nem tartja valószínűnek, hogy a Progresszív Szlovákia vagy Beblavý pártja igyekszik majd versenyt futni a magyar szavazókért. A szlovákiai magyarok ugyanis továbbra is döntő többségükben etnikai vonalon szavaznak, és Slosiarik szerint nem várható, hogy megfordulna a trend a közeljövőben, és a szlovák pártok a magyar választók többsége számára jelentenének alternatívát. Az új pártok Kotlebáék szavazótáborát sem rengetik majd meg alapjaiban az elemző szerint. „A pártok érvekkel természetesen ezt a választói csoportot is igyekeznek majd meggyőzni, és megpróbálják majd visszaállítani bizalmukat a demokráciában. Ezen szavazók nagy része ugyanis nem hisz a politikusoknak, és azt sem hiszi, hogy a jelenlegi demokratikus rendszert meg lehet javítani” - magyarázta. Hozzátette: ennél a csoportnál Beblavý hátrányban lesz majd, hiszen nem új arc, régóta politikus már. Júliusban megújul a kisebbségi bizottság A melegek jogai tabunak számítanak Ami a melegek jogait illeti, Szlovákiát a 19. Magyarország és a 29. Csehország is megelőzi (TASR-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Új kisebbségi bizottságot választhatnak majd július elején a kisebbségi szervezetek képviselői. A jelöltállítást várhatóan június elején hirdeti ki Bu- kovszky László (Híd) kisebbségi ügyi kormánybiztos. „Legkésőbb június elején szeretném közzétenni a felhívást, amely alapján a szervezetek regisztrálhatják magukat, és megtehetik jelöléseiket a kisebbségi bizottság tagjaira” - tájékoztatta lapunkat Bukovszky László a kisebbségi bizottság tegnapi ülése után. A bizottság összesen 13 kisebbség képviselőiből áll, és a kormány tanácsadó szerveként működik. Ugyan a tagjainak száma részben tükrözi a kisebbségek számarányát, a magyar kisebbség öt taggal van benne jelen -, de minden kisebbségnek csak egy szavazata van. Ezt a rendszert még az előző, egyszínű Fico- kormány idején vezette be az akkori kisebbségi ügyi biztos, Mária Jedličková, és azóta sem sikerült ezt megváltoztatni. „Azért is fontos a bizottsági tagok mielőbbi megválasztása, mert a testület egy tagot jelöl a Kisebbségi Kulturális Alap felügyelőtanácsába, amit július végéig meg kell tennie” - magyarázta Bukovszky. A jelölések után a jelöltállító szervezetek képviselői közgyűlésen választják meg a bizottság tagjait. „Minden szervezet annyi tagot jelölhet, amennyi az adott kisebbség tagjainak száma a testületben, vagyis a magyar szervezetek öt személyt jelölhetnek” - mondta a kisebbségi ügyi biztos. A korábbiakhoz képest könnyíteni akar a jelölésen, a jelölteknek nem kell „motivációs levelet” írniuk, nem kell tervet készíteni a bizottságban betöltött szerepükről. „Ajelölteknek ajelölő szervezeteket kell meggyőzniük, ha azok garanciát látnak a jelölt személyében, akkor az én hivatalomnak nincs miért ellenőriznie a jelöltet” - magyarázta Bukovszky. A közgyűlést minden kisebbség esetében külön hívják össze, a biztos tervei szerint július közepéig minden közgyűlés lefolyhat, vagyis addigra megválaszthatják a testület új tagjait. A bizottság tegnap elfogadta a kisebbségek helyzetéről szóló jelentést, amelyet a biztos hivatala minden évben elkészít. „A 2016- os évre vonatkozó jelentést komolyabb észrevételek nélkül fogadta el a testület” - tájékoztatott a biztos. A jelentés ezt követően a kormány elé kerül, amely várhatóan a következő hetekben elfogadhatja azt. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia ugyan előrelépett egy helyet azon a listán, mely 49 európai országot rangsorol a szexuális kisebbségek jogaihoz való hozzáállással kapcsolatban, ám így is csak a 31. helyen áll. Az országokat az ILGA-Europe egyesület rangsorolja az ún. „szivárványindex“ alapján. Azt vizsgálják, hogyan hatnak az adott országok törvényei a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek életére. A legtoleránsabb ország Málta, mely a lehetséges 100 pontból 88-at szerzett meg. Őket Norvégia és az Egyesült Királyság követi. Szlovákiát a V4-es tagországok közül a 19. Magyarország és a 29. Csehország is megelőzi. A lista alján Azerbajdzsán áll 5 ponttal, az utolsó előtti hely pedig Oroszországé. Szlovákia 28 pontot szerzett, ezzel a lista második harmadában kapott helyet Olaszország, Bulgária, Grúzia és Románia társaságában. Az ILGA-Europe jelentése szerint Szlovákia gyenge értékelésének egyik oka, hogy a tavalyi választások után az új kormány programnyilatkozatába említés szintjén sem kerültek bele a szexuális kisebbségek jogai, és több csúcspolitikus, többek közt Andrej Danko (SNS) házelnök is az LGBTI- közösség jogainak bővítése ellen foglal állást. A szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatban Szlovákiában nem valószínű a változás annak dacára sem, hogy felmerült, a Lucia Žitňanská (Híd) vezette igazságügyi minisztérium bizonyos gyakorlati kérdésekben törvénymódosításokkal könnyebbé tenné az életüket. A módosítás lényege az lett volna, hogy a törvény ezentúl a homoszexuális partnerkapcsolatban élőket „közeli személyként” kezelhette volna. Ez ellen - bár korábban teljesen irreleváns kérdésnek minősítette a melegjogokat - Robert Fico (Smer) sem tiltakozott. Az SNS azonban élesen kikelt az ötlet ellen, és előre jelezte, ha törvényi formát ölt, biztosan nem támogatják, a status quo hívei. A kérdésben egyébként a Híd sem egységes. (fm, SITA, Sme)
