Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-02 / 100. szám, kedd
KULTÚRA www.ujszo.com I 2017. május 2. „Szavak, csodálatos szavak. Békftenok, lázítanak. Eldöntőnek egy életet, följárnak, mint kísértetek" - énekelte Juhász Gyula versét a kategóriagyőztes galántai Paradigma trió a 26.Tompa Mihály Országos Verseny gáláján. Rimaszombatban három napon ét a szavaké volt a főszerep, melyek sok mindenre képesek. Még arra is, hogy saját érzéseinket fejezzük ki mások soraival. Ez a rendezvény fö célja, szokták mondogatni szervezők, szakemberek. Ami persze igaz is, meg nem is, illetve több oka lehet annak, hogy valaki elmond a színpadon egy szöveget. Ez alapvetően egy többfordulós verseny döntője, ahová a legjobbak juthatnak csak el. A felkészítő tanárok piros pontot szerezhetnek az igazgatónál, ha „gyerekük” jól teljesít. A szavalok pedig kiemelt figyelmet és esetenként jobb osztályzatot is kaphatnak a bizonyítványban. Azért kezdtük az énekelt versekkel, mert évek óta ez a kategória tűnik a legnépszerűbbnek a hallgatóság és a versenyzők körében. Itt nem érezni pedagógusi noszogatást, izgalmas, nívós produkciókkal érkeznek a zenekarok, amelyek közül több kifejezetten erre a seregszemlére készülve fedez fel olyan „szövegírókat”, mint József Attila vagy Ady Endre. A középiskolások produkcióira sem csak a kísérők kíváncsiak, mi például tudunk olyan rimaszombati egyetemistákról, akik Pozsonyból utaztak haza, csak azért, hogy megnézzék ezt a kategóriát. Az itt szereplők közül többen színészi pályára készülnek, azaz szokják a színpadot, próbálgatják eszköztárukat. Egy országos győztes szavalóból lett zsűritag, ifi. Havasi Péter színész a gála után bevallotta nekünk, hogy most tudatosította igazán, mennyi mindent köszönhet ennek a rendezvénynek. Magabiztosságot, tudatosságot, elemzőkészséget, technikai A szép szavak A Csemadok 26. alkalommal rendezte meg a Tompa JUHÁSZ KATALIN döntőj e Mihály Országos Versenyt A 4. és 5. kategória zsűrije együtt gondolkodott a versenyzőkkel fortélyokat. „Olyan kiváló produkciókat hallhattam idén, hogy többször leesett az állam. Hát ki vagyok én, hogy kritizáljak, tanácsot adjak? Hiszen ennek a műfajnak az a legnagyobb csodája, hogy nincs egyetlenjó megoldás arra nézve, hogyan adjunk elő egy verset vagy prózát. A szakmai értékelésen gyakran egymással is vitáztunk, bevonva a versenyzőket a közös gondolkodásba. Bő tíz éve még én is köztük ültem, és ezek az eszmecserék voltak számomra a legizgalmasabbak” - mondta a kassai származású színész, aki legutóbb afgán menekültet játszott egy készülő szlovák filmben. Mellette több egykori országos helyezett ült a zsűrikben, és a szervezők gondosságát dicséri az is, hogy szinte mindegyik „négyes fogatba” jutott egy-egy irodalmár, aki a választott szövegeket is értékelte. Vannak színpadra szánt müvek, amelyekben a szavaló megcsillogtathatja előadói képességeit, és vannak befelé fordulást igénylő, filozofikus szövegek, amelyek nem alkalmasak erre. Nehéz kiválasztani a szavaló egyéniségéhez passzoló alkotást, a felkészítők gyakran nyúlnak mellé, ami legkésőbb az országos döntőn kiderül. Elhangzott például egy olyan dilettáns versike is Rimaszombatban, amelyet egy anyuka írt kislányához, egy másik anyuka pedig kölcsönvette erre a versenyre, mert nagyon cukinak találta. Aztán itt vannak az olyan trendi, hatásvadász kortárs szerzők, mint például Nógrádi Gábor, akinek szövegeit sokan szellemesnek tartják, pedig nem azok. A járási, kerületi zsűri véleménye gyakran fényév távolságra van az országos döntőn értékelőkétől. Egy idei kategóriagyőztes tinilány például elmondta, hogy tavalyelőtt csak azért nem juttatták tovább, mert az általa előadott Tóth Krisztina-versben szerepelt a szar szó. No comment. Az ideális megoldás talán az lenne, ha alsóbb szinteken sem ráérő nyugdíjas pedagógusok és helyi mindenesek ülnének a zsűriben, illetve ha valamennyi kategóriába jutna legalább egy olyan (A szerző felvétele) szakember, aki az összes fordulót végigzsűrizte. Fontos kérdés az is, hogy jól érzik- e magukat a résztvevők Rimaszombatban, kialakul-e a fesztiválhangulat ezen a seregszemlén. Nos, idén végig tömve volt a művelődési ház földszinti bálja, az emeleten pedig pihenőzónát alakítottak ki kényelmes párnákkal, társasjátékokkal. A kicsiknek volt interaktív bábfoglalkozás, a nagyoknak örömzenélés és fesztiválklub. Régi ismerősökkel lehetett itt összefutni, látszott, hogy versenyzők és felkészítők is élvezik a hasonszőrűek társaságát a szünetekben, a kísérőprogramok előtt és után. A „hőskorban” a Rikkancs cimű fesztiválújságban közölt cikkek is beszédtémát adtak, vitákat generáltak, idén azonban meglehetősen ha- loványra sikeredett az a két lapszám, amelyet a szerkesztőknek sikerült összehozniuk. Kár. Más helyeken nem véletlenül bízzák az ilyesfajta munka koordinálását profikra. (A döntő díjazottjainak listáját a www.ujszo.com-on találják.) RÖVIDEN Meghalt Usztics Mátyás Budapest. Vasárnap, 68 éves korában elhunyt Usztics Mátyás színész, rendező. Színházi szerepei mellett az egyik legsikeresebb magyar tévésorozat, a 193 részt megélt Kisváros főszereplőjeként vált országosan ismertté. Usztics Mátyás 1949. április 9-én született Penészleken, 1977 és 1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. Dolgozott a Nemzeti Színházban, a Szolnoki Szigligeti Színházban, a 25. Színházban és a Népszínházban, 1978-1990 között a Mafilm volt a munkahelye. Ezután szabadfoglalkozású művészként tevékenykedett. A 2000-es évek elején alapította a Nemzeti Kamara Színházat, amelynek haláláig igazgatója volt. Politikai szerepet is vállalt: a Magyar Gárda egyik alapítója volt. (MTI, juk) Eminem beperelt egy kormánypártot Wellington. Szerzői jogainak megsértése miatt beperelte az Új- Zélandon kormányzó, konzervatív Nemzeti Pártot Eminem. A tárgyalás tegnap kezdődött. Az amerikai rapper ügyvédei szerint a párt 2014-es kampányában tudatosan lemásolta Eminem Lose yourself című slágerét. Garry Williams, Eminem kiadójának ügyvédje a párt belső levelezéséből is idézett, mely szerint a dalt maguk a párt képviselői nevezik „eminemesnek”, és egyikük azt a kérdést is feltette, hogy ha mindenki azt gondolja, hogy ez egy Eminem-dal, akkor miért hitték, hogy Eminem ezt szó nélkül hagyja. A jogász szerint apárt tudta, hogy jogvédett zenét használ fel. „Soha nem hagytuk volna jóvá, hogy a dalt politikai célokra használják” - szögezte le Williams. Eminem kiadója azt akarja elérni, hogy a bíróság mondja ki, a Nemzeti Párt megsértette a szerzői jogokat, emellett kártérítést is követelnek. (MTI) Hégli Dusán az évad legjobb alkotója Budapest. Szombaton, a tánc világnapján adták át a Magyar Táncművászek Szövetségének dijait. Az évad legjobb alkotója díjat Hégli Dusán táncművész, koreográfus, a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház művászeti vezetője ás Földi Béla táncművász, koreográfus, a Budapest Táncszínház igazgatója, művészeti vezetője kapta. Aki 2000-től, azaz attól az időtől követi figyelemmel Hégli Dusán munkásságát, hogy a félprofi Ifjú Szivekből hivatásos táncegyüttes, napjainkra pedig táncszínház lett, tudja, tizenhét év kemény munkája van az egyik legrangosabb, ha nem a legrangosabb szakmai elismerésben. És természetesen benne van a családi háttér, hiszen a Muharay-díjas néptáncos pályafutását édesanyja gyermek-néptánccsoportjában, a párkányi Kisbojtárban kezdte, Pozsonyban a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesben folytatta, 1999-ben pedig elnyerte az Ifjú Szivek igazgatói posztjára kiírt pályázatot, és attól kezdve a táncszínház folyamatosan új műsorral lép közönség elé. Hégli Dusán műsorai már a „Muzsikáltam én” - Zenészek táncaitól kezdve „szólnak valamiről”. Nem úgy állítja össze őket, ahogyan azt megszoktuk a néptáncegyüttesektől, dinamikus kezdés, pihenésként kari- kázó vagy egy kis zenei összeállítás, hogy a táncosok egy kicsit kifújhassák magukat, aztán tapsra ösztönző utolsó szám - ami természetesen logikus, de Hégli másként, sajátosan dolgozza fel a néptáncot. Az interaktív Magyar tánciskolával és a Tánciskola II-vel a gyerekközönséget szólította meg - és nyerte meg, a Felföldi levelekkel végigkövethettük Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenegyűjtő útjait, a KakukktoHégli Dusán (Fotó: Ifjú Szivek) jásba néptáncidegen elemeket kevert, Az ördög tánca azokba az időkbe viszi el a nézőt, amikor a tánc ördögtől való cselekedet volt, a páros tánc pedig, ha besorolták volna, a főbűn kategóriájában kap előkelő helyet. A Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára Bartók Bélának állít emléket, a Mestereink olyan egyszeri előadás volt, amelyben nemcsak a Szivek táncosai léptek fel, hanem azok a néptáncosok, népzenészek is, akiktől Hégli még anyagot gyűjtött. És ne feledkezzünk meg a Honti igricekről sem, Hégli bemutatta a közönségnek, milyen is lehetett anno az a nagy, kocsmai kanásztülök- és dudaverseny. Itthon minden bizonnyal a Honta- lanítás tartozik a legsikeresebb műsorai közé. A kitelepítés évfordulója alkalmából készítette, de az előadás a mindenkori és mindenholi megkülönböztetés és kirekesztés ellen szól. Áprilisban, a kitelepítés hetvenedik évfordulóján ismét - ötször -telt ház előtt adta elő a Szlovákia területén élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúrájából összeállított hátborzongató előadást. A nagy durranás, amelyet egy hónapon keresztül Franciaországban minden este színre vitt a Szivek, az avignoni tavalyi színházi fesztiválra készített Finomhangolás (Fine- tuning) volt - a családon belüli, pontosabban a nőkön elkövetett erőszakról. A tavalyi évad előadásáért ítélték oda Hégli Dusánnak a rangos díjat. Alkotói képéből nem szabad kihagyni, hogy nemcsak koreográfiát készít és rendez, hanem ő az előadások zenei rendezője, kosztüm- és díszlettervezője, ő készíti a háttérképeket, hangosít, fényekkel dolgozik- műsorai a teljesség igényével készülnek. Hogy a közönségnek sem közömbösek a Szivek előadásai, a nézőszám igazolja. 2000-től 2014-ig 277 530-an látták az Ifjú Szivek műsorait, a Hontalanítást 4550-en, a Finom- hangolást 2540-en. (rend)
