Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-29 / 122. szám, hétfő

www.ujszo.com egészség ■ 2017. május 29. GYÓGYHÍREK 131 • Mivel tudta rábeszélni Mé­száros Márta, hogy 1976-ban bemutatott filmjében ne csak játsszon, hanem szüljön is? Negyven évvel ezelőtt ez óriási bátorság volt egy színésznő részéről. Fel sem merült bennem, hogy én ezt ne vállaljam. Márta látta rajtam a szabadságot, azért választott ki ebbe a filmbe. Sokan még a kör­nyezetemből sem tudták, hogy ter­hes vagyok, amikor elmondta, mit szeretne. „Bemegyünk a kórházba, te majd sóhajtozol egy kicsit, mi felvesszük és kész!” Es elmesélte, hogy Agnes Varda, a franciák híres rendezőnője a saját szülését vette fel. A hideg futkosott a hátán, mondta, annyira érdekes volt, mert zenét tett a szülése mögé. Ez ne­kem is tetszett. Csak az nem ment a fejembe, hogyan tudta felvenni, miközben szült? Kezében tartotta a kamerát? • Igaz, hogy az operatőr, Ken­de János elájult a szülőszobá­ban? Gátmetszésnél fröcskölt rá a vér, s a látványtól összeomlott. Az volt a szerencse, hogy a gép a kameraman kezében volt. Itthon, erre talán már kevesen emlékeznek, nagyon nega­tívan fogadták a filmet, külföldön Monori Lili: mám sem volt róla, mi zajlik a tes­temben. Nyilván volt, aki észre­vette, hogy valami problémám le­het, mert a falat fogtam, fogyott a hangom, de játszottam tovább. Egy szívsebész ült a nézőtéren, nem kardiológus, aki később el­mondta: furcsállotta a látványt, hogy mit csinálok, de azt hitte, az is a játék része. A tapsnál kimen­tem levegőre. Ha bent maradok, meghalok. A produkciós mene­dzserünknek szóltam, hogy baj van. Kocsiba ültettek, és vittek az első kórházba. Gyerekkórház volt. Onnan el is küldtek, hogy nem tudnak velem mit kezdeni, men­jünk máshová, ahol van kardioló­gia. De portás is volt, aki nem akart beengedni minket. A pro­dukciós menedzser kiabált, üvöl­tözött vele, aztán találtunk egy kis ajtót, és ott bementünk. Fel az ötödik emeletre. Rajtam jelmez és művér a darabból. Azt mondták, menjünk át a balesetibe. „De már a liftben elájult” - dühöngött a menedzser. Időbe telt, míg EKG- felvételt készítettek, de még akkor sem vettek komolyan. Emlékszem az orvos arcára: „Jé, infarktus, méghozzá mellsőfali!” - csodálko­zott. És fogta a defibrillátort. Zzz! Nagyon erős volt az ütés. Utána megtömtek morfinnal. Kellett a fájdalom miatt. Nagyon vidáman jöttem ki a kórházból. Meghaltam én akkor? - kérdeztem később az orvost. „Igen, de csak egy kicsit!” - mondta. Azóta nem is érzem teljes értékű embernek magam. Olyan vagyok, mint egy halálra­„Vagyok, amíg vagyok” Fiát, annak idején, a világ szeme láttára szülte meg Mészáros Már­ta Kilenc hónap című filmjében, Mundruczó Kornél darabjában, a Frankensteinben a szíve majdnem a színpadon mondta fel a szol­gálatot. Monori Lili azóta különböző szövődményekkel él, ám ami még ennél is veszélyesebb: nem érzékel semmiféle tünetet. viszont rengeteg díjban, elismerés­ben részesült. Még a felvevőgép áll­ványára is fehér zoknit húztak. Ott volt a stáb készenlétben, pakolász­tak jobbra-balra, jött a nővér, hogy csókolom, hogy tetszik lenni? Nyomták belém a gyorsítókat, hogy elinduljon végre a szülés. Azt ígérték, hogy az egész felvételt megkapom, aztán ami nem kellett nekik, kivágták, és eldobták a sze­métbe. Ez fájt. És kaptam 210 fo­rint jelenléti díjat. • • Fia, gondolom, többször vé­gignézte már a születését. Kiskorában ujjal mutogattak rá az utcán. Egész gyerekkorát megpe­csételte, hogy így került be egy filmbe. Én mással voltam elfoglal­va. Jöttek a problémák. A gyerekek hetven százaléka felső légúti beteg­ségekkel születik. Sanyika allergiás eredetű asztmatikus hörghuruttól szenvedett, amire semmilyen gyógyszer nem hat. Aztán megszü­letett a lányom, Rozika, és ő is megkapta ugyanezt a betegséget. Az már sok volt nekem. Azt taná­csolták, költözzünk ki a városból. Az újpesti lakótelepről így kerül­tünk ki Kisorosziba, családi házba. Ott kiderült, Rozi mindenre aller­giás. A tüdőgondozóba jártunk a természet lágy öléről. • Roziból színésznő lesz, Ka­posváron tanul, ahol az édes­anyja évekig játszott. Sándor franciatanári állását cserélte fel valami egészen másra: egy sportcégnél dolgozik, miköz­ben novellákat ír. Éles váltás­sal kérdezem: a szíve hogyan viselkedik mostanában? Nem beszélhetek róla. Az orvosom arra kért, jobb, ha nem is foglalko­zom vele. • Akkor csak röviden: mikor is kezdődött a baj? A Frankenstein századik előadásán. A színpadon. • És pont a századikon? Ezt onnan tudom, hogy ki volt készítve a pezsgő. Elindult az elő­adás, és az első öt percben olyan gyomorgörcsöt kaptam, mintha behúztak volna. Gondoltam, majd csak elmúlik. Halvány fogai­kéit. Beszéltem olyanokkal, akik szintén túl vannak már egy infark­tuson. Nekik is megvan ez az ér­zés. • Hány éve történt mindez? Öt. Mondta is nemrég a doktor úr, hogy lehet ünnepelni, már öt éve! Ahogy elnéztem az arcát, arra gon­doltam, nincs már sok hátra. A tér­dem is vacakolt nemrég. Marseille- ben vendégszerepeltünk a színház­zal. Tolószékbe kellett ülnöm, hogy be tudjak menni a színpadra. • Maradt valami az infarktus után? Nem zár rendesen a szívbillentyű. Bemerevedett egy szívizom. • Jelzi olykor a szíve, hogy lassabban, óvatosabban? Épp az a baj, hogy nem. Semmi tü­netet nem érzékelek. Abba a har­minc százalékba tartozom, ame­lyiknél nincs tünet. Az a veszélye­sebb. • Akkor minden napjában ott a rettegés? Azt mondta az orvos, hogy ha megkérdezik, hogy vagyok, csak annyit válaszoljak, köszönöm, jól. Semmi mást nem szabad. Nem kell belemélyedni. Ártalmas. Ré­gen kötögettem, rajzolni is szeret­tem. Ma már egyiket sem erőlte­tem. írogatok. Teázgatok. Van egy kis szoba a házban, a legkisebb. Egészen pici. Ott szoktam meghú­zódni. Ott jól elvagyok. Nem tu­dom, mi lesz velem. De már ezzel sem foglalkozom. Vagyok, amíg vagyok. Szabó G. László Fotó: Szkárossy Zsuzsa Újdonság Őssejt a koraszülött gyerekek agykárosodásának kezelésében A fertőzés vagy a rossz vérellátás okozta agykárosodás veszélyez­teti a koraszülött gyerekeket. Kiderült, hogy a saját köldökzsi­nórból származó őssejtek egész életük folyamán védenék ezeket a gyerekeket. A fejlődési zavarok ily módon tör­ténő kezelésének lehetőségét nem­rég sikeresen tesztelték a berni női klinikán. A szülők helyezésével az újszülöttek köldökzsinórszöve­téből őssejteket izoláltak. A berni egyetemi kórház kutatólaboratóri­umaiban kultiválták őket, és transzpantátumot készítettek be­lőlük, majd orrspray formájában kísérleti állatoknak adták. Kide­rült, hogy az őssejtek „maguktól vándoroltak” a szaglószervtől az agy károsodott részéig és ott ser­kentették regenerálódását. Ezután következnek majd a kísérletek, hogyan lehetne ezt a módszert az újszülötteknél is alkalmazni. Már rég ismert, hogy milyen nagy lehetőségeket rejtenek ma­gukban a szövetekből és köldözsinórvérből nyert őssejtek a kezelés terén. Ismeretes, hogy egyebek mellett a rák kezelésében is használják. Világviszonylatban őssejtekkel érrendszeri, autoim­mun betegségeket vagy oszteoartritiszt is kezelnek. A tu­dósok abból indulnak ki, hogy a közeljövőben minden hetedik embernek élete folyamán szüksé­ge lesz őssejtterápiára. Már ma világos, hogy a saját (autológ) ős­sejtek előnyösebbek, mint az ajándékozott (alogén) őssejtek, mert kisebb a valószínűsége, hogy a szervezet kiveti őket ma­gából. Azok a szülők, akik szeret­nék gyermekeik őssejtjeit tárolni kezelés céljából, időben tájéko­zódjanak, hol tárolják őket legbiz­tonságosabban. (lt-k) Felismeri a az új karkötő betegségeket Kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy olyan csuklópántot, amely izzadságcseppből képes diagnosztizálni betegségeket. A University of California és a Stanford kutatói által készített pánt prototípusa rugalmas szenzorokból és mikroprocesszorokból áll, amelyek a ve­rejtékmirigyeinket stimulálják, majd az így keletkezett izzadság- cseppek kémiai összetételét vizsgálják, derült Id a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szakfolyóirat legújabb kiadásából. Az izzadságcsepp kémiai összeté­telének vizsgálata elég ahhoz, hogy pontos diagnózisokat alkos­sunk a szenzorok adataiból, derül ki a tanulmányból. A nagyobb kloridtartalom például magasabb feszültséghez vezet, ez pedig köny- nyen jelezhet cisztás fibrózist, a magasabb vércukorszint pedig cu­korbetegségre utal - mindezen adatokat pedig eleküonikusan to­vábbítja a pánt a feldolgozást könnyítő gépeknek vagy laborok­nak. A kutatók remélik, hogy ta­lálmányukkal megkönnyíthetik az olyan betegségek kezelését, mint például a cisztás fibrózis, de emel­lett a folyamatos izzadságvizsgá­lattal a személyre szabott gyógy­módokat és adagolásokat is köny- nyebb lesz megtervezni, illetve megvalósítani - főként, ha a pán­tot klinikai gyógyszertesztek során is hordhatják a résztvevők. Természetesen ehhez sokkal töb­bet kell tudniuk arról, hogy a szer­vezetben megtalálható vegyületek miként ingadoznak, mint ahogy a találmány megbízható működését és konzisztens mérését is biztosíta­ni kell. Sőt, a kutatóknak azt is át kell látniuk, hogy az étrend és más életviteli tényezők milyen szinten módosítják az izzadság összetéte­lét. (egeszsegkalauz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom