Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-29 / 122. szám, hétfő
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. május 29. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Uniós támogatást kapunk a déli gázvezetékre Az Eastrlngvezetéken keresztül nem csupán orosz, hanem azerbajdzsáni, iraki, iráni és ciprusi gázhoz is hozzájuthatna Szlovákia (SiTA/AP-feivétei) Nyugati cógekó lehet az ukrán termőföld Kijev. Az ukrán nyugdíjreform és földreform végrehajtásának a sikerességétől teszi függővé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az újabb hitelrészlet folyósítását Ki- jevnek. Az IMF szakértői tíz napon át tárgyaltak Ukrajnában, és azt szorgalmazzák, hogy Kijev reformálja meg nyugdíjrendszerét, beleértve a nyugdíjkorhatár drasztikus emelését is. A földreform keretében azt várják el a hitelért cserébe, hogy Ukrajna megnyissa termőföldpiacát, vagyis a földdel szabadon lehessen kereskedni, így azt a jövőben nagyban vásárolhatnák fel a nyugati cégek. Ukrajna fő hitelezője, az IMF 2015 márciusában 17,5 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Kijevnek négy évre. A keretösszegből eddig négy hitelrészletet folyósított 8,7 milliárd dollár értékben, legutóbb áprilisban, 1 milliárd dollárt. (MTI) Bort vásárol az EU a sertéshús árán Brüsszel. Öt éve nem látott értékkel, nagyjából 12,7 milliárd euró- val rekordot döntött az Európai Unió élelmiszer-kivitele idén márciusban. Az EU exportjának legfontosabb piacai Kína, Japán, és Oroszország. Jelenleg a sertéshús a legfontosabb kiviteli cikk, amelynek az exportja 30 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben. A behozatal szempontjából a borok vezetnek, jelentősen emelkedett azonban a kakaó, a kávé, a zöldségek és a trópusi gyümölcsök importja is. Az Indonéziából és az US A-ból származó import volt a legmagasabb, míg a Kanadából és Paraguayból származó behozatal csökkent a leginkább. (agrarszektor.hu) Pozsony. Egy lépéssel újra közelebb kerültünk a szlovák Eustream gázszállító által tervezett Eastring (Keleti Gyűrű) gázvezeték megépítéséhez. A Szlovákia számára kulcs- fontosságú vezeték kiépítését az Európai Unió anyagilag is támogatja. Az Eustream már aláírta až Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségével (INEA) az Eastring támogatásáról szóló szerződést. „Ennek köszönhetően megkezdhetjük az uniós támogatás merítését a gázvezeték hatástanulmányának a kidolgozására. A szerződés szerint az Európai Unió az ezzel kapcsolatos kiadások 50 százalékát állja, legfeljebb azonban egymillió eurót” - nyilatkozta Pavol Kubík, az Eustream szóvivője, aki szerint a hatástanulmány kidolgozását követően döntenek a projektről. Az Eustream a projektben érintett országok -Magyarország, Románia, Bulgária - partnertársaságaival együtt folyamodott a támogatásért. Az Eastring vezeték tervét Szlovákia vetette fel, miután a Déli Áramlat projekt 2014 végén lekerült a napirendről, részben a vezetékhez való hozzáféréssel kapcsolatos, Moszkva és Brüsszel közötti vita miatt. A kelet-közép-európai országok ezért most épp azt vetik Brüsszel szemére, hogy tétlenül nézi az Északi Áramlat második ágának építését, miközben a számukra ellátásbiztonsági szempontból fontos déli gázvezetéket megfúrta. Némi kompenzációt jelenthet, hogy az Eastring vezetékterv kiemelt helyen szerepel az Európai Bizottság által finanszírozni szándékolt infrastrukturális fejlesztések között. Az Eastring lényege, hogy főként a már létező vezetékeket kötnék össze, amelyeknek a hossza 744 és 1015 kilométer között mozoghat, attól függően, mely változat mellett döntenek. A csővezeték Szlovákiát kötné össze a Balkánnal, vagyis a Várna kikötőjében tervezett föld- gázelosztó központtal, illetve az ukrán, a szlovák, a cseh, a magyar, és a román vezetékrendszereket kapcsolná össze. Az Eastring javítaná Bulgária esélyeit is, hogy valóban regionális gázelosztó központtá váljon, ami jelentősen csökkentheti a ma egyedüli, ukrajnai tranzitútvonalon keresztüli függőségét az oroszországi földgázimporttól. A vezeték kezdetben 20 milliárd köbméter gáz továbbítására lenne alkalmas, amit később a duplájára lehetne növelni. Az Eustream elképzelései szerint az Eastring vezetéken keresztül nem csupán orosz, hanem azerbajdzsáni, iraki, iráni és ciprusi gázhoz is hozzájuthatna Szlovákia. Az új gázvezetéket nem kellene a tenger alatt építeni. Előzetesen így 1,14—1,52 milliárd euróra becsülik a szükséges ráfordításokat. Az olyan megaprojektek, mint a Nabucco vagy a Déli Áramlat az Eastring sokszorosába kerültek volna. (mi, siTA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM r VALUTA Árfolyam Angol font 0,8719 ro Lengyel zloty 4,1830 ÍT Cseh korona 26,434 D Magyar forint 307,40 El Horvát kuna 7,4240 D Román lej 4,5568 n Japán jen 124,38 D Svájci frank 1,0888 a Kanadai dollár 1,5077 n USA-dollár 1,1196 □ VÉTEL ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbanka 1,15-1,09 27,09-25,77 OTP Bank 1,17-1,07 27,61-25,28 321,27-294,19 Postabank 1,17-1,08 27,37-25,52 HMM Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,16-25,65 321,37-293,70 Tatra banka 1,16-1,09 27,28-25,59 320,35-294,83 ČSOB 1,15-1,09 27,11-25,76 Általános HKolbonk 1,16-1,09 27,23-25,64 321,22-293,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az emelkedő lakásárak veszélyeztetik Európa fővárosait A túl gyorsan emelkedő lakásárakra figyelmeztet az Európai Központ Bank, ami különösen a kontinens fővárosait, így Pozsonyt is érinti. Az áremelkedést az alacsony kamatok és a külföldi befektetők növekvő aránya is fűti. Pozsony/Brüsszel. 2010 óta az európai fővárosok lakásárai kezdenek elszakadni az országos átlagos lakásáraktól, vagyis a főváros-vidék közti növekvő árkülönbség egyre több országban jelenik meg problémaként. A frankfúrti székhelyű Európai Központi Bank legutóbbi elemzésében olyan városok szerepelnek, mint Berlin, Párizs, Bécs és Amszterdam, ahol a lakások jelenlegi áremelkedése kiugrónak mondható. Noha Pozsony neve nem szerepel a listán, Mikuláš Cár, a jegybank elemzője szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján Szlovákia fővárosában is hasonló a helyzet. A szlovák jegybank legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben Pozsonyban 1873 euró volt a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára, az egy évvel korábbi 1725, és a 2015-ös 1682 euróval szemben. Pozsony és az ormt (Vladimír Šimíček felvétele) szág többi régiója között ráadásul továbbra is hatalmas szakadék tátong a lakásárak szempontjából, hiszen a már említett 1873 eurós fővárosi árral szemben a többi megyében a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára nagyjából 700 és 900 euró között mozog, a legolcsóbbnak számító Nyitra megyében pedig csupán 644 euró. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg Pozsony megyében a havi bruttó átlagbér csupán 0,7 négyzetméternyi lakóingatlanra elegendő, Nyitra megyében ez eléri az 1,4 négyzetmétert. Ha a lakásvásárlást tervező, átlagbért kereső alkalmazott minden egyes centet félretenne, akkor egy 60 négyzetméteres lakásra Pozsony megyében csaknem 7 évig kellene spórolnia, míg Nyitra megyében kevesebb, mint 4 évet. A túlzottan magas fővárosi lakásárak a Bloomberg hírügynökség által közölt elemzés szerint veszélyeztethetik a jelzálogkitettséggel rendelkező intézmények pénzügyi stabilitását. A rekordalacsony kamatlábak ugyanis tovább erősítik az ingatlan- piacra áramló tőkét, mivel a befektetők olyan termékeket vásárolnak, amelyek hozamot generálnak és nem pénzt tesznek a bankba. Ez azonban a lakások további áremelkedéséhez vezet, kihatva a gazdaság más területeire is. (ml, TASR, MTI) Mezőgazdasági melléklet 2017. május, 5. évfolyam, 5. szám Melléklet az Üj Szóba A tartalomból: • Raktárkészletek és alakuló árak • A napraforgó és a parlagfű • Védje gabonáját a vegetáció végéig • A tyúktrágya felhasználása a növénytermesztésben • A paprika biológiai növényvédelme Május 30-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál!
