Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-18 / 113. szám, csütörtök

Tanácsok WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM mBKKm .... KERTI MUNKÁK A HOLD SZERINT MÁJUS Május 18-21.: Öntözze meg a növénye­ket. Salátát reggel szedjen, amikor legalacsonyabb a nitráttartalom. Őszi aratáshoz vessen fodros káposztát és póréhagymát. Május 22-23.: Vessen ágyásba tökmagot, akár díszítésként vagy fogyasztásra. Kötözze fel az üvegházi uborkát és pa­radicsomot, az uborkáról szedje le a hím virágokat. Május 24-25.: Gyökereztesse a dísznö­vények zöld ágacskáit (aranyeső, fagyai, jázmin). Vessen az ágyásokba késői sárgarépát, céklát és tarlórépát. Május 26-27.: Vessen és ültessen virágo­kat, gyógynövényeket és brokkolit. Ellen­őrizze a növényeket, hogy nem támadták-e meg őket a kártevők. Szellőztessen az üvegházban. Május 28-29.: Öntözze meg a növénye­ket. Vessen zöld levelű zöldségeket. Ültesse el az előtermesztett paradicso­mot, paprikát és uborkát. Május 30-31.: Forgassa meg az ágyásokat (a gyom kikel) és utána a csökkenő Baknál június 11-én és 12-én újra, ezáltal a gyom eltűnik. Vessen csemegekukoricát, babot, tököt, uborkát. Ültessen zellert, paradicsomot, uborkát, paprikát és bokor­babot (adjon nekik megfe­lelő mennyiségű vizet). JÚNIUS Június 1-2.: Reggel kapálja meg növé­nyeket, ezzel erőt ad nekik. Ültessen be és át. Vessen fűmagot. Június 3-5.: Ültessen, vessen, oltson rózsát. Ültessen vízinövé­nyeket. Vessen kétéveseket - mályvarózsát, ökörfark­kórót, harangvirágot és a kártevők ellen gyógynövé­nyeket is. Június 6-7.: Öntözze meg a növé­nyeket. Vessen endíviát, kínai káposztát, céklát és sárgarépát; ültessen előtermesztett salátát, korai és késői karalábét, karfiolt, kelkáposztát és kelbimbót, káposztát, zellert, póré­hagymát (10 cm mélyen a föld alatt). Június 8-10.: Gyűjtsön gyógy- és fűszernövényeket: vágja vissza a levendula és kö­römvirág virágait, illetve a bazsali­kom, a majorán­na, a rozmaring, a citromfű, az izsóp és a menta szárát. Ellenőrizze a termést, hogy ne gyengüljenek fölöslegesen a növények. Június 11-12.: Forgassa meg a talajt, kapálja a növényeket, gyomláljon. Igazítsa meg a felszabadult ágyásokat, és készítse elő őket a kétéve­sek vetésére. Trágyázzon a gyökérzet növekedéséért. Takarítsa be a termést. Június 13-14.: Rendszeresen ellenőriz­ze a növényeket, hogy nem támadta-e meg őket valamilyen kártevő - a növények most rendkívül sérülékenyek, növekszik a levéltetű terjedésének kockázata. (WWW.KRASNAPANI.CZ) A mí Más néven folyókafű vagy folyonár (Convolvulus arvensis, pupenec roľný), nagyon kellemetlen gyomnövény, amely indáival felkapaszkodik a szőlőtőke vesszőire, a fák törzsére, a virágokra, a zöldségfélékre, és szinte megfojtja őket. burgonyavirá- gúak (Solana- les) rendjébe, a szulákfélék (Convolvulaceae) családjá­ba tartozó lágy szárú, évelő növényfaj. Szinte az egész vi­lágon megtalálható, szántók, kertek, útszéli gyomos társu­lások növénye. Észak-Ame- rikában inváziós növénynek számít: sűrű levélzetével elnyomja a többi növényt, csökkenti a termőföldek ho­zamát, évente 300 millió dol­lárt meghaladó vesztesége­ket okoz. A burgonya X-vírus köztes gazdája. A talajban erős tarackokat fejleszt, ezekkel szaporodik és terjeszkedik. A sekély mű­velés kedvez a szaporodásá­nak. Kapáláskor a tarackokat darabokra vágjuk, de ha nem szedjük ki a földből, akkor minden darabból új, önálló növény fejlődik, tehát úgy­szólván magunk szaporítjuk ellenségünket. A tarackos te­rületet tehát úgy kell kapálni, hogy a hajtásokat összegyűjt­jük és komposztáljuk, a tarac­kokat pedig amilyen mélyen csak lehet, kiszedjük a föld­ből, és a napon kiszárítjuk. Növényenként átlagosan 600 magot hoz, a magok héja megkeményedik, átha- tolhatatlanná válik éréskor, így a talajban csaknem 30 évig csíraképesek marad­nak. Egyetlen 5 cm-es füg­gőleges gyökérdarabból képes regenerálódni, újra­hajtani. Ha egy területen megjelenik, vegetatív terje­dése is számottevő, évente 3 métert képes sugárirány­ban szétterjedni, gyökere akár 4 méter mélyre is a talajba hatol. Szőlőben, gyümölcsösben totális gyomirtó vegyszer­rel védekezhetünk a szulák ellen, de a talajtakarás zöld­trágyával, fekete fóliával is csökkenti a szaporodását. A védekezés megszűnésével azonban újra megjelenik, és az ellene folytatott harcot a kertészkedő újra kezdheti. Trükkökkel a vakond ellen Nem szívesen látott állatka a kertben a vakond, pedig nagyon hasznos. Amerre jár, bosszantó foldkupa- cokat hagy maga után, de bántani mégsem szabad, hiszen védett. Kétségtelen, hogy a kis földtúró hozzátartozik az élő környezetünkhöz. Pusztítja a talajban élő és károsító pajo­rokat, csigákat, lótücsköket, drótférgeket, százlábúakat, de kedvelt csemegéje a föl­digiliszta is, amelyről pedig köztudomású, hogy a leg­hasznosabb talajlakó élőlé­nyek közé tartozik: eleven ekeként forgatja, lazítja, keve­ri a termőföldet. A kifejlett vakond 18-20 cm hosszúra nő meg. Mellső végtagjain összenőtt • ujjak vannak, ezekkel túrja a földet. Ormánya rózsaszínű, testét sötét, bársonyos bunda bo­rítja. A 70-100 gramm tö­megű jószág minden nap a testtömegével azonos meny- nyiségű táplálékot fogyaszt el. Tavasszal szaporodik, és a nőstény négy-öt csupasz kölyköt hoz a világra. Bo­nyolult szerkezetű járatokat épít, amelyeknek kamrái fél méterrel a föld felszíne alatt helyezkednek el - itt alussza téli álmát. Legfőbb ellensége a gólya, amely hosszú csőrét belefúrja a vakondtúrásba, és élve nyeli le a kis állatot. Hogyan lehet védekezni ellene? Nos, kinek-kinek vér- mérséklete szerint kell eldön­tenie, hogy távol akarja tarta­ni, el akarja riasztani, vagy el akarja pusztítani a kellemet­len lakókat a kertjéből. A legősibb védekezés, hogy gázolajba vagy petróle­umba mártott ruhát dugnak a vakondjáratba, és annak szaga elriasztja őket. A sö­rösüveges metodika abban áll, hogy az üveget majdnem a pereméig beássuk a föld­be; a talajhoz közeli légjárat rezgésbe hozza az üveget, és ennek a hangját a vakond nem képes elviselni. Hallot­2017. Május tunk már olyat is, hogy egye­sek a kocsijuk kipufogócsö­vére szereltek egy csövet, és a kipufogógázt vezették be a vakond friss járatába. Kereskedelmi forgalom­ban vannak ammóniatöl­tetű füstpatronok, amelyek a járatba helyezve gázt fej­lesztenek, és menekülésre késztetik a vakondokat. Az elektromos vakondriasztók az ember számára hallha­tatlan frekvenciájú hangokat sugároznak, amelyek távol tartják a kis állatokat. Jók a tapasztalatok a nagy sárfű nevű, a kutyatejfélék közé tartozó növények ültetésével is, mert ezek a gyökerükön riasztó hatású anyagot vá­lasztanak ki. Ahol a kertben elszórtan ilyen növényt ül­tetnek, ott a vakondok nem telepednek meg. Annyi bizonyos, hogy a va­kondok is egyéniségek, nem egyformák. Egyik az egyik, másik a másik módszerre reagál jobban. Ki kell kísér­letezni a helynek legjobban megfelelő módszereket! (Agrárium, Kertről, növényekről) KERTésUDVAR 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom