Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-03 / 101. szám, szerda

4 KÜLFÖLD 2017. május 3.1 www.ujszo.com Moszkva és Berlin a minszki megállapodások betartása mellett RÖVIDEN Erdogan visszatért a fészkéhez Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap ismét a kor­mányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) tagja lett, miután a hatal­mát kiterjesztő alkotmánymódo­sításról döntő április 16-i nép­szavazás ezt lehetővé tette és a párt meghívta soraiba - jelentette azNTV török hirtelevízió. Erdo­gan az AKP ankarai székházában tartott parlamenti frakcióülésen írta alá az erre vonatkozó nyilat­kozatot. Ezután Binali Yildirim kormányfő bejelentette: a május 21 -én tartandó rendkívüli kong­resszuson 2 év 9 hónap után Er- dogant ismét az egykor általa alapított párt elnökének jelölik. Erdogan azután vált meg a tiszt­től az AKP első rendkívüli kongresszusán, hogy 2014 nya­rán köztársasági elnökké válasz­tották. A tegnapi frakcióülésen Erdogan úgy fogalmazott: ma visszatérek „pártomhoz, fész­kemhez, szerelmemhez”. (MTI) Maduro új alkotmányt akar Caracas. Alkotmányozó nemzetgyűlés megalakításáról tartandó szavazás kiírását jelen­tette be hétfőn Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki a súlyos belpolitikai válság megoldását reméli ettől, az ellenzék azonban határozottan elutasítja a kezde­ményezését. „Polgári alkotmá­nyozó nemzetgyűlést hívok élet­re” - mondta Maduro. Néhány órával később alá is írta az erről szóló elnöki rendeletet. Az ál­lamfő szerint az alkotmányozó nemzetgyűlésre - amely meg­változtathatja az ország beren­dezkedését, az alkotmányt, ha­talmi intézményeket oszlathat fel és választásokat írhat ki - a béke helyreállítása érdekében van szükség, megakadályozandó, hogy politikai ellenlábasai ál­lamcsínyt hajtsanak végre. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szocsi. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Szocsiban fogadta Angela Merkel német kancellárt, akivel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális krízisekről, köztük kiemelten az ukrajnai válságról és a szíriai konfliktusról tárgyalt. „Ki kell használnunk a lehetősé­get, hogy a kapcsolatainkról tár­gyaljunk és a legproblematikusabb olyan kérdésekről, mint Ukrajna és Szíria, és talán más régiókról is” - mondta az orosz elnök. Angela Merkel, aki hivatalosan a júliusi hamburgi G20-csúcs előké­szítésének keretében találkozott Vlagyimir Putyinnal, fontos cso­portbeli partnernek nevezte Orosz­országot. A német kancellár kétévi kihagyás után látogatott el Oroszor­szágba. Ez a második vizitje az uk­rajnai orosz beavatkozást és a ko­rábban szoros kapcsolatok emiatti megromlását követően. Moszkva és Berlin megerősítette, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Zürich. Az ame­rikai külügyminisztérium terrorveszély miatt utazási figyelmeztetést adott ki Európára. A franciaországi, oroszországi, svédországi és nagy-britanniai ter­rortámadások azt mutatják, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet­hez és az al-Kaida nemzetközi ter­rorszervezethez hasonló csoportok továbbra is képesek merényletek Kézfogás és fanyar mosoly hogy az összes félnek be kell tarta­nia a kelet-ukrajnai válság rendezé­séről megkötött minszki megállapo­dásokat - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kétoldalú tár­gyalásokat követően Angela Merkel német kancellárral tegnap Szocsi­ban közösen megtartott sajtótájé­koztatóján. „Nem lehet új célokat kitűzni a ré­tervezésére és kivitelezésére - áll a washingtoni közleményben. Az amerikai külügyminisztérium elsősorban a nyári szezon hatalmas tömegeket megmozgató rendezvé­nyeinél inti óvatosságra az Európá­ba készülő amerikai állampolgáro­kat. Utal mindazonáltal arra, hogy a helyi hatóságok számos intézkedést hoztak a terrorveszély csökkentésé­re. A közlemény leszögezi, hogy Washington továbbra is szorosan együttműködik európai szövetsége­seivel és partnereivel a terrorizmus elleni küzdelemben. A külügyi tárca legutóbb tavaly (TASR/AP-felvétel) giek teljesítése nélkül” - mondta. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy kárt okozott a kelet-ukrajnai béke meg­teremtésére irányuló erőfeszítések­nek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőjének halála. Putyin elmondta, hogy a tárgya­lások során mindkét fél elítélte a ve­gyi fegyver Szíriában történt beve­november végén adott ki utazási fi­gyelmeztetést Európára. A mostani figyelmeztetés szeptember 1-jéig szól. Svájc hírszerzése is további dzsi­hádista merényletekre számít Euró­pában, a fenyegetettség Svájcban továbbra is emelt szintű éberséget indokol - áll a svájci hírszerzés (FIS) tegnap közzétett éves jelentésében. Merényletektől leginkább az Isz­lám Állam tagjai és a dzsihádista ter­rorszervezettel rokonszenvezők mi­att kell tartani. A FIS több mint 500 olyan internetezőt azonosított, akik­nek svájci kapcsolatuk van és dzsi­tését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az Idlíb tartományban történt incidens pártatlan kivizsgá­lására. Az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók feloldása csakis a minszki megállapodások végrehaj­tása esetén lehetséges - jelentette ki Angela Merkel. A német kancellár ugyanakkor rámutatott, hogy „nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében”. A kan­cellár közölte, hogy a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biz­tosítására kérte Putyint, miután a sajtóban hírek jelentek meg a cso­port tagjainak üldöztetéséről. A né­met kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Orosz­országban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett. A tavalyi amerikai elnökválasztás orosz hackerek által történt állítóla­gos megzavarását firtató kérdésre válaszolva Putyin hangoztatta, hogy Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe. Re­ményét fejezte ki, hogy a többi ál­lam is tartózkodik majd Oroszor­szág esetében. hádista eszmét terjesztenek. Bár Svájcot még nem érte közvetlenül dzsihádista támadás, a hírszerzés szerint fennáll a veszély, hogy ma­gányos elkövetők vagy kisebb cso­portok megpróbálkoznak ezzel. To­vábbi veszély, hogy Svájcot előké­születi háttérbázisként használják más országokba tervezett merényle­tekhez - állítja a FIS. A terrorista támadások veszélye miatt tavaly Svájc lakossága olyan törvényt szavazott meg, amely ki­szélesítette a hírszerzés jogkörét az internet figyelésére, drónok telepí­tésére. Európai terrorveszélyre figyelmeztet Washington Hadrendbe állították Dél-Koreában a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely így készen áll arra, hogy elhá­rítson egy esetleges észak-koreai rakétatámadást. A THAAD kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták meg­semmisítésére képes röppályájuk középső szakaszának végén, közel a célponthoz. A két ország tavaly júliusban álla­podott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Pe­king a saját biztonságát érő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A tegnapi hivatalos bejelentés hatására Peking megismételte tiltakozását, és követelte, hogy azonnal függesszék fel a rakétarendszer hadrendbe állítását. Ezt megelőzően Donald Trump amerikai elnök hétfőn kejelentette: „megfelelő körülmények kö­zött" szívesen találkozna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. (TASR/AP-felvétel) Babiš meglepődött Prága. Bohuslav Sobotka cseh szociáldemokrata miniszterelnök tegnap bejelentette, nem Andrej Babiš miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter leváltását fogja javasolni Miloš Zeman államfő­nek, hanem ő nyújtja be lemondá­sát, ami ez egész kormány lemon­dását fogja jelenteni. Babiš koráb­ban azzal vádolta meg Sobotkát, hogy el akarja őt távolítani a pénz­ügyi tárca éléről, és ki akaija szorí­tani a politikából. Sobotka tanács­adói elemzést és háttéranyagot ké­szítettek arról, hogyan gazdagodott meg Babiš, aki jelenleg a második leggazdagabb cseh állampolgár. Az elemzés alapján a miniszterelnök kérdéseket akart feltenni Babišnak, és több probléma tisztázását várta. Az adócsalással vádolt pénzügy- miniszter leszögezte: az őt ért bírá­latok alaptalanok, mert vagyonát az összeférhetetlenségi törvény mó­dosítása után januárban egy alapít­ványra íratta át, melynek vezetői között élettársa is ott van. Babišt legutóbb azzal vádolták meg: úgy vette meg cége egykoronás részvé­nyeinek másfél milliárdos csomag­ját, hogy nem fizetett adót. O azzal védekezik, hogy az akkor hatályos törvények ezt lehetővé tették. Babiš, aki egyben az ANO elnöke, úgy véli: személye lejáratására irá­nyuló előre megtervezett szociál­demokrata kampányról van szó, Sobotka az októberre kiírt képvi­selőházi választások előtt rá akarja tenni a kezét a pénzügyminisztéri­umra, hogy annak lehetőségeit pártja számára használja ki. Sobot­ka szerint viszont csak arról van szó, hogy pártja tisztán szeretne látni a multimilliárdos Babiš pénzügyei­ben. A miniszter írásos magyará­zatát, amelyet egy hete küldött meg a miniszterelnöknek, Sobotka „po­litikai pamfletnek” minősítette. Miloš Zeman cseh államfő az utób­bi hónapokban lezajlott Sobotka- Babiš vitákban rendre a pénzügy­miniszternek adott igazat. „Meglepődtem, ezt nem vár­tam. A miniszterelnök akadályoz­za az egész kormány, a miniszte­rek munkáját, és a személyem el­leni támadásokkal rontotta az egész kormány hírnevét” - kom­mentálta Sobotka bejelentését a kormány lemondásáról Andrej Babiš. (MTI, SITA, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom