Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-11 / 107. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. május 11. HASZNOS TANÁCS 111 Menekülés az adósságcsapdából ÖSSZEFOGLALÓ Aki képtelen fizetni felhal­mozott tartozásait, annak megoldást jelenthet a magán­csőd. Ha a bíróságon csődeljá­rást kezdemányez saját magá­val szemben, felmenthetik a tartozásai egy része alól. A lehetőséggel 10 évente egyszer élhetnek. Összeállí­tásunkban a magáncsődel­járással foglalkozunk. A legtöbb ember az élete során legalább egyszer kerül nehéz anyagi helyzetbe. Aki megfelelő családi háttérrel rendelkezik, vannak bará­tai, akkor kisebb-nagyobb segítség­gel viszonylag gyorsan kilábalhat belőle. Előfordulhat azonban, hogy egyesek a meggondolatlanul hozott döntéseik következtében vagy nem is a saját hibájukból, adósságcsap­dába kerülnek: képtelenek törlesz­teni a tartozásaikat, fennáll a ve­szély, hogy az utcára kerülnek, anyagilag teljesen tönkremennek. Ebben az utolsó utáni pillanatban egyfajta mentőöv lehet számukra a magáncsőd. Maga az elnevezés megtévesztő lehet, mert a fogalom lényegében csődvédelmet jelent, és a lényege, hogy megelőzze egy sú­lyosan eladósodott személy teljes anyagi csődjét. A „magáncsőd” elnevezés azért indokolt, mert a magánszemély cső­döt jelent, ami után egy csődgond­nok átstrukturálja a kiadásait, és pénzzé teszi az adós mindazon va­gyontárgyát, amelyek nem számíta­nak létszükségletnek. 10 éves múlt A magáncsőd intézménye ismert Európa számos országában, az USA- ban, Kanadában és Izraelben is. Szlovákiában 2006-ban vezették be, ám idáig az adósságban úszó sze­mélyeknek csak a töredéke élt ezzel a lehetőséggel. Ennek egyik oka, hogy maga a megnevezés riasztó, s kevesen tudatosítják, hogy magáncsőd-eljárást kezdeményezni lényegében azt jelenti, hogy az adós megszabadul az adósságai egy ré­szétől, kap még egy lehetőséget, és tiszta lappal új életet kezdhet. A má­sik ok, amiért az elmúlt 10 évben csak kevesen jelentettek magáncső­döt, hogy sokak számára nem volt elérhető ez az intézmény, túl szigo­rúak voltak a feltételek. Ezt a kor­mány is belátta, s a közelmúltban enyhítették a magáncsőd alkalma­zásának a szabályait, minek kö­szönhetően idén tavasztól elérhe­tőbbé vált ez a fajta adósságrende­zési forma. Teljesen mindegy, hogy a fizetésképtelenné vált személy ki­nek - az államnak, az önkormány­zatnak, nem banki hitelintézetnek vagy banknak - tartozik, vagy hogy milyen a társadalmi pozíciója. Ma­gáncsődöt jelenthet bárki, lehet munkanélküli, egészségkárosodott, nyugdíjas vagy vállalkozó. Feltétel, hogy az illetővel szemben végre­hajtási vagy hasonló más eljárást folytassanak (például elárverezik a lakását), miközben az egyik kötele­zettségének már 180 napja nem tett eleget, valamint ha olyan követelés­ről van szó, melyet végrehajtási el­járással nem lehet behajtani. Ilyen esetekben az adós magáncsőd alkal­mazását kérheti. sem szabadíthat meg. A kedvezmé­nyezett hitelezőkkel szembeni adósságot mindenképpen törleszteni kell, ilyennek számít például a kis­korú gyermeknek fizetett tartásdíj, a kiszabott büntetések vagy a jelzá­loggal biztosított követelés. A módosításnak köszönhetően a magáncsőd elérhetőbbé válik a rá­szorulók számára. Azon kívül, hogy az igénylőnek már nem kell 1650 eurós vagyonnal rendelkeznie, ezentúl a csődgondnoknak is keve­sebbet kell fizetni, a korábbi 650 eu­ró helyett csak 500 eurót. Akinek ennyire sem futja, a csődgondnok költségeit a Jogsegélyközpont meg­előlegezheti. Újdonság, hogy ezentúl a magán­csőd alkalmazását formanyomtat­vány kitöltésével kell kérni, ami lé­nyegesen egyszerűsíti az adósság- rendezés folyamatát. Az ügyfeleknek kötelezően - a magáncsőd alkalma­zását kérő javaslat benyújtásától kezdve egészen a csődgondok kije­löléséig -jogi képviselővel kell ren­delkezniük, hacsak saját maguk nem rendelkeznek másodfokú jogi vég­zettséggel. A jogi képviselő lehet a Jogsegélyközpont munkatársa vagy ügyvéd. Sok családnak komoly gondot okoz a meggondolatlanul felvett hitelek törlesztése (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) TÉMA: a magáncsőd Korábbi eljárás Korábban, ha a fizetésképtelenné vált személy csődeljárást kezdemé­nyezett magával szemben, a bíróság csak akkor hagyta jóvá az indít­ványt, ha a vagyona értéke legalább 1650 euró volt. Az eljárás befejező­dése után pedig, vagy már az azt kezdeményező beadvánnyal együtt az adós kérhette, hogy a bíróság mentse fel az adósságai alól. Ha a bí­róság úgy látta, az adós egész idő alatt együttműködött, teljesítette kötelességeit, törölték adósságait. Ugyanakkor meghatároztak egy 3 éves próbaidőt, mely alatt az adós köteles volt minden évben egy bi­zonyos összeget törleszteni, amelyet a csődbiztos arányosan szétosztott a hitelezők között. A bíróság csak a próbaidő letelte után törölte el telje­sen az adósságait, azokat a követe­léseket pedig, melyeket a csődeljá­rás során, valamint a próbaidő alatt sem sikerült kielégíteni, a bíróság behajthatatlannak minősítette, s egyszerűen törölték őket. Új szabályok A tavasztól hatályos törvénymó­dosítás értelmében a magáncsőd in­tézményét igénybe vevő adósok két­féleképpen próbálhatnak megsza­badulni a tartozásaiktól: magán­csődeljárást kezdeményezhetnek saját magukkal szemben, vagy tör­lesztési naptárat kémek. Magán­csődöt 10 évente egyszer lehet je­lenteni, vagyis 10 év alatt csak egy­szer kérheti a bíróságtól, hogy sza­badítsa meg az adósságaitól. Csőd­eljárás lefolytatását csak olyan sze­mély indítványozhat, aki ellen már folyik végrehajtási eljárás, egyéb­ként csak a törlesztési naptár jöhet szóba. Az új szabályok szerint már nincs 3 éves próbaidő, és az adós­ságoktól gyakorlatilag 2 hét alatt meg lehet szabadulni, nem kell 3 évet várni. A magáncsőd alkalma­zását kezdeményező beadvány kéz­hezvételétől számított 15 napon be­lül a bíróság határozatban rendeli el a magáncsőd alkalmazását, vagyis a magáncsőd-eljárás lefolytatását vagy a fizetési naptár alkalmazását, és már ebben a határozatban meg­szabadítja az adós személyt azoktól a tartozásoktól, melyeket sem vég­rehajtási eljárással, sem törlesztési naptár segítségével nem lehet be­hajtani. Gyakorlatilag már ebben a 15 napos időszakban kiadott hatá­rozat felmentést jelent az adósságok alól. Csődeljárás esetén az adós át­adja a vagyonát értékesítés céljából, s ebből kielégítik a hitelezőket. Tör­lesztési naptár esetében az adós megtarthatja a vagyona egy részét, de időben fizetnie kell a bíróság által meghatározott törlesztőrészleteket. Mi marad? A törvénymódosítás bevezet egy új fogalmat is: a lakás elidegeníthetet­len értékét. Ez az intézkedés egy­fajta védelmet nyújt az adósoknak, hogy ne kerüljenek az utcára. Ez azt jelenti, hogy a magáncsődbe került személy a nem kedvezményezett hi­telezőkkel szemben megtarthatja vagyona egy részét. A vagyonnak ezt az értékét kormányrendelet hatá­rozza meg, jelenleg 10 000 euró. Ha a vagyon értéke nem éri el ezt a ha­tárt, akkor nem is teszik pénzzé. Vagyis ha a lakása, háza értéke ki­sebb mint 10 000 euró, nem nyúlnak hozzá. Ha az ingatlan értéke maga­sabb, eladják, a haszonból 10 000 eurót átutalnak egy, végrehajtási védelem alatt álló számlára, s az adós ebből meríthet. Nem mindent törölnek Vannak olyan tartozások, me­lyektől a magáncsőd intézménye Hátrányok Aki kikerül az adósságcsapdából, azzal szemben általános elvárás, hogy kihasználja a kapott második esélyt, igyekszik beilleszkedni a tár­sadalomba, munkába áll, ésszerűen fog gazdálkodni. Ha pedig 6 éven be­lül nagyobb összeghez jut - örököl vagy nyer a lottón -, legalább a felét fel kell ajánlani a régi hitelezőknek. Ellenkező esetben felmerülhet a csa­lás vagy a rossz szándék gyanúja, s végső soron az egész adósságtörlést semmissé nyilváníthatják. Az adósságoktól megszabadított személy feltehetően hosszú ideig nem tud majd újabb kölcsönt fel­venni. Az információ arról, hogy valaki magáncsődön esett át, örökre bekerül a kereskedelmi közlönybe, és a hitelezők itt ellenőrizhetik, hogy a hozzájuk forduló ügyfél jelentett-e már magáncsődöt. A pénzintézetek többsége nagy valószínűséggel nagy kockázattal járó ügyfélnek fogja tartani, ezért nem hagynak jóvá semmilyen kölcsönt, illetve ha né­hány év múlva mégis csak hitelez­nének, erősebb biztosítékokat kö­vetelhetnek, például több kezest vagyjelzálogot. (sza) Csőd vagy törlesztési naptár A magáncsődöt és a törlesztési naptárt is a bíróság rendeli el. Magáncsőd: ► csődeljárás esetén az adós átadja a vagyonát értékesítés céljából, s ebből kielégítik a hitelezőket. ► ha van lakása, háza, azt csak akkor adják el, ha értéke meghaladja a 10 000 eurót ► ilyen esetben 10 000 eurót elhelyeznek egy számlán, melyből az adós meríthet, a többit a hitelezők kapják. Törlesztési naptár: ► nem kell pénzzé tenni az adós teljes vagyonát, a vagyon egy részét meg lehettartani ► a hitelezők követeléseinek legalább a 30%-át ki kell elégíteni, és legalább 10%-kal többet kell visszafizetni, mint csődeljárás esetében ► a törlesztési naptár általában 5 éves időszakra szól ► a havi törlesztőrészletek felső határa nem lépheti túl a család leg­alapvetőbb megélhetési költségeivel és a kedvezményezett hite­lezőknek ítélttörlesztőrészlettel csökkentett havi bevételt, (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: SZEMÉLYI OKMÁNYOK ■ SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY, ÚTLEVÉL, JOGOSÍTVÁNY - MENNYIBE KERÜL, HOL KELL KÉRVÉNYEZNI

Next

/
Oldalképek
Tartalom