Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-10 / 106. szám, szerda

6 KULTÚRA 2017. május 10.1 www.ujszo.com A Szeredi Holokausztmúzeum Egyelőre az egykori munkatábor két barakkjában látható állandó kiállítás, de a bemutatóhelyeket tovább bővítik TALLÓSIBÉLA Szered. Tavaly januárban, a holokauszt világnapján nyílt meg az egykori szeredi munka- és gyűjtőtábor terüle­tén Szlovákia első holokauszt- múzeuma. A múlt év folyamán mintegy 12 ezren keresték fel, 9 ezren vettek részt múzeum- pedagógiai foglalkozásain. Főként diákok látogatják. Idén tavasszal már magyar iskolákból is számos csoport érkezett. Az intézmény nekik magyar tárlatvezetést és oktatóprogramot is kínál. A szeredi munkatábort 1941-ben hozták létre, miután életbe lépett az úgynevezett Zsidókódex, mely elő­írta a zsidók számára a kötelező mun­kaszolgálatot. Asztalos- és szabómű­helyekben dolgoztak itt a foglyok. Később, a szocializmus éveiben lak­tanyát alakítottak ki a komplexum­ban. A tábor eredeti, felújított épüle­teiben nyitották meg a Holokauszt múzeumot, mely a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz, illetve a pozsonyi Zsi­dó Kultúra Múzeumához tartozik. A múzeumi projekt első szakaszában a tervezett ötből két épületben alakítot­tak ki bemutatóteret; ezekben két kü­lönálló, de egymást kiegészítő állan­dó kiállítás látható. Az egyik időrendi sorrendben tárgyalja a zsidóság tör­ténetét az első Szlovák Köztársaság­ban. A másik az európai holokauszt történetét mutatja be. A szlovák államban Az első barakk anyaga azt doku­mentálja, miként hajtották végre Szlovákiában 1938 és 1945 között az úgynevezett zsidókérdés „végső megoldását”. Mielőtt belépnénk a ki­állítótérbe, érdemes átnézni a múze­um létrejöttének körülményeit tár­gyaló információkat. Ezekből kide­rül, hogy a szeredi állandó kiállítás koncepcióját Milan Veselý tervezte, aki együttműködött az Auschwitz- Birkenau Múzeum szlovák kiállítá­sának megvalósításában is. „Kiállításunknak nem az a célja, hogy a koncentrációs táborok légkö­rét idézze meg. Sokkal inkább tartjuk feladatunknak, hogy látogatóink, fö- leg a diákok a tárlatokat megismerve átlássák, hogy a holokauszt nem a tá­borok bejáratánál és nem a gázkam­rák előtt kezdődött, hanem sokkal korábban” - kezdte az ismertetést Horváth Krisztián muzeológus, aki­vel bejártuk a kiállításokat, valamint a múzeum felújítás előtt álló épüle­teit. „A kiállítás anyaga összképet mutat arról, ahogyan a holokauszt el­kezdődött az első zsidó ellenes tör­vényekkel, folytatódott a vagyonel­kobzásokkal, a kényszermunkával, a zsidó lakosság ilyen és hasonló tábo­rokba zárásával, majd a deportálá­sokkal, a transzportokkal, a gázkam­rákkal, a majdnem biztos halállal.” Az első épület anyaga három rész­re oszlik. Az első szakasz a szlovák állam létrejöttével kezdődik és a transzportok első hullámával, az 1942-es évvel zárul. Fényképek, pla­kátok dokumentálják, milyen for­mákban nyilvánult meg az antisze­mitizmus, a zsidógyűlölet (falfirkák, gunyoros rajzok, a sárga csillaggal megjelölés). Korabeli nyomtatott sajtóban megjelent uszító cikkekkel is szembesülhet a látogató, de olyan, A kiállítás anyagából a diákok megismerhetik és megérthetik, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborok bejá­ratánál és nem a gázkamrák előtt kezdődött, hanem sokkal korábban (Somogyi Tibor felvételei) Oktatás a múzeumban A szimbolikus üvegfalon több mint 4 ezer név olvasható. A névsor négy komplett transzportot jelképez, érzékeltetve, milyen tömeg elhurcolását jelentették a deportálások. 1942-ben kétszer volt része Auschwitzba indított szerelvénynek ez a marha­vagon. Sokan helyeznekel itt virágot, koszorút. Martin Korčok múzeumigaz­gató hangsúlyozta: a Szeredi Holokausztmúzeum egyben emlékhely. Oktatási központot is kialakítottak az intézmény­ben: szlovák, angol és magyar nyelven tartanak foglalkozá­sokat. Az iskolai csoportok előbb tárlatvezetéssel megis­merkedhetnek a kiállítás anyagával, majd múzeumpe­dagógiaifoglalkozáson a lá­tottakhoz kapcsolódó témák­ban alaposabban is elmélyül­hetnek. Az igazgató kiemelte: időszaki tárlataik, valamint különféle jellegű és tematikájú rendezvényeik is vannak, hogy mindigtudjanakvalami újat nyújtani, amiért érdemes visszatérni hozzájuk. közismert fotókkal is, amelyeken gárdista egyenruhába öltözött férfiak aláznak meg az utcán ortodox zsidó embert. A középső rész az 1942-es depor­tálásokkal foglalkozik. ’42-ben, az első hullámban 57 transzport hagyta el Szlovákiát, 57 752 zsidóval a va­gonokban. A tárlatnak ezen a részén két oldalt szimbolikus üvegfal húzó­dik. A monumentális táblákon több mint 4 ezer név olvasható - négy komplett transzportot jelképez (egy vonatszerelvény több mint ezer em­bert szállított). Az üvegpanel nem ki­zárólag a szeredi táborból, hanem a Szlovákiából deportáltak közül sorol fel négyezer személyt, érzékeltetve, milyen tömeg elhurcolását jelentet­ték a deportálások. A tárlat záró sza­kasza a háború végét idézi fel. A szlo­vák nemzeti felkelés idejéből szár­mazó, illetve a fasizmus elleni harcot dokumentáló képek, plakátok látha­tók itt, az utolsó transzport pillanatait megörökítő fotókkal. A deportálások második hullámát 1944-45-ben - a szeredi táborban - már a németek irá­nyították. Ebben az időben, 1944 szeptemberétől a brutalitásáról hír­hedt Alois Brunner volt a táborpa­rancsnok Szereden - Adolf Eich- mann jobbkezének számított-, ekkor már SS-tisztek őrizték a tábort. Az európai helyzet A kiállítás második szakasza a ho- lokauszttal kapcsolatos fontos, ki­emelt eseményekkel foglalkozik. Korabeli dokumentumok, fényké­pek, szöveges-képes információs táblák tájékoztatnak ezekről, de a zsidók üldözésével kapcsolatos tár­gyi emlékek is helyet kaptak az összeállításban. A tablók itt azokról a koncentrációs, illetve haláltábo­rokról is tájékoztatnak, amelyekbe Szlovákiából hurcoltak el zsidókat. Ennek az egységnek részét képezi egy művészeti munka is: három művész holokausztra reflektáló al­kotásából összeállított kompozíció, mely mementóként figyelmeztet a borzalmakra. Egyik elemén annyi parányi sárga csillagot halmozott fel az alkotó, ahány zsidót deportáltak Szlovákiából - monumentális hatá­sú. Mint ahogy a mű másik eleme is, amely kerámiacipők tömör sorával a gázkamrákba, a halálba vezető utat jelképezi - az installációban soroko­zó kerámia lábbelik Auschwitzban látható cipők pontos másai. Külön szekciót alakítottak ki a teremben a Világ Igaza, vagy másképpen, a Né­pek Igaza díj szlovákiai kitüntetett­jeinek bemutatására. A Szeredi Holokausztmúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb tárgyi emléke, a két barakk közti te­rületen álló eredeti marhavagon, amely 1942-ben kétszer volt része Auschwitzba indított szerelvénynek. A felújítás és a múzeumi program következő szakaszában az egyik épü­letben - fotódokumentumok és túl­élők elbeszélései apján - szeretnék rekonstruálni a barakk korabeli álla­potát, bemutatni az akkori viszonyo­kat, hogy a látogatóknak legyen el­képzelésük arról, miként szállásolták el a foglyokat. Ehhez kapcsolódik majd egy részleg, amely a három nagy szlovákiai munkatábort, a szeredit, a nyitranovákit és a vihnyeit (az utóbbi kettő nem maradt fenn) mutatná be, dokumentumok, emléktárgyak és a táborokban gyártott termékek pre­zentálásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom