Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-10 / 106. szám, szerda
6 KULTÚRA 2017. május 10.1 www.ujszo.com A Szeredi Holokausztmúzeum Egyelőre az egykori munkatábor két barakkjában látható állandó kiállítás, de a bemutatóhelyeket tovább bővítik TALLÓSIBÉLA Szered. Tavaly januárban, a holokauszt világnapján nyílt meg az egykori szeredi munka- és gyűjtőtábor területén Szlovákia első holokauszt- múzeuma. A múlt év folyamán mintegy 12 ezren keresték fel, 9 ezren vettek részt múzeum- pedagógiai foglalkozásain. Főként diákok látogatják. Idén tavasszal már magyar iskolákból is számos csoport érkezett. Az intézmény nekik magyar tárlatvezetést és oktatóprogramot is kínál. A szeredi munkatábort 1941-ben hozták létre, miután életbe lépett az úgynevezett Zsidókódex, mely előírta a zsidók számára a kötelező munkaszolgálatot. Asztalos- és szabóműhelyekben dolgoztak itt a foglyok. Később, a szocializmus éveiben laktanyát alakítottak ki a komplexumban. A tábor eredeti, felújított épületeiben nyitották meg a Holokauszt múzeumot, mely a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz, illetve a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumához tartozik. A múzeumi projekt első szakaszában a tervezett ötből két épületben alakítottak ki bemutatóteret; ezekben két különálló, de egymást kiegészítő állandó kiállítás látható. Az egyik időrendi sorrendben tárgyalja a zsidóság történetét az első Szlovák Köztársaságban. A másik az európai holokauszt történetét mutatja be. A szlovák államban Az első barakk anyaga azt dokumentálja, miként hajtották végre Szlovákiában 1938 és 1945 között az úgynevezett zsidókérdés „végső megoldását”. Mielőtt belépnénk a kiállítótérbe, érdemes átnézni a múzeum létrejöttének körülményeit tárgyaló információkat. Ezekből kiderül, hogy a szeredi állandó kiállítás koncepcióját Milan Veselý tervezte, aki együttműködött az Auschwitz- Birkenau Múzeum szlovák kiállításának megvalósításában is. „Kiállításunknak nem az a célja, hogy a koncentrációs táborok légkörét idézze meg. Sokkal inkább tartjuk feladatunknak, hogy látogatóink, fö- leg a diákok a tárlatokat megismerve átlássák, hogy a holokauszt nem a táborok bejáratánál és nem a gázkamrák előtt kezdődött, hanem sokkal korábban” - kezdte az ismertetést Horváth Krisztián muzeológus, akivel bejártuk a kiállításokat, valamint a múzeum felújítás előtt álló épületeit. „A kiállítás anyaga összképet mutat arról, ahogyan a holokauszt elkezdődött az első zsidó ellenes törvényekkel, folytatódott a vagyonelkobzásokkal, a kényszermunkával, a zsidó lakosság ilyen és hasonló táborokba zárásával, majd a deportálásokkal, a transzportokkal, a gázkamrákkal, a majdnem biztos halállal.” Az első épület anyaga három részre oszlik. Az első szakasz a szlovák állam létrejöttével kezdődik és a transzportok első hullámával, az 1942-es évvel zárul. Fényképek, plakátok dokumentálják, milyen formákban nyilvánult meg az antiszemitizmus, a zsidógyűlölet (falfirkák, gunyoros rajzok, a sárga csillaggal megjelölés). Korabeli nyomtatott sajtóban megjelent uszító cikkekkel is szembesülhet a látogató, de olyan, A kiállítás anyagából a diákok megismerhetik és megérthetik, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborok bejáratánál és nem a gázkamrák előtt kezdődött, hanem sokkal korábban (Somogyi Tibor felvételei) Oktatás a múzeumban A szimbolikus üvegfalon több mint 4 ezer név olvasható. A névsor négy komplett transzportot jelképez, érzékeltetve, milyen tömeg elhurcolását jelentették a deportálások. 1942-ben kétszer volt része Auschwitzba indított szerelvénynek ez a marhavagon. Sokan helyeznekel itt virágot, koszorút. Martin Korčok múzeumigazgató hangsúlyozta: a Szeredi Holokausztmúzeum egyben emlékhely. Oktatási központot is kialakítottak az intézményben: szlovák, angol és magyar nyelven tartanak foglalkozásokat. Az iskolai csoportok előbb tárlatvezetéssel megismerkedhetnek a kiállítás anyagával, majd múzeumpedagógiaifoglalkozáson a látottakhoz kapcsolódó témákban alaposabban is elmélyülhetnek. Az igazgató kiemelte: időszaki tárlataik, valamint különféle jellegű és tematikájú rendezvényeik is vannak, hogy mindigtudjanakvalami újat nyújtani, amiért érdemes visszatérni hozzájuk. közismert fotókkal is, amelyeken gárdista egyenruhába öltözött férfiak aláznak meg az utcán ortodox zsidó embert. A középső rész az 1942-es deportálásokkal foglalkozik. ’42-ben, az első hullámban 57 transzport hagyta el Szlovákiát, 57 752 zsidóval a vagonokban. A tárlatnak ezen a részén két oldalt szimbolikus üvegfal húzódik. A monumentális táblákon több mint 4 ezer név olvasható - négy komplett transzportot jelképez (egy vonatszerelvény több mint ezer embert szállított). Az üvegpanel nem kizárólag a szeredi táborból, hanem a Szlovákiából deportáltak közül sorol fel négyezer személyt, érzékeltetve, milyen tömeg elhurcolását jelentették a deportálások. A tárlat záró szakasza a háború végét idézi fel. A szlovák nemzeti felkelés idejéből származó, illetve a fasizmus elleni harcot dokumentáló képek, plakátok láthatók itt, az utolsó transzport pillanatait megörökítő fotókkal. A deportálások második hullámát 1944-45-ben - a szeredi táborban - már a németek irányították. Ebben az időben, 1944 szeptemberétől a brutalitásáról hírhedt Alois Brunner volt a táborparancsnok Szereden - Adolf Eich- mann jobbkezének számított-, ekkor már SS-tisztek őrizték a tábort. Az európai helyzet A kiállítás második szakasza a ho- lokauszttal kapcsolatos fontos, kiemelt eseményekkel foglalkozik. Korabeli dokumentumok, fényképek, szöveges-képes információs táblák tájékoztatnak ezekről, de a zsidók üldözésével kapcsolatos tárgyi emlékek is helyet kaptak az összeállításban. A tablók itt azokról a koncentrációs, illetve haláltáborokról is tájékoztatnak, amelyekbe Szlovákiából hurcoltak el zsidókat. Ennek az egységnek részét képezi egy művészeti munka is: három művész holokausztra reflektáló alkotásából összeállított kompozíció, mely mementóként figyelmeztet a borzalmakra. Egyik elemén annyi parányi sárga csillagot halmozott fel az alkotó, ahány zsidót deportáltak Szlovákiából - monumentális hatású. Mint ahogy a mű másik eleme is, amely kerámiacipők tömör sorával a gázkamrákba, a halálba vezető utat jelképezi - az installációban sorokozó kerámia lábbelik Auschwitzban látható cipők pontos másai. Külön szekciót alakítottak ki a teremben a Világ Igaza, vagy másképpen, a Népek Igaza díj szlovákiai kitüntetettjeinek bemutatására. A Szeredi Holokausztmúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb tárgyi emléke, a két barakk közti területen álló eredeti marhavagon, amely 1942-ben kétszer volt része Auschwitzba indított szerelvénynek. A felújítás és a múzeumi program következő szakaszában az egyik épületben - fotódokumentumok és túlélők elbeszélései apján - szeretnék rekonstruálni a barakk korabeli állapotát, bemutatni az akkori viszonyokat, hogy a látogatóknak legyen elképzelésük arról, miként szállásolták el a foglyokat. Ehhez kapcsolódik majd egy részleg, amely a három nagy szlovákiai munkatábort, a szeredit, a nyitranovákit és a vihnyeit (az utóbbi kettő nem maradt fenn) mutatná be, dokumentumok, emléktárgyak és a táborokban gyártott termékek prezentálásával.
