Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-09 / 105. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2017. MÁJUS 9. SERIEB 11 § Velencére, OlaszorJL JL szag egyik leglátogatottabb városára gondolunk, nem a Calcio jut az eszünkbe. Bevillan különleges fekvése, a gondolák romantikus hangulata, az építészeti csodák, a világhírű karnevál, no meg az a 25-30 millió turista, aki egy évben zsúfolódik össze a lagúnák városában. Egy futballbo- lond New York-i sztárügyvéd, Joe Tacopina azonban álmodott egy nagyot: ambiciózus projektjével feltámasztotta Velence egykor szebb napokat látott futballcsapatát, amelyről a helyiek rég azt hitték, örökre elment. Az Egyesült Államokban hírességek büntetőügyeinek könyörtelen megnyerésével ismertséget és hatalmas vagyont szerző Tacopina neve nem ismereden az olasz labdarúgásban. Ahová eddig betette a lábát, ott mindig zajt csapott. Amerikából jöttem Ügyvédként sodorta először a szél Rómába, Amerikába kivándorló édesanyja és édesapja szülővárosába. Idővel beleszeretett a labdarúgásba, elragadta a szurkolók szenvedélye és fanatizmusa, ami az óceán túloldalán még egy Super Bowlon sem tapasztalható. Viszont elkeserítette a nézőket kiszolgáló élményrendszer szinte teljes hiánya. Pár évvel később már tagja volt annak az amerikai befektetőcsoportnak, amely 2011-ben megvásárolta az AS Romát - a Serie A első külföldi kézbe került klubját ahol akkuikként ténykedett. 2014-ben váltott, a Bologna FC-nél indított el egy új korszakot. A szurkolók imádták, első évében vissza is jutottak az élvonalba, de 2015 őszén jött az újabb fordulat, egy vita miatt lemondott az elnöki posztról és távozott. Alig húsz nappal később bejelentette, néhány befektető közreműködésével 6,7 millió euróért megvásárolta a másfél évtizede haldokló Venezia FC-t. Első sajtótájékoztatóján 350 ember volt jelen és nem finomkodott, kitűzte a célt: „Projektünk hosszú távra szól, Olaszország és Európa egyik legfontosabb futballklubját építjük fel.” Lassú halál háttere szeretnék csapatukat ismét a Serie A-ban lámi, kezdetben mégis szkeptikusan fogadták a sokadik külföldi klubelnököt, de Tacopina eltökéltsége és eredményei gyorsan meggyőzték őket. A klub megvásárlásakor Velence polgármesterétől ígéretet kapott egy új stadion felépítésére, ami a szurkolók visszacsá- bítása mellett szintén elengedhetetlen a célok elérése érdekében. A Venezia FC megnyerte a harmadosztályú bajnokságot, de a klub nem éri be ennyivel (Képarchívum) Valóra vált romantikus futballálmok Velencében A Venezia FCfelemelkedése egy amerikai ügyvéddel és Filippo Inzaghival Joe Tacopina és Filippo Inzaghi első közös serlegükkel Az 1907-ben alapított velencei focicsapat legnagyobb sikere egy Olasz Kupa-trófea 1941-ből, otthona pedig Olaszország második legrégebbi stadionja, az első világ- háborús hősről elnevezett Stadio Pierluigi Penzo. A klub legutóbb a 2000-es évek elején, a leginkább palermói ámokfutásairól ismert Maurizio Zamparini elnöksége alatt szerepelt a Serie A-ban, akkor olyan kiváló futballisták viselték a narancssárga, fekete és zöld mezt, mint Alvaro Recoba vagy Christian Vieri. De a lejtmenet már akkor elkezdődött. A Venezia 2002 és 2015 között háromszor is csődbe ment, a reményüket vesztő szurkolók elfordultak a fútballtól. „Velencében nincs jövője a labda»Inzaghi nagy dobása? Filippo Inzaghi játékosként szinte mindent megnyert, edzőként egyelőre várnia kell az áttörésre. 2012 és 2014 között a Milan tartalékcsapatát irányította, majd hirtelen jött a mély víz, a Milan nagycsapata. Inzaghi korábbi csapattársát, Clarence Seedorfot váltotta a kispadon és a 2014/2015-ös szezonban a 10. helyen végzett a csapattal, de ez nem volt elég a folytatáshoz. A korábbi csatár egy évvel később foglalta el a Venezia vezetőedzői állását, a harmadosztályban bajnoki címig és az ezzel járó feljutásig vezette a csapatot, amellyel ősztől a Serie B-ben bizonyíthat. Ki tudja, hamarosan talán a Milánnál is farkasszemet nézhet! rúgásnak” - ezekkel a szavakkal köszöntötte Zamparini a klubot 2011-től irányító orosz üzletembert, Jurij Korablint az elnöki székben. Tényleg nem ment, Korablin négy évvel később aggasztó helyzetben hagyta hátra a csapatot. „Az az orosz fickó gondolás nélkül hagyta magára a gondolát, a klub céltalanul sodródott a csőd felé. Elkezdtem gondolkodni és feltettem magamnak pár kérdést. Itt van Velence, a világ leggyönyörűbb és leglátogatottabb városa és itt van a Calcio, az olaszok büszkesége. Miért nem látta ebben senki a lehetőséget? Miért? Űristen, miért? Hogyan szerezhetném meg?” - emlékezett vissza Tacopina a Venezia FC megvásárlására. A felemelkedés Az amerikai vezetőség széles mosolya és nagy önbizalma villámléptékkel változtatta meg a klub haladási irányát. A szavakat tettek, a tetteket eredmények követték. Az új elnök első lépésként megváltoztatta a klub nevét és címerét, majd kinevezte sportigazgatónak Giorgio Perinettit, aki korábban a Juven- tusnál, a Románál és a Napolinál is dolgozott, utóbbinál pont a dicsőséges Maradona-korszakban. A 2015/2016-os szezonban a negyedosztálynak megfelelő Serie D-ben induló klub 90 ponttal és mindössze két vereséggel lett bajnok, így rögtön feljutott. A következő szezonban újabb csúcsigazolás érkezett, a futballistaként világbajnokságot és Bajnokok Ligáját nyerő, edzőként viszont nem túl tapasztalt Filippo Inzaghi lett a vezetőedző. Ez már komoly figyelmet irányított a csapatra. A 2016/2017-es szezonra masszív keretet kapott Inzaghi, és nem okozott csalódást. A Lega Pro (harmad- osztály) B csoportjában az olasz futball 2015-ben csődbe ment zászlóshajójával, a Pannával küzdött az automatikus feljutást jelentő első helyért. A versenyből a Venezia került ki győztesen, Inzaghi és csapata árpilis 15-én már feljutást és bajnoki címet ünnepelhetett, egyeden lépésre került a Serie A-tól. Tacopinát az különbözteti meg a korábban kudarcot valló elnököktől, hogy ő tényleg Velencében és velencei polgárként él, az emberek pedig tisztelik ezért. Amellett, hogy gondosan ügyel a futball helyi hagyományaira, abszolút sikerorientált, egy dinamikusan fejlődő, amerikai típusú sportüzleti modellel kezdett márkát (reményei szerint világmárkát) építeni a velencei futballcsapatból. A várost és a szurkolókat ki kell szolgálni „Aki Velencébe látogat, szeretne kapni valamit a pénzéért. Miért venne egy gagyi »I love Venice!« pólót, ha kaphat egy divatos Nike-felsőt, amin rajta van a város neve is?” - teszi fel a kérdést, miközben természetesen a klub mezére gondol. A globális gondolkodás ékes példája a klub Insider Pass tagsági kártyája. 110 euróba kerül, és amellett, hogy belépést biztosít a csapat mérkőzéseire, illetve edzéseire, jár mellé egy Inzaghi által dedikált sál, egy köszöntőlevél az elnöktől, és számos kedvezmény Velence boltjaiba, szállodáiba és múzeumokba. Utóbbi, egyértelműen azokat a turistákat célozza meg, akik nem a futball miatt látogatnak a városba. Meglepően sok üzleti partnert találtak meglepően rövid idő alatt. A szurkolók mindennél jobban Garancia nélkül a csúcsra A város itt-ott megkopott romantikája jellemző a kissé roskadozó Stadio Pierluigi Penzóra, aminek különlegessége az egyik legnagyobb hátránya is egyben: többnyire csak hajóval megközelíthető. Jelenleg 7500 fő befogadására képes, de olyan szűk területen fekszik, hogy az újjáépítés nem megvalósítható. Tacopina 2019-re egy 22-25 000 fős stadiont építene fel valamivel távolabb, a Marco Polo repülőtér közelében, reményei szerint a lelátó 40 százalékát turisták töltik meg majd, akik boldogan fizetnek majd az élményért. Velencében szinte minden és mindenki a turizmusból él, Tacopina a Venezia FC jövőjének kulcsát is ebben látja. Hogy sikerrel jár-e? Az idő majd eldönti, de határozott lépésekkel indultak el egy különleges úton, és hírük már Olaszország határain túl is jutott. „Aki fél a kudarctól, nem érhet el semmit. Aki a megszokott utat járja, mindig ádagos marad. A bátorság számomra azt jelend, hogy belevágok valamibe a siker garanciája nélkül. Hiszünk magunkban, és tudjuk, merre tartunk” - vallja az amerikai sztárügyvéd, aki menthe- tedenül beleszeretett a fútballba és ezért nagyon sokan hálásak neki. Nem csak Velencében. Karányi Kevin Ütött-kopott ékszerdoboz a lagúnán Az 1913-ban megnyitott Stadio Pierluigi Penzót eredetileg fából építették. A következő évtizedekben rendre bővítették, 1966- ban egy Milan elleni mérkőzésen jegyezték fel a máig érvényes rekordlátogatottságot, 26 ezer főt. 1970-ben egy tornádó óriási károkat okozott a stadionban, a létesítmény befogadóképessége 5000 főre csökkent, a klub utolsó Serie A-s korszakában 13 ezren fértek be, jelenleg 7500-an. A mára ütött-kopott stadion különlegessége, hogy hajóval közelíthető meg, egy belépő ára 10 és 30 euró között mozog, attól függően, hogy a hosszanti lelátóra vagy a kapu mögé váltunk jegyet. A velencei szurkolótábor szenvedélyes és hangos, a környéken nyaralóknak egy mérkőzés meglátogatása erősen ajánlott. A Stadio Pierluigi Penzo igazán különleges hely
