Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-09 / 105. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2017. május 9.1 www.ujszo.com „Macronnal erősödhet az uniós integráció” IBOS EMESE Emmanuel Macron, az uniópárti jelölt nyerte vasárnap a franciaországi elnök- választást. Az eredmény várható hatásairól Soós Eszter Petronella Franciaország- szakértőt kérdeztük. Minek köszönhető Emmanuel Macron győzelme? Minden bizonnyal a szavazók nagy része nem azért szavazott Emmanuel Macronra, mert Macront akarta, hanem azért, mert nem akarta Le Pent. Nincs Macron-mánia, nincs Macron-eufória sőt, egy friss felmérés szerint a megkérdezettek mintegy fele ellenzéki nemzet- gyűlést, ellenzéki kormányt szeretne, ami nagyjából jelzi, mennyire korlátozott az a lelkesedés, amit e nagy győzelem takar. A számok tekintetében több szempontból is rekord eredmény született: rendkívül alacsony volt részvételt és óriási mennyiségű érvénytelen szavazatot adtak le. A számok is azt tükrözik, hogy összeállt a köztársasági front, viszont sokkal gyengébb már, mint korábban. Tizenöt évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen még csak 18%-ot tudott összeszedni Jacques Chirackal szemben, Marine Le Pen viszont 34%-os eredményt ért el. A köztársasági front összeállt ugyan, de repedezik, nagyon sokan nem mentek el szavazni. Franciaországban a 75%-os részvétel alacsonynak számít, és az érvénytelen szavazatok magas száma is azt mutatja, hogy szavaztak, mert az állampolgári kötelesség, de nem szavaztak egyik jelöltre sem. RÖVIDEN Eddig négy jelölt az RTVS élére Pozsony. Már a héten kiderül, hány jelentkező van az RTVS elnöki posztjára. Négy jelölt indulása már biztos. Václav Mika, a jelenlegi RTVS elnök mellett, az STV volt elnöke Jaroslav Rezník, Fedor Flašík és Zuzana Ťapáková is megméretteti magát. Ťapáková egy ideig a Markíza Tv-t is igazgatta. Legutóbb pedig a külügyminisztérium túlárazott rendezvényeinek megszervezésével hozták összefüggésbe. A parlament június végén újabb öt évre választ vezérigazgatót az összevont közmédia élére. (SITA, ie) Árvíz a Rozsnyói járásban Jólész (Jovice). Heves esőzést követően vasárnap délután kilépett medréből a helyi patak a Rozsnyói járási községben. A víz két utcát öntött el, az udvarokba és a családi házak pincéibe is betört. Az állami közút is megsérült. A helyi lakosok mellett a rozsnyói és a helyi önkéntes tűzoltók segítségével vasárnap estére stabilizálódott a helyzet. A kármentés, a víz szivattyúzása és a takarítás tegnap és ma is folytatódik. A kár nagysága egyelőre nem ismert. (TASR, íe) Mit jelent Emmanuel Macron győzelme az Európai Unió szempontjából? A legfontosabb kérdés a német-francia tengely működtetése, ebben Macron elkötelezettnek tűnik, fontosnak tartja a német-francia együttműködést. Ezt Francois Hollandé jelenlegi elnök kevésbé működtette, ami mind Németországnak, mind pedig Franciaországnak rossz volt. Ahhoz, hogy a német-francia tengely működjön és meg tudja valósítani az Európai Unió valamiféle reformját - ami elkerülhetetlen - ahhoz szükség van arra, hogy a francia politika és gazdaság iránt nőjön a bizalom. Ehhez pedig belső reformok kellenek. Vagyis Emmanuel Macron gondolkodásában, teljesen jogosan, a belső reformok problémája összekapcsolódik az európai uniós együttműködéssel. Az egyik legfontosabb terület, ahol ő mélyebb együttműködésben gondolkodik,-az az eurózóna kérdése. Emellett védelmi területen is mélyebb együttműködést szeretne, de az alap- gondolat - és ez meglehetősen fontos a V4-es tagállamok szempontjából - az az, hogy megpróbálja kikapcsolni a blokkoló kisebb országokat, vagyis, ha valaki nem akar, akkor nem jön, de nem akadályozhatja meg a mélyebb együttműködést. Tehát többsebességes uniót szeretne? A közös pénzügyminiszter mellett közös költségvetést javasol Macron, tulajdonképpen egy szorosabb euró- zónabeli együttműködést lát maga előtt, ezeknek egyrészt feltétele a francia belső reformok megvalósítása, másrészt pedig a reformokat úgy valósítaná meg, hogy mások ne tudják akadályozni. Macron 2017 véÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági helyzet javulásának, a munkanélküliség csökkenésének és a reálbérek növekedésének köszönhetően a lakossági megtakarítások is nőnek. A rendkívül alacsony banki kamatok miatt azonban egyre nehezebb olyan befektetést találni, amely az átlagosnál nagyobb hozamot biztosít. Pozsony. Ha olyan befektetést keresünk, amely elfogadható hozamot biztosít, érdemes a tapasztalt befektetőkre hallgatnunk. A „független” pénzügyi tanácsadók, banki elemzők nem feltétlenül számítanak hiteles forrásnak, hiszen általában valamelyik pénzintézet érdekeit szolgálják. Az UniCredit Private Banking Survey ezúttal azonban a legavatottabbak, vagyis a szlovákiai felső tízezer befektetési szokásait vette górcső alá. A most közzétett elemzés egyik legnagyobb tanulsága, hogy fokozatosan változnak a leggazdagabbak befektetési szokásai. Korábban, aki csak tehette, ingatlanba, nemesfémekbe, építési telkekbe vagy termőföldbe fektette pénzét. Ezek iránt a gazdagabb befektetők körében azonban az elmúlt egy évben csaknem a felére csökkent az érdeklődés. Soós Eszter Petronella gére azt ígéri, hogy minden uniós tagállamban valamiféle demokratikus konzultáció keretében véleményeztetné ezeket a reformjavaslatokat, és ennek megfelelően folytatódna az integráció reformja. Melyik uniós terület a leghangsúlyosabb Macronnál? A védelempolitikát emelném ki, hiszen ezen a területen is szorosabb együttműködésben gondolkodik, a határvédelem kérdésében reformot és szorosabb együttműködést képzel el. Itt érdemes megemlíteni az egyébként belpolitikáiig fontos menekültkérdést, ahol őt általában, mint menekültbarát politikust említik, de van egy elég erős rendészeti vonala is a menekültpolitikájának. Az ok egyszerű: az építési telkek egyre drágábbak, a nagyobb városok valóban vonzó, ám még elérhető áron kínált lakóingatlanai pedig nagyrészt elkeltek. Akik mégis ingatlanba fektetik a pénzüket, azok már inkább külföldi, elsősorban horvátországi nyaralókat keresnek. Ezek értéke ugyanis a jövőben nőhet. A 110 ezer eurónál nagyobb vagyonnal rendelkezők körében továbbra is a befektetési alapok a legnépszerűbbek, de az érdeklődés az elmúlt időszakban ezek iránt is csökkent. „A nagyobb hozam természetesen nagyobb kockázattal jár” - figyelmeztet Marek Benčat, a Privatbanka privátbanki szolgáltatásaival foglalkozó részlegének a vezetője. Szerinte pár évvel ezelőtt az évi 7 százalékos hozam eléréséhez az is elég volt, ha a pénzünket kizárólag kötvényekbe fektettük, napjainkban azonban ehhez a megtakarítások legalább felét részvényekben kell fialtatnunk, és még így sem biztos a siker. Az elmúlt időszakban a részvényvásárlási szokások is változtak. A legtöbb szlovákiai befektető inkább az ismertebb, stabil osztalékot fizető cégeket részesíti előnyben. Miroslav Paulen, a ČSOB privátbanki részlegének a vezetője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a részvények ára már most is a csúcson van, így érdemes alaposan felmérni az árak várható alakulását. (SITA, mi) (Internet-fotó) Vagyis azt mondja, hogy akinek nem fogadjuk el a kérvényét, azt ki is utasítjuk, ez eddig a francia politikában nem volt szisztematikus gyakorlat, pedig a kérelmezők jelentős részét, mintegy kétharmadát elutasítják. Mit jelentene a Macron-féle Európa a visegrádi országok szempontjából? Főleg azon országok szempontjából érdekes, amelyek még nem használják az eurót, vagy a saját monetáris politikájuk függetlenségének megőrzése szempontjából nem is szeretnék bevezetni. Ha megindul az eurózóna mélyebb együttműködése, és elkezdenek a magállamok egyfajta új, belső integrációt kialakítani, akkor újra kell számolni. Vagyis, Matovič marad is, megy is Pozsony. Igor Matovič (OĽaNO-Npva) nem mond le mandátumáról, de nem fog bejárni a parlamentbe - közölte tegnap az ellenzéki politikus. Lépését az utóbbi 21 hónapban történtekkel indokolta. Felsorolta az összes botrányt és incidenst melyek közte és a kormánykoalíció között lejátszódtak. Egyebek mellett Robert Fico nyilvánosságra hozta családi cége adótitkát, Andrej Danko (SNS) egészségi állapotával kapcsolatos információkról beszélt a sajtónak. Az egyértelmű törvénysértésekért a rendőrség senkit nem vont felelősségre. Matovič állítja, betörtek otthonába és élestöltényeket kapott postán. Utóbbit Matovič szerint egy nagyrőcei férfi küldte, aki a Danko családdal közeli kapcsolatban áll. Állítólag kutyasétáltatás közben életveszélyesen megfenyegették, utalva arra, hogy mandátumát a koalíció nem vonja meg. Az ellenzéki politikus a fenyegetések mögött politikai ellenfelét, Andrej Dankót látja, akit többször pszichopatának nevezett. Közölte azt is, hogy nem fog a Robert Kaliňák (Smer) vezette rendőrséghez fordulni. Számol azzal is, hogy megvonják képviselői fizetését. (TASR, ie) végig kell gondolni azt, hogy ebből a belső magból való kimaradásnak a költsége ellentételeződik-e azzal, hogy ha valakinek saját monetáris politikája, kamatpolitikája van. Nyilván ez egy bonyolult gazdasági számítás lesz, ez Szlovákiát, mint eurót használó tagállamot kevésbé érinti, de az összes többi tagállamnak ezt a számítást el kell végezni. Ön szerint ez eredményezheti akár azt, hogy Magyarország vagy Csehország közeledhetnek az euró bevezetéséhez? Ennek végiggondolása az egyik kihívás azoknak az országoknak, melyek különböző okokból eddig nem vezették be az eurót. Nyilván itt mindenki figyelni fogja a másik lépéseit. Kérdéses lesz, hogy a V4-es egység, mely az utóbbi években bizonyos uniós kérdésekben megfigyelhető volt, megmarad-e. Én azt gondolom, hogy itt az Oroszországhoz való viszonynak - különösen a lengyel gondolkodásban - is szerepe lesz. Mindenki figyelni fogja, hogy a másik merre megy, nehogy egyedül maradjon, vagy a perifériára szó ruljon. Ezzel egy nagyon érdekes sakkjátszma indulhat meg. Egy gondolatot ehhez még hozzáfűznék: Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, ez az egyik olyan tagállam, amely elsősorban gazdasági szempontból tekintett az európai integrációra és kevésbé politikai projektként. A németek és a franciák politikai és békeprojektként látják, de a brexittel számos közép- és keleteurópai kormány egy potenciális szövetségest is elveszít. Tehát átalakulnak az erőviszonyok, nem biztos, hogy tudjuk modellezni, mi várható, de az biztos, hogy valamiféle lépés- kényszert vált ki. Itthon örülnek Macron sikerének Pozsony. Andrej Kiska államfő, Robert Fico kormányfő és Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter egyaránt üdvözölte tegnap Emmanuel Macron megválasztását. „A győzelme szerencsés nap mindenkinek, akik bíznak az egységes és erős Európai Unióban” - jelentette ki tegnap Kiska. Hasonlóan vélekedik a miniszterelnök is. „Hiszem, hogy ez a választás jó hír az Európai Unió számára és lehetővé teszi, hogy a tagállamok keressék egymáshoz az utat” - áll Fico közleményében. A miniszter- elnök szerint a brexit után Európának stabilitásra van szüksége, ebben pedig Franciaországnak kulcspozíciója van. Lajčák szerint Macron győzelme az EU győzelmét jelenti. A hazai politikusok többsége, ellenzékiek és koalíciósak is, hasonló állásponton vannak. Valamennyien pozitívan értékelik a francia elnökválasztás eredményét. „A józan ész legyőzte a mesterségesen táplált félelmet és gyűlöletet, a választók zöldet adtak a közös európai projektnek is” - áll a Híd közleményében. Az SaS szerint a franciák egyértelműen kinyilvánították, hogy szeretnének elmozdulni arról a holtpontról, ahol jelenleg gazdasági szempontból vannak. (SITA, ie) Már nem az ingatlan a legjobb befektetés
