Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-05 / 103. szám, péntek

181 RÉGIÓSPORT 2017. május 5.1 www.ujszo.com Igor Šuleké a téli díjugrató vándorkupa J. MÉSZÁROS KÁROLY Kétnapos döntővel csúcsosodott ki a Téli Díjugrató Sorozat, mely­nek elindítója és legtöbb versenyé­nek szervezője a dunatőkési Czaj- lik-rancs volt. Igor Šulek (Leopol­dov) nyerte a finálét és az összetett vándorkupát is a legrangosabb számban, a felnőttek között. „Szakmai szemmel nézve na­gyon színvonalas versenyeket lát­tunk. Ez az ennek megfelelő pá­lyaépítésnek is köszönhető. Ma­gyarországi pályaépítőink jó vonalvezetésű, ütemes pályákat építettek, olyanokat, amelyek al­kalmazkodtak a lovasok fejlettségi szintjéhez, igényeihez” - magya­rázta Czajlik Zsuzsanna verseny- titkár. Rancsukat gyerekek, kezdő lo­vasok képviselték. Lóváltásuk is volt közben, így összetettben nem végeztek a legjobbak között. A döntőben azonban volt két helye­zésük a legjobb három között: szombaton Alföldy Lilla lett Can­tona R-el harmadik, vasárnap Bo­gyai Rebeka nyert Oktava nyergé­ben a 80 cm-s akadályok fölött. „Harmadik fiatal lovasunk, Vígh Norbert a múltkori versenyen nyert. Számukra azonban még nem a győzelem a fontos, sokkal többet jelent a tapasztalatszerzés, a lóval való összhang megtalálása” - tud­tuk meg a dunatőkési utánpótlásról. Télen másodszor zajlott a díjug­rató sorozat, több állomással. A Czajlik rancson kívül a pozsonyi Slávia STU is rendezett viadalokat, s ősztől induló újabb kiírásba már a somoijai X-bionic is bekapcsoló­dik. „Egyértelműen épülő tenden­ciát mutat a sorozat. Többet ad a lo­vasoknak, akik között egyre több új arc bukkant fel. Csakis így van esély felzárkózni a környező országok lovassportjához. Sok versennyel, sok versenyzővel. Téli sorozatunk ehhez kínál lehetőséget a kezdők­nek és haladóknak egyaránt. A ta­pasztalt lovasoknak is jó felkészü­lés a szabadtéri viadalokra. Ezért van értelme, hogy ősztől újra foly­tassuk” - méltatta a sorozat jelen­tőségét a csallóközi versenytitkár. Versenytények a Hírkosárban. Bogyai Rebeka Oktava nyergében az egyik napon győzött a 80 cm-s aka­dályokból felépített pályán (Képarchívum) Boráros Gábor Klosert is elintézte Komárom. Nagy sikere volt a Cage Fighting 2 MMA ketrec- harcshow-nak, ismét 1400 néző izgulta végig a tizenegy ütközetes meccskínálatot. Az est fénypontja a vásárúti Boráros Gábor és az osztrák Pascal Kloser mérkőzése volt. Nem tartott sokáig, mert a csallóközi fiú már az első menet­ben KO-val győzött. „Összeszedetten és pontosan dolgozott, magabiztosan és tech­nikásán ment bele az ütésváltá­sokba, a kombinációk végét pró­bálta térdesekkel zárni. Az egyik ilyen testre irányzott térdrúgás bordán találta Klosert, aki azonnal le is ment, Boráros pedig vele, hogy a földön befejezhesse a mér- “ kőzést, de a bíró közbelépett - tá­jékoztatott Farkas Péter társszer­vező, aki Veselý Tamással és a ko­máromi Wolf Fight Club tagjaival rendezte már a második tömeg- vonzó gálát. - Egyre több embert érdekel az MMA-harc. Nem egyszerű verekedésről van szó, mint sokan hiszik. Komoly szabá­lyok szerint zajlik a küzdelem, a bírók szigorúan védik a verseny­zők testi épségét, s máris közbe­lépnek, ha szükséges. Új ketre­cünk, a lézershow és pergő műsor is tetszett a telt háznak. Október 28-án harmadszor is megrendez­zük gálánkat.” Qmk) Boráros Gábor eltalálja az osztrák Klosert (Képarchívum) Gólzápor Hódosban A hodosiak (zöldben) lelépték a nyárasdiakat (Cséfalvay András felvétele) ÁGH ISTVÁN Hodos/Nyárasd. A hodosiak három ssztendővel ezelőtt tértek vissza a kerületi mezőnybe, s újbóli felbukkanásuk után képtelenek voltak két vállra fektetni a nyárasdiakat. Vasárnap megtört a jég, Rostislav Prokop védencei a nyugat-szlovákiai V. liga déli csoportja 23. fordulójában vendéglátóként 7:1 arányban lelépték járási riválisukat. „A meccs előtt nem számítottunk ilyen kimagasló sikerre, gólzáporra. Helyzetünket ugyanis bonyolította, hogy Nenad Sarics vakbélmütét, Csonka Arpád pedig térdsérülés mi­att dőlt ki a sorból. Ukrán légiósunk, Ihor Bilyk pedig családi okokból rö­vid időre visszatért hazájába. Tizen­nyolc fos kerettel rendelkezünk, a já­tékosállomány erejét igazolja, hogy szükség esetén a kezdőcsapat tagjait képesek a társak megfelelően helyet­tesíteni. A sok néző megtalálta a szá­mítását, a járási derbit látványos fo­cival, látványos gólokkal tarkították futballistáink. Elsősorban a minta­szerű akció befejezésénél jeleskedő Hrazdílek találata, valamint Artur Pidrucsnij szabadrúgásból szerzett szépségdíjas gólja marad meg még sokáig a drukkerek emlékezetében. Két ízben a lécen csattant a labda. Ezen a találkozón szinte minden összejött nekünk” - foglalta csokor­ba lapunknak a párharc legfontosabb történéseit Balódi László, Hodos fociimádó polgármestere. A vendégek foghíjas alakulattal érkeztek riválisuk otthonába. „Ró­zsa, Frühvald és Kovács különböző okokból nem tartott velünk, Csölle, Simon és Bognár pedig sérülése el­lenére is vállalta a játékot. Az első félidőben Simont, fordulás után Erőst kellett sérülés miatt cserélnem. Az utóbbit csak a pótkapussal tudtam helyettesíteni. Sajnos, beleszalad­tunk egy kínos vereségbe. A remek játékerőt képviselő vendéglátók olyan találatokkal is megörvendez­tették szurkolóikat, melyekhez ha­sonlóra csak minden évtizedben egy­szer van példa. Nem az ellenfelet akarom fényezni azzal az állításom­mal, hogy játékosaik képességeire, a körülményekre való tekintettel a fel­sőbb osztályban van a helye. Koráb­ban vendégként döntetleneztünk a nagyabonyiakkal, vendéglátóként legyőztük a Patát, a Šporňát. Sajnos, vasárnap nem tudtuk megszorítani ellenfelünket, nem tudtuk kiszolgálni a szurkolókat, a temérdek problémá­ra való tekintettel nem voltunk egy súlycsoportban a hazaiakkal” - fo­galmazott Anton Grajcár, a vendég­csapat rutinos trénere. Vajon hatványozta-e a győztesek önbizalmát a 7:1-s diadal a nagya- bonyiak és a hodosiak vasárnap délután várható örökrangadója előtt? „Minden meccs más, s ahogy mondani szokás: a derbinek nincs favoritja. Önmérsékletet kell tanú­sítanunk, a sikertől nem szabad el­szánnunk. Ami engem illet, akár a döntetlennel is kiegyeznék vasár­nap” - latolgatta az esélyeket Ba­lódi László. Ozoróczi Gábor ógyallai és naszvadi távozásának nyomában ÁBELGÁBOR A komoly futballtörténelemmel rendelkező ógyallaiak csak bukdácsolnak a nyugat­szlovákiai V. liga keleti csoportjában. Az őszi idányt még negyedikként zárták, tavasszal azonban kiábrándítő teljesítményt nyújtanak. Ógyalla. Nyolc mérkőzésből mindössze két döntetlenre futotta erejükből, a többi összecsapáson rendre elvéreztek. A téli holt idény­ben a Gelle-Fehervári edzőkettőst a magyarországi Ozoróczi Gábor vál­totta a kispadon. Ő régebben az ógyallai ifinél töltött egy évet, de a küzdelemsorozat felénél távozott a gárdától. Ezt követően a szintén V. li­gás naszvadiak munkáját irányította, akiknek novemberben intett váratla­nul búcsút. Márciusban már az ógyallaiak edzőjeként nyilatkozta la­punknak: „Ereztem, hogy Gyallán még van teendőm, és visszatértem. Abban reménykedem, hogy a közel­jövőben kiharcoljuk a magasabb osz­tályban való indulás jogát”. Az akkor megfogalmazott célkitűzéseit már nem tudja megvalósítani, mivel a klubvezetés menesztette őt tisztségé­ből. Utánajártunk, hogy miért. „Sajnos a játékosok jelentős része nem akart dolgozni, mert jó volt szá­mukra az évek óta tapasztalt állóvíz. A vezetőség decemberben még sta­bil, tizennyolc tagú keretet ígért, a márciusi rajtnál viszont csak tizen­hat bevethető focista állt rendelke­zésemre. Közöttük akadt olyan is, aki csak akkor kezdett el edzeni, sőt olyan is volt, aki egyéves kihagyás után tért vissza. Néhányan folyama­tosan másnaposán érkeztek az edzé­sekre, de nem engedték őket meg­büntetni. Az elnök úr egyfolytában beleszólt a szakmai munkába, és gyakran ő akarta kijelölni a kezdő­csapatot - méltatlankodott a negy­venkét éves magyarországi edző. - Védenceim ugyanannyit kerestek volna, ha nyerünk, mint a vereség esetén. A fejesek szóban mindent megígértek, ám nem tudtak rendet tenni, és elnézték a fegyelmezetlen­séget. A betegség miatt hosszú távra kiesők helyett sem igazoltak újakat. Véleményem szerint a játékosok is elhanyagoltnak érezték magukat. Ha újra kezdeném a munkát, nem en­gednék a vezetői nyomásnak.” Ondrušek Zoltán klubelnök, aki mellesleg városi képviselő is, hatá­rozottan cáfolta az edző által felso­rolt vádakat. „Az egyezség megkö­tésekor dobogós helyezés elérését neveztük meg célként. A téli alapo­zási időszak sikeres volt, előkészü­leti meccseket is biztosítottunk a fi­úk számára. Az edző szakmai fel- készültségét sosem vitattuk, az edzéseket is kiválóan levezette. Közte és a játékosok között azonban egy olyan áthidalhatatlan szakadék keletkezett, amit csak végleges sza­kítással lehetett megoldani. A veze­tőség minden tőle telhetőt előterem­tett a csapatnak. Bementem az öltö­zőbe és kikértem a játékosok véle­ményét. Mind a tizennégyen az edző menesztése mellett voltak. A veze­tőség hét jelenlévő tagja is hasonló álláspontra jutott. A szakmai tény­kedést sosem fékeztem, csupán az észrevételeimet közöltem nemegy­szer Ozoróczi úrral” - vázolta állás­pontját az ógyallai labdarúgás első embere, akitől azt is megtudtuk, hogy az edzői teendők ellátásával Jaroslav Kurákot, a csapat harminc­öt éves játékosát bízták meg. Kíváncsiak voltunk a naszvadiak véleményére is Ozoróczi Gábor tá­vozásával kapcsolatban. „Őszi le­váltása után több SMS-üzenetet kaptam tőle. Egyöntetű döntésünk, hogy az újbóli együttműködést nem tudjuk és nem is kívánjuk felújítani. Novemberben botrányszerűen ön­ként távozott tőlünk, és mi végér­vényesen pontot tettünk az ügy vé­gére” - magyarázta a naszvadiak véleményét Hengerics Gábor klub­elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom