Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-05 / 80. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. április 5. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Erdélyi János Napok Nagykaposon LECZO ZOLTÁN Az első Erdélyi János ünnepséget 1914-ben tartották az Ung-vidéki városban. NAGYKAPOS A hét végén tartották meg a ha­gyományos Erdélyi János Napokat. A rendezvénynek nagyrészt a Nagy- kaposi Magyar Közösségi Ház adott otthont. Gabri Rudolf, az intézmény igaz­gatója elmondta, Erdélyi János szobrának megkoszorúzását köve­tően ünnepi önkormányzati ülés kö­vetkezett, melyen átadták a díszpol­gári címeket. Herczegh Melinda és Mikolay Imre Nagykapos díszpol­gára. A magyar házban felléptek a dobóruszkai Dobó István Alapisko­la diákjai, valamint az Erdélyi János Vegyes Kar. Az érdeklődők ez után Herczegh Melindával, Mikolay Im­rével, Skultéty Csaba özvegyével, Márta asszonnyal, valamint Lakatos Deniszával, az Ung-vidékieik a gu- lágon című könyv társszerzőjével beszélgethettek. A könyv bemuta­tója után a budaházai Vályi házas­A rendezvényen a dobóruszkai ma­gyaralapiskola diákjai is felléptek (Képarchívum) pár gyermekük születése alkalmá­ból átvehette az Ung-vidéki vándor­bölcsőt, mely Áder János feleségé­nek, Herczegh Anitának a közben­járásával jutott el Nagykaposra. (A Vándorbölcső mozgalmat az id. Czotter Ferenc által 1978-ban ala­pított Agymester Manufaktúra cég indította 2012-ben azzal a céllal, hogy felelevenítse azt a régi hagyo­mányt, amikor a kisbabákat még bölcsőben ringatták és a kiságyak több nemzedéken keresztül család­ról családra öröklődtek. Az ötlethez 2012-ben csatlakozott a Három Ki­rályfi, Három Királylány Mozga­lom, amellyel közösen hat vándor­bölcsőt adományoztak különböző szervezeteknek, amelyek vállalták, hogy gondoskodnak a kiságyak vándoroltatásáról. A bölcsők pár hónapig vannak minden családnál, majd közvetlenül vagy sorsolás után továbbadják egy másik családnak, ahova épp újszülött érkezik.) Az Er­délyi János Napok zárórendezvé­nyeként a résztvevők megkoszorúz­ták a magyar házban található em­léktáblát is, melyet az Ung-vidékről munkatáborokba elhurcoltak tiszte­letére állítottak. Tavaly Nagykaposon a költő és néprajztudós híres művének, a Ma­gyar népköltési gyűjtemény első megjelenésének 170. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek. Dokumentumportált hoztak létre, melyen a társulás tulajdonában levő összes Erdélyivel kapcsolatos anya­got - levelet, könyvet és fotót - el­érhetővé tették a nyilvánosság szá­mára. Fontos, hogy a szerves hulladék közé ne keveredjen háztartási szemét (Képarchívum) Ingyen szállítják el a zöldhulladékot LECZO ZOLTÁN A közterület-fenntartó vállalat udvarán a veszélyes hulladékot is le lehet adni. Holnap még ingyen szállítják el a közterület-fenntartó vállalat munkatársai a tavaszi munkálatok elvégzése során keletkezett zöld­hulladékot. A kiskertekből kike­rülő szerves anyagot ledarálják és komposztálják, ezért fontos, hogy háztartási szemét ne keveredjen a zöldhulladék közé. Akik az utcára az ütemtervtől eltérő időpontban ilyen szemetet tesznek ki, pénz­bírságra számíthatnak. A helyszí­ni bírság 33 euró, szabálysértési eljárás keretében pedig 500 euró lehet. Ezen felül a szabálysértő­nek meg kell fizetnie az elszállítás költségeit is. A lakosok ma még ingyen ad­hatják le a közterület-fenntartó vál­lalat telephelyén az elektromos hulladékot - televíziókat, számító­gépeket, porszívókat, rádiókat, hűtő- és mosógépeket valamint a bútorokat is. Ezzel kapcsolatosan bővebb felvilágosítás a telephe­lyen, illetve a város weboldalán, a www.kralovskychlmec.sk honla­pon található. Egy várkastély szomorú romja SZÁSZI ZOLTÁN II. Rákóczi Ferenc iejárté tornaváraljai kastélyban, itt tárgyalt, itt kászítette elő Kassa lerohanását generáli­saival, Bercsényi Miklóssal és Károlyi Sándorral. TORNAVÁRALJA (TURNIANSKE PODHRADIE] Akkor még biztosan jobban néz­hetett ki a ma már alaposan lerom­lott épület, amely méltánytalanul el­hanyagolt állapotában várja a sorsát. Vagy a csodát. Mert ezen a romos kastélyon már csak a csoda segíthet. Falu- és kastélytörténet Torna első birtokosának neve egy ÜL Béla korában kiállított okirat sze­rint bizonyos Domokos bán volt, aki a Miskolc nemzetségből származott, s a király adományként juttatta neki a tornai birtokot. Halála után IV. Béla Bebek Ferencznek és fiának, Györgynek adományozta. A falu fe­letti meredek mészkősziklán ekkor már valószínűleg elkezdődhetett a kővár építése, a falut azonban a ta- táijárás elpusztította, újranépesítése évekig tartott a második honalapító­nak, IV. Bélának, aki szívesen tar­tózkodott ezen a vidéken, például Tomagörgőn a Palota helységnév egy királyi szálláshely nevét máig őrzi. A falu templomának erődítései már a tatáijárás után kiépülhettek, s alattuk néhány évszázaddal később, már aló. században egy késő góti­kus, máig reneszánsz stílusjegyeket is viselő, sokszor átalakított kastélyt építtetett a Magócsy család, melynek egyik férfitagjáról, Magócsy Gás­párról azt jegyezték fel, hogy 1562- ben Bebek Györggyel és más nemes urakkal együtt tőrbe csalta Hasszán, a fuleki szandzsák bég, és Fülek vá­rából csak nagy váltságdíj árán sike­rült szabadulnia. A kastély tehát már aló. század közepén állhatott. Ami a pompából maradt Atomaváraljai Magócsy- vagy más néven Keglevich-kastély a templom dombjának délnyugati részén, jól védhető, stratégiai helyen épült, a mészkődomb teraszolásával, egy ki­sebb kaptató visz fel boltíves kapu­jáig. A kastély erődített mivoltára a két kerek sarokbástya, a boltíves ka­pu, a robusztus falak emlékeztetnek. Az L alaprajzú épületen a későbbi át­alakítások miatt ma már csak egy szakszerű építészettörténeti feltárás és régészeti kutatás tudná pontosan beazonosítani az építési fázisokat. Az viszont tény, a legnagyobb kárt és pusztulást az utolsó hetven évben szenvedte el a komplexum, amikor stílust félrerúgva mindenféle ablakot, nyílásokat vágtak a falakba, boltíve­inek megtámasztásait megbolygat­ták, a tetőt hagyták beázni és az épü­letet teljesen lakhatatlanná válni. Az L alakú rész mellett, attól kissé észa­kabbra egy másik épület is áll, s egyes feltevések szerint az volt az igazi úri­lak, az L alakú rész csupán gazdasági célokat szolgált és a cselédség, szol­gák lakóhelye volt. Ez a mai végered­ményt látva már mindegy. Mert a tor­naváraljai kastély sorsa tipikus Szlo­vákiában. Az odafigyelés hiánya, a szakszerűtlen beavatkozások, a rossz gazdák vagy a gazdátlanság lett a végzete számos, egyébként műemlék kastélynak, úri laknak, kúriának, a tomaváraljainak is. Rákóczi-emlékhely lehetne Az egykori Magócsy-, később Keglevich-kastély jobb sorsot érde­melne. Félő, hogy az állagmegóvás teljes hiánya miatt a még meglevő fa­lak is tovább pusztulnak, s végül mar­kológépek takarítják el a romokat, hogy azok az egyébként exkluzív, jó pénzért értékesíthető területen lakó­házak épüljenek. A történelemírás szerint II. Rákóczi Ferenc többször is megfordult Tomaváralján. Mivel a sziklaormon levő várat 1685-ben Tájoló Tornaváralja a Pozsony és Kassa közti E 58-as főút mel­lett fekszik, Pozsonytól 365, Kassától 40 kilométerre. Helyben széles körű turiszti­kai szolgáltatás vehető igénybe. A környék idegen- forgalmi látványosságokban igen gazdag. A kastély kapu- jánakGPS koordinátái: 48,599/20,873. Schtuz tábornok császári parancsra felrobbantotta és az jórészt lakhatat­lanná vált, a fejedelem kíséretével együtt a Magócsy-kastélyban szállt meg. 1706 októberében, és bizonyít­hatóan ugyanennek az évnek decem­berében is megszállt a kastélyban. 1707-ben Rozsnyó felé utazva is megállt itt egyes források szerint. Ha ma erre járna a nagyságos fejedelem, bizony elszomorodna. Lehangoló látványt nyújt a Magócsy-Keglevich kastély

Next

/
Oldalképek
Tartalom