Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-29 / 99. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. április 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Amikor a fasiszta kezd el fasisztázni Amikor mindenki Kotleba erősítésével vádolja a másikat A Nemzeti Bűnüldözési Hivatal gyűlöletkeltés bűncselekményével vádolja Stanislav Mizíket, Marian Kotleba pártjának, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) parlamenti képviselőjét. Mizík, aki egyébként tanítói végzettséggel rendelkezik, még januárban listázta az Andrej Kiska köztársasági elnök által kitüntetettek közül a zsidó származásúa- kat. Többek között kifogásolta, hogy állami kitüntetést kapott Ivan Kamenec történész, Eva Mosnáková holokauszttúlélő, Juraj Herz cseh filmrendező, esetükben más egyéb mellett zsidó származásukat is kifogásolta. A rendőrség csütörtökön átkutatta Mizík képviselői irodáját, lefoglalta számítógépét. Mivel a képviselő éppen az oktatási bizottság ülésén végezte bizonyára hasznos képviselői munkáját, vagyis a rendőrök ott érték utol, az ellenzék azonnal a rendőrségre támadt: Igor Matovié és Richard Sulik a rendőrséget és Kaliňá- kot azzal vádolja, az akcióval csak Kotleba népszerűségét növeli, hogy ne lehessen a Smer nélkül kormányt alakítani. Kaliňák sem maradt adós, szerinte Matovič és Sulik azért védi Kotleba képviselőj ét, mert ők akarnak vele kormányozni a következő választások után. Eltekintve attól, hogy ezeknek a politikai nyilatkozatoknak van-e igazságtartalma, a hatásuk mindenképpen káros. Éppen arról terelik el a I figyelmet, amiről nem szabadna elfeledkezni: arról, hogy a fasiszták már a parlamentben vannak. Ha pedig ott vannak, akkor ott kell ellenük a rendőrségnek fellépnie, ha a parlamenti irodája a parlamentben van, akkor csak ott lehet átkutatni. Mizí- ket nem vették őrizetbe, csak bizonyítékokat kerestek az irodájában, és ezt jobb, ha az ő jelenlétében teszik. Ráadásul éppen Matovič egyik képviselője erősítette meg, hogy a rendőrök korrektek voltak, nem volt erőszak, írtak egy SMS-t a képviselőnek, hogy jöjjön ki az ülésről, mert beszélni akarnak vele. Hogy Matovičnak és Suliknak mindenről Kaliňák és Fico jut eszébe, csak azt mutatja, hogy még Kotlebá- nál is veszélyesebbnek tartj ák, ami alaphangon is legalább aránytévesztés. Nem azt emelték ki, hogy a rendőrség - élve törvényes jogaival - fellépett egy szélsőséges politikus ellen, hanem azt mondják, hogy a rendőrség megint átlépett egy határt. A helyzeten természetesen nem segít, hogy még mindig Robert Kaliňák a belügyminiszter, akinek már rég távoznia kellett volna posztjáról. Az mindenképpen javítaná a bűnüldöző szervek megítélését, ha nem ő lenne a rendőrség felügyeletét is ellátó tárca vezetője, még akkor is, ha a rendőrség és az ügyészség elvben a minisztertől függetlenül működik. Sajnos ez az eset is azt mutatja, hogy a Smer és még az ellenzék normálisabb pártjai is csak akkor és úgy „harcolnak” a szélsőségesek ellen, amikor és ahogyan ez nekik megfelel, vagyis úgy, hogy nekik hasznuk legyen belőle. Az ellenzék most adja a lovat Kotleba alá, aki az ő érvelésükkel is alátámasztva mondja, hogy „fasiszta rendszerben” élünk. Az ilyen jelek egyáltalán nem azt mutatják, hogy három év múlva Kotleba kihull a parlamentből, és csak egy rossz emlék marad. Ráadásul az is egyre valószínűbb, hogy az őszi megyei választásokon sem fog rosszul szerepelni. Igaz mese a lovagokról, akik azt mondják, NI! BEKEZSOLT j T örtént egyszer, hogy Arthur király birodalmában egyre nőtt az elégedetlenség. Az ország nagy része egyre szegényebb lett, egykori szövetségesei lassan elfordultak tőle, az új szövetségeseknek meg igazából más kellett, nem a szövetség. Arthur király akkor már alig emlékeztetett egykori önmagára, egyre csak rossz döntéseket hozott, mindenben ellenséget látott, értelmetlen harcokba bocsátkozott. Tanácsadóival együtt a hatalom megtartásának mestere lett. No és a gazdagodásé. Az országban nem mindenki nézte ezt jó szemmel, közülük legjobban azok a lovagok tűntek ki, akik azt mondj ák, NI! Demonstrációkat szerveztek, elégedetlenségi akciókat, tiltakozásokat. Látta ezt Arthur, s követet küldött a lovagok vezéréhez. „A lovagok vezére: — NI! NI! Arthur követe: - Kik vagytok? A lovagok vezére: - A lovagok, akik azt mondják: NI! Arthur követe: - Csak nem a lovagok, akik kimondják: NI!? A lovagok vezére: - De bizony.” Az elégedetlenség egyre nőtt, de az elégedetlenek egy részének nem tetszettek a lovagok, akik azt mondják, NI! Folyton azt kérdezték: Miért ők? Miért úgy? Miért akkor? Miért velük?... Meg hogy most miért nem arról beszélnek, amiről előző nap beszéltek, vagy hogy miért nem arról, amiről majd másnap fognak. Ráadásul ha a lovagok, akik azt mondják, NI!, nem úgy beszélnek, ahogy épp megfelelő volna, azzal tulajdonképpen Arthur királyt támogatják. Az elégedetlenek elégedetlenek voltak egymással. A pellengérre állítható hibákra vártak. „Ah, micsoda idők, amikor mindenféle jöttmentek kényükre-kedvükre Nl-t mondhatnak az öregeknek. Átok ül ezen az országon, itt már semmi se szent!” Arthur király várt, várt és megint csak várt. Hallgatta a térről felhangzó lovagokat, akik azt mondják, NI! Hallgatta, amint az elégedetlenek veszekednek egymással, amint veszekednek vele, aztán megint csak egymással. Míg végül egy szép napon arra ébredt, hogy csend van. Kiürültek az utcák, terek. Eltűnt Monty Python Repülő Cirkusza is. Arthur király felkereste a lovagok vezérét, hogy megkérdezze, mi történt. A lovagok vezére a következővel fogadta: „nem vagyunk már a lovagok, akik azt mondják: NI! Hanem azok, akik azt mondják: Ekiyeki, ekiyeki propang!” Azt hittem, könnyebb munka lesz - mondja Tmmp 100 nap után Ma száz napja iktatták be az Egyesült Államok 45. elnükát, Donald Trumpot. Bár az elnök egy hete az AP hír- ügynökségnek azt mondta, nem sok értelmét látja az első száz nap értékelésének, mert ez csupán mesterségesen és tetszőlegesen kiválasztott időszak, az Egyesült Államokban az elemzők napok óta kommentálják az első száz napot. Maguk a politikusok eddig nem értékeltek. Egyedül Donald Trump szólt róla: a Reutersnek adott inteijúban leszögezte, hogy az elnökséget könnyebbnek gondolta, mint a korábbi munkáját. Trump elnökségének kezdetéről megoszlik az amerikai elemzők véleménye, amely többnyire a pártro- konszenveket tükrözi. A Forbes magazin Milton Friedman közgazdászt idézi, akinek gyakran emlegetett megállapítása szerint „a politikai és a gazdasági piac közötti alapvető különbség az, hogy a politikai piacon kevés a kapcsolat a között, amire szavazol és amit aztán kapsz”. Majd a lap elemzője, David Davenport megállapítja, hogy Trump kivételnek látszik e szabály alól. Az elnök ugyanis tévedésektől és korrekcióktól sem mentes döntései ellenére is nagyjából azt a politikát követte, amelyet a választási kampányban ígért. Trump ambiciózus tervekkel vágott neki az elnökségnek, elképzeléseit sok elemző Franklin Roosevelt elnöknek a nagy világválság idején meghirdetett programjához hasonlítja. A volt ingatlanmágnás 28 nagy kezdeményezést javasolt, ezeket négy csoportba sorolják: meghirdette a washingtoni politikai elit „mocsarának” lecsapolását, az amerikai munkások védelmét, a biztonság és a rend helyreállítását az Egyesült Államok határain belül. Valamint meghirdetett néhány nagy ívű reformot: a bevándorlás, az egészségbiztosítás és az adórendszer átalakítását. Csatát vesztett az egészségbiztosítási törvényjavaslat ügyében, bár a háború még nem ért véget. Saját pártjának az egészségügyben is abszolút szabadpiaci felfogást képviselő politikusai „fúrták meg” az Obamacare néven ismertté vált korábbi egészségbiztosítási törvény módosítását. Egyelőre nem tudta keresztülvinni akaratát az elnök a bevándorlás újraszabályozásáról sem. Mindkét elnöki rendeletét, amely a bevándorlás átmeneti időre szóló felfüggesztését célozta, szövetségi bírák felfüggesztették. Az elnöki rendeletek felfüggesztését a Fehér Ház a legfelsőbb bíróság elé viszi, ahol akár győzelemre is számíthat, hiszen - a Trump- elnökség egyik nagy győzelmeként értékelt döntésének következtében - Neil Gorsuch személyében konzervatív új föbírát neveztek ki. Gorsuch kinevezésével 5:4 arányban ismét a konzervatívok kerültek többségbe az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságban. A beígért adóreform tervezetét a (Ľubomír Kotrha karikatúrája) héten jelentette be a Fehér Ház, nemsokára a kongresszus elé is teijesztik. A többi 28 nagy kezdeményezésben Trump nem volt eredménytelen. A washingtoni „mocsárcsapolás” érdekében jelentős döntéseket már meghozott: befagyasztotta a szövetségi adminisztráció létszámának növelését, elrendelte, hogy minden új szabályzat bevezetéséhez két régi szabályzót törölni kell, és már készítik elő a Fehér Házban a lobbizás újraszabályozását, hogy a kormányzati munkából kikerülők ne hasznosíthassák azonnal a kormányzati kapcsolatrendszerüket. Az amerikai munkahelyek védelmében a kormányzatnak szándéka az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) újratárgyalása, és kivonult a Csendesóceáni Partnerség (TPP) nevű kereskedelmi tárgyalásokból. Trump számtalan jelentős amerikai vállalat vezetőivel folytatott egyeztetést az amerikai munkahelyek megőrzése érdekében, e tervek némelyike most van megvalósulóban. A Vásárolj amerikai portékát! jelszóval meghirdetett politikája egyetértésre talált az ún. rozsdaövezetekben, a gyári munkások és a munkanélküliek között. Trump elnök azonban ígéretével ellentétben nem kezdett bele az amerikai-mexikói határon felhúzandó fal építésébe, sőt munkatársai bejelentették, hogy a falépítés megkezdését elhalasztja. Az elemzők felróják az elnöknek, hogy a szövetségi kormányzat hivatalaiban még nem sikerült mindenhol betölteni a posztokat. Ez különösen igaz a külügyminisztériumra. Felróják azt is, hogy a Fehér Házban sok a belső, személyeskedő vita a munkatársak között, s ez a politikai bizonytalanság látszatát kelti. Mindezzel együtt saját tábora nem csalatkozott Donald Trumpban. Az ABC televízió és a The Washington Post című lap e héten publikált közös felmérése szerint a megkérdezettek 96%-a ismét rá voksolna. Az elmúlt hetek nem voltak mézeshetek, de a kesergés napjai sem - írta az ABC televízió internetes portálja. S hozzátette: az elnököt érő kihívások nem jelentik azt, hogy az ellenzék jó állapotban volna, a demokraták ugyanis nem növelték támogatottságukat. (MTI) LAJOS P. JÁNOS
