Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-27 / 97. szám, csütörtök

HASZNOS TANÁCS www.ujszo.com | 2017. április 27. I 9 A művészeti alapiskolákban nem csak zenét lehet tanulni (Pavol Funtál illustrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Április nem csak az általános iskolai beíratások hónapja, a művészeti alapiskolákban is kezdődnek a felvételi vizsgák. Kit érdemes beíratni, vagy ellenkezőleg: kiből nem lesz soha zenész, festő vagy táncművész? összeállí­tásunkban a művészeti alapiskolákkal kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Néhány művészeti alapiskolában már áprilisban elkezdődnek a felvé­teli vizsgák, a legtöbb intézményben azonban májusban-júniusban zajla­nak, néhol pedig szeptemberben utó­lagos vagy pótfelvételiket is tarta­nak. Napjainkban már nemcsak gye­rekek, hanem viszonylag nagy szám­ban felnőttek is beiratkoznak, vagyis korhatár nélkül gyakorlatilag bármi­kor el lehet kezdeni. Néhány szülő az általános alapiskolába való behatás­sal párhuzamosan fontolgatja gyer­meke művészeti irányzatú képzését is. Az óvodában a tanító nénik már észrevehetik, ha valakinek van tehet­sége a rajzhoz, jó a ritmusérzéke, szépen énekel, s tanácsolhatja a szü­lőknek, hogy próbálják továbbfej­leszteni a képességeit, készségeit. Van, aki már óvodás korában elkezd előkészítőbe járni. Egyes szülők vi­szont úgy vélik, nem kell mindjárt az alapiskola első osztályától leterhelni a gyerekeket, előbb tanuljanak meg írni, olvasni és számolni, s második­tól mehet esetleg művészeti iskolába is. Manapság már nemcsak zenét, táncot és képzőművészetet lehet ta­nulni, hanem a legtöbb helyen van dráma, azaz színjátszó és beszéd­készség-fejlesztő szak, illetve néhol bevezették az audiovizuális és a mul- timediális szakot is. Felvételi a művészeti alapiskolába Állami vagy magán? Vannak állami és magániskolák, és a fenntartó lehet az egyház is. Az ál­lami intézmények kínálata általában sokrétű, a legtöbb helyen legalább két-három szakból lehet választani. Ezzel szemben a magánintézmények gyakran specializálódnak egyetlen kiválasztott szakra - esetenként ki­zárólag a zenére vagy a táncra, eset­leg csak a színjátszásra összpontosí­tanak. A művészeti iskolákban az oktatói-nevelői munka, illetve az egész tanév megszervezése hasonlít a rendes általános iskolákéhoz. Egy- egy tanóra 45 percig tart, de például a rajz- vagy a tánciskolákban sokszor egyszerre egymás után megtartanak 2-3 órát. A zeneiskolákban ez csak TÉMA: a művészeti alapiskolák kivételesen fordul elő. Vagyis aki rajzol, az általában hetente csak egy­szer megy a művészeti iskolába, s ott tölt másfél-két órát. A legtöbb helyen ugyanez érvényes a dráma és az au­diovizuális szakra is. A táncosokkal általában hetente kétszer foglalkoz­nak. A zeneiskola a legidőigénye- sebb - a gyerekek általában hetente kétszer tanulnak játszani a választott hangszeren, egyszer pedig elméleti képzésen vesznek részt. A magasabb évfolyamokban zenekarban vagy ka­marazenekarban zenélhetnek. A rajz­és a tánciskolában általában nincs há­zi feladat, ezzel szemben a színjátszó és beszédkészség-fejlesztő szakon időről időre szöveget kell tanulni, a zeneórákra pedig rendszeresen kell otthon is készülni. Sok művészeti alapiskola kihelyezett osztályokat nyitott az általános iskolák épületé­ben - ez nagy segítség a szülőknek, akiknek munka mellett gondot okoz­hat délutánonként elkísérni csemeté­jüket a művészeti iskolába. Művészi végzettség Az óvodások és az általános isko­lák elsősei előkészítő évfolyamba járhatnak, aki később kezdi a művészeti alapiskolát, annak kima­rad az előképző. Az előkészítőben még nincs hangszer, csak az első év­folyamban kezdődik a hangszerta­nulás. Aki kihagyja az előképzőt, s rögtön elsős lesz, azonnal választhat hangszert is. A legtöbb intézmény- béna növendékek úgynevezett első és második szinten képezhetik magu­kat. Az első szint 8-9 évig tart, a má­sodik szint pedig 4 évet vesz igény­be. Az első szintet két részre oszt­hatják - alsó és felső tagozatra -, de ez iskolánként változhat. A felnőttek képzése általában mindenhol 4 évig tart. A különlege­sen tehetséges gyerekek esetében összevonhatnak évfolyamokat, gyorsabban fejlődnek, szükség ese­tén bővíthetik tanulmányaikat, egye­sek több hangszert tanulhatnak, több tagozatot végezhetnek egyszerre. Aki tanulás közben rájön, hogy a kivá­lasztott hangszer mégsem neki való, s váltani szeretne, van rá lehetőség, szakemberek szerint azonban nem ajánlott gyakran váltam hangszert. AYamaha-képzés A hagyományos művészeti alapis­kolákban megszokott képzéstől elté­rő zenei oktatást kínál a Yamaha zeneiskola-hálózat. Az 1990-es évektől működnek, s jelszavuk: nem léteznek zeneileg teljesen tehetségte­len emberek, csak olyanok, akik te­hetségét nem bontakoztatták ki. Ná­luk az oktatás nyílt csoportos formá­jú, a csoportok tagjai együtt és egy­mástól is tanulnak - ez a Yamaha is­kolák egyik legfontosabb eleme. Már egész pici babákat is el lehet vinni, szerintük a zenei nevelést 4-5 hóna­pos korban el lehet kezdeni, s ennek köszönhetően a zenei kommunikáció lehet a második anyanyelvűk. Kor­határ nincs, bárki jelentkezhet, fel­nőttképzéssel is foglalkoznak, sőt, vannak nyugdíjas korú növendékeik is, árulta el Zuzana Tkáčiková, az Öt­letekkel Teli Házikó (Domček plný nápadov) Polgári Társulás munka­társa. Pozsonyban a Yamaha e civil szervezet keretében szervez tanfo­lyamokat. A hagyományos zeneis­kolákban a Yamahától eltérően sze­mélyre szabott, individuális órák vannak, egy tanár egyszerre általában csak egy növendékkel foglalkozik. A művészeti alapiskolák többi tagoza­tán csoportos képzés folyik. Audiovizuális szak Egyre több művészeti alapiskola indít audiovizuális kommunikáció és multimédia szakot. 7 évvel ezelőtt, elsőként - a zene, a képzőművészek a dráma és a tánc mellett - ötödik ta­gozatként a Ján Albrecht Művészeti Alapiskola próbálkozott vele Po­zsonyban, sikeresen, azóta több vá­rosban is nyílt ilyen képzés. A bo­nyolult megnevezése lényegében te­levíziós alkotást jelent, A gyerekek megtanulnak kamerával, mikrofon­nal dolgozni, tévéhíradót, saját rövid­filmet készítenek, megtanulnak for­gatókönyvet írni, híreket beolvasni, vágni. A munkájuk eredménye egy- egy saját publicisztikai vagy hír­összefoglaló, illetve videoklip. Mindehhez a kellékeket és a műszaki berendezést az iskola adja. (sza) Művészeti szakok Zenei tagozat A zenei tagozat küldetése, hogy a növendékeket a zene szeretetére tanítsák, és fejlesszék a zenei készségeiket. A pedagógusok egyéni oktatás keretében foglal­koznak a tanulókkal, akik rend­szerint a következő hangszereket választhatják: hegedű, cselló, gitár, furulya, fuvola, trombita, klarinét, szaxofon, zongora, szintetizátor, harmonika, ütős hangszerek, hárfa, ének, kar­ének, de helyenként lehet cim­balom, citera, orgona is. A diá­kok koncerteken, hazai és kül­földi versenyeken vesznek részt. Tanítanak zeneelméletet, fej­lesztik a diákok muzikalitását, a spontán és tudatos zenei meg­nyilvánulást, megtanulnak kottát olvasni, megismerkednek az egyes zenei korszakokkal Tánctagozat Az elsődleges cél, hogy a gyere­kek önfeledt kikapcsolódást, örömet leljenek a mozgásban, a táncban. A diákok elsajátítják a mozgás kultúráját, betekintést nyernek a tánc különböző terü­leteibe. Játékos mozgásgya­korlatokban ismerkednek meg a helyes testtartással, a ritmika, az intonáció és a dinamika alapjaival. Különböző tánc­technikákat sajátíthatnak el - a legkisebbek számára van a mozgásos-táncos előképző, a nagyobbaknak tanítanak klasszikus, modem, történelmi, kreatív és néptáncot, más nem­zetek táncát, klasszikus és dzsesszbalettot, a tánc színpadi formáját, a tánc történelmét. Képzőművészeti tagozat Elsődleges cél a tanulók egyéni alkotóképességének, a művészi gondolkodásuknak, az esztétikai érzékenységüknek, a személyi­ségüknek és az önmegvalósításra való törekvésüknek a fejlesztése. A képzőművészeti szak a kísér­letezésre, a valamennyi hozzá­férhető művészeti technika al­kalmazására, a természetes for­mák és szerkezetek, az ember, az anyag tanulmányozására tanít. A legtöbb rajziskolában tanítanak: rajzot, festészetet, grafikát, mo­dellezést, kerámiát, mintázást, dekorációs munkákat, számító- gépes grafikák művészettör­ténetet, és a gyerekeket rendsze­resen elviszik kiállításokra is. Drámatagozat A drámatagozat lényegében színjátszást, beszédkészség­fejlesztést, vers- és prózamondást jelent. A diákok csoportokban és egyénileg is dolgozhatnak. Elsa­játítanak bizonyos elméleti is­mereteket, sokat gyakorolják a színpadi előadásmódot, s megta­nulhatják azt is, hogyan lehet csökkenteni vagy teljesen leküz­deni a különböző nyilvános sze­replés során fellépő izgalmat, szorongást - ezt nemcsak előadóművészként, hanem szá­mos élethelyzetben is kamatoz­tathatják. Felkészülnek azokra a hivatásokra is, amelyek megkö­vetelik a mindenki számára ért­hető beszédet és az igényes kife­jezésmódot. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: CSALÁDTÁMOGATÁSOK ■ MENNYIVEL NÖ AZ ANYASÁGI TÁMOGATÁS ■ ÜGYINTÉZÉS SZÜLÉS ELŐTT, UTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom