Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-25 / 95. szám, kedd
4 | RÉGIÓ 2017. április 25. | www.ujszo.com Legifjabb polgárait köszönti a város LECZO ZOLTÁN Az újszülötteknek, a házasulandóknak és a legidősebbeknek is ünnepséget szerveznek. Egy idén induló program keretében huszonnyolc új polgárát köszönti a város, a gyerekek tiszteletére fát ültetnek. Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője, a kezdeményezés elindítója lapunknak elmondta, a Gólyahír programban mostantól minden év májusában és októberében ünnepélyt rendeznek a kis jövevények és szüleik számára a városi hivatal kistermében. Többek közt a polgármester is köszönti az új királyhelmeci polgárokat. A rendezvény után mindenki kis ajándékot és oklevelet kap. A Millennium tér Fő utca felőli oldalán kisebb parkot alakítanak ki, ahová gömbakácokat ültetnek, melléjük pedig kis táblákon tüntetik fel a 2016 első felében születettek névsorát. Ehhez a kezdeményezéshez önkéntesen lehet csatlakozni, a lehetőségről a gyerek születésekor, az anyakönyvi hivatalban tájékoztatják a szülőket. Az osztály- vezető tájékoztatása szerint a mostani akcióról 37 gyerek szüleinek küldtek értesítőt, közülük 28-an jelezték, hogy részt vesznek a rendezvényen. A májusban kihelyezendő táblára az összes, 2016 első felében született gyerek neve felkerül. Királyhelmecen egyébként tavaly 76 gyerek - 38 fiú és ugyanennyi kislány - született. Molnár Ildikó elmondta, a legidősebbekről sem feledkeznek meg. A 90. életévüket betöltött polgárokat a város vezetői otthonukban köszöntik fel. Egy szintén most induló program keretében a házasulandó fiatalokat is ünnepélyes keretek közt köszönti a város vezetése. A Millennium téren gömbakácokból alakítanak ki egy kisebb parkot (A szerző felvétele) Idén is angolul tanulnak a falvak POZSONY Amerikából érkező lektorok tartanak háromhetes nyelvtanfolyamot a Leaming Enterprises Alapítvány képviselője által kiválasztott szlovákiai, zömében magyarlakta falvakban, városokban. Ezek a tanfolyamok nemcsak a nyelvtanulásról szólnak, hanem a különböző kultúrák találkozásáról is, hiszen a délelőtti órák után az oktatók tanítványaikkal együtt közös programokon vesznek részt, és mesélnek egymásnak szokásaikról, hagyományaikról, kultúrájukról. A program ötletgazdája Tolnay Adám, a Leaming Enterprises Alapítvány létrehozója. A szlovákiai programot a Leaming Enterprises és a Diákhálózat szervezi. Az alapítvány hívja meg a lektorokat, a szállásról, az étkeztetésről a vendéglátók gondoskodnak. A lektorokat a pályázó községben élő családoknál helyezik el. A kurzus akkor indul, ha legalább 20-30 érdeklődő jelentkezik. A lektorok napi legalább három, legfeljebb öt órát tanítanak, a résztvevők számára a tanfolyam ingyenes, a szervezők viszont arra kérik az önkormányzatokat, anyagilag támogassák a programot. „Április 30-ig jelentkezhetnek a programba az Önkormányzatok, a szükséges adatlapokat a diákhálózat honlapján lehet megtalálni” - közölte lapunkkal Bíró Szilvia, a Leaming Enterprises szlovákiai koordinátora. (ú) Módosulhat az R3-as és az R7-es útvonala Módosíthatják az országos területrendezési tervet GULYÁSZSUZSANNA Az országos területrendezési terv módosításával lehetőség nyílik arra, hogy Nyitra megyében módosuljon az R3- as és R7-es gyorsforgalmi út vonala. A megyei képviselők - bár korábban elfogadták a nyomvonalak módosításának tervét - 2015-ben a megye területrendezési tervének tárgyalásakor úgy döntöttek, az R3-as és R7-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatban a megyei hivatal javaslatát hagyják jóvá, amely ugyan összhangban volt az országos terület- rendezési tervvel, de nem tükrözte a megye és az érintett régiók érdekeit. 2015 tavaszán az MKP megyei frakciója módosító indítványt nyújtott be, amit hatvan önkormányzat és civilszervezet írt alá. A beterjesztők azt szerették volna elérni, hogy az R7-es nyugat-keleti irányú déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt délről kerülje el. Ez a nyomvonal Érsekújvárt, Gútát, Ógyallát, Komáromot, Párkányt és Zselízt is érintette volna. A hivatal javaslatába ezzel szemben a várost északról megkerülő változat került, amely csupán a nagysurányi régiót érinti kedvezően. Az MKP önkormányzatok és civilszervezetek által támogatott indítványát a megyei hivatal - arra hivatkozva, hogy szöges ellentétben áll a magasabb rendű országos területrendezési tervvel - elutasította. Az önkormányzatok és civilszervezetek által benyújtott módosító indítvány az észak déli irányú R3-as gyorsforgalmi út Garamszentbene- dek-Léva-Zselíz-Párkány nyomvonalat szorgalmazta. A hivatal javaslata ezzel szemben a ZólyomKorpona-Ipolyság nyomvonalat tartalmazza, ami összhangban van az országos területrendezési tervvel. „Hamarosan megnyílik az országos területrendezési terv módosításának lehetősége. Megállapodásunk alapján a megyei hivatal a 2015-ben benyújtott módosító javaslatainkat továbbította az állami hatóságnak. Innentől az állami hatóság felelőssége, hogy országos szinten elfogadják-e érveinket, módosító javaslatainkat” - tájékoztatta lapunkat Farkas Iván, az MKP megyei képviselője, a párt országos al- elnöke. Farkas Iván szerint a kormány döntésén múlik, hogy a Duna és a Garam mente fejlődésnek indulhat-e, vagy lemarad. „Amerre a korszerű utak és vasutak haladnák, ott fejlődik a gazdaság és munkahelyek jönnek létre, más régiók pedig menthetetlenül lemaradnak és leszakadnak” - hangsúlyozta. Több mint kétezer hajléktalant regisztráltak Pozsonyban Az 50 és 64 év közöttiek többsége hajléktalanszállón lakik (A szerző felvétele) A novemberi számlálás eredmónyei nem tükrözik teljesen a fővárosban élő hajléktalanok számét. POZSONY Legalább 2064 hajléktalan él a fővárosban, közülük 1780 felnőtt és 284 gyerek - derül ki novemberi számlálás eredményeiből, amelyet a napokban tett közzé a főváros. Októberben és novemberben számolták meg először a Pozsonyban élő hajléktalanokat. Becslések szerint legalább 5000 ember él fedél nélkül a fővárosban, de csak a hajléktalanok felét sikerült elérni és nyilvántartásba venni. Az utcán élők több mint felének egészségi problémái és tartozásai vannak, 30 százalékuknak nincs személyi igazolványa. Az utcán és a hajléktalanszállókon 1310 embert számoltak meg, többségük férfi. A haj léktalanok 21 százaléka az utcán élt, elsősorban az 50 és 64 év közöttiek vészelték át a telet a szállón. A főváros a Munka- és Család- kutató Intézettel, valamint civilszervezetekkel közösen szervezte meg a számlálást, amelyből kiderül, hogy a hajléktalanok többsége egyedül él, elvétve fordul elő, hogy párban, vagy baráttal élnek az utcán. Ružinovban, az Óvárosban és Vereknyén számolták meg a legtöbb hajléktalant. Többségük 25 és 49 év közötti. „A kutatásból kiderül, hogy a megszólított emberek 40 százaléka több mint 10 éve él az utcán. Ez bizonyítja, hogy a rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy helyrehozzák az életüket. Ezért fontos olyan szolgáltatásokat és intézményeket kialakítani, amelyek elősegítik a hajléktalanság felszámolását, megfelelő szálláshelyet kínálnak az utcán élőknek” - mondta Nina Beňová, a Proti prúdu Polgári Társulás képviselője. A számláláskor kérdőívet is kitöltettek a hajléktalanokkal, rákérdeztek az egészségi állapotukra, arra, milyen gyakran jutnak meleg ételhez és milyenek a családi kapcsolataik. A főváros projektjének célja, hogy a szociális politika javítása céljából meg- ismeijék az utcán élők tényleges szükségleteit. (béva) Egy rommal kevesebb Királyhelmecen A tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok miatt húzódott a bontás (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN A szanálást vágző cégnek érvényes bontási engedélye van. Elbontják a hosszú évtizedek óta üresen álló egykori bevásárlóközpont épületét. A Petőfi utcában - egy lakóövezet kellős közepén - található üzlet még a rendszerváltás előtt nyílt meg, majd a 90-es években egy helyi vállalkozó tulajdonába került. A tulajdonos halála után az üzlet- központnak - ugyanúgy, mint több más régióbeli ingatlanának - a tulajdonjogi viszonyai kaotikusak voltak. A központ felújítására sokáig senki sem vállalkozott. Az évtizedek óta üresen álló épületnek már falai sem voltak, minden mozdítha- tót elloptak belőle, a környék is rendezetlen volt. Néhány nappal ezelőtt az épületet bontani kezdték. A városi hivatalban megtudtuk, a munkálatokat a jelenlegi tulajdonos végzi, érvényes bontási engedéllyel. Királyhelmecen egyébként jó néhány, évtizedek óta romos épület van. A Fő utcán, az egyik országos pénzintézet fiókjával szemben szintén található egy elhagyatott épület, melynek ügye régen megoldatlan. A város hivatal illetékes részlege évekkel ezelőtt, mivel a ház életveszélyesnek minősült, felszólította a tulajdonost, hogy a hibákat haladéktalanul háríttassa el. A válaszlevélből azonban csupán az derült ki, hogy az építmény tulajdonjogi helyzete máig vitatott, az üggyel a bíróság foglalkozik. Üresen áll a magyar iskola alsó tagozatának régi épülete is, amely szintén magántulajdonban van. Egy másik, szintén elhagyatott Fő utcai épületben többször is tűz ütött ki.
