Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-22 / 93. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. április 22. KOZELET I 3 Egy főre évi 348 kilé szemét jut Az országban évente átlagban nem egész két tonna szemetet termelünk (Somogyi Tibor felvétele) DEMECS PÉTER Kétség nem fér hozzá, hogy az országban az ipari termelés szennyezi a legjobban a környezetet; a Greenpeace környezetvédelmi szervezet szerint több régióban egészségtelen az élet. Az ipari termelés és az ércbányá­szat szennyezi az országban a leg­inkább a környezetet. Az Európai Bizottság (EB) jelentése szerint Szlovákiának a természeti környe­zet védelme terén két komoly bűne van: a légkör szennyezése és a hul­ladék tárolása. 2015-ben például Szlovákiában 1 890 000 tonna hul­ladék termelődött. A környezetvé­delmi minisztérium statisztikai ada­tai szerint egy lakos évente 348 kiló szemetet termel, a legtöbbet a fővá­rosban (460 kg/fő), a legkevesebbet az Eperjesi kerületben (264 kg/fő). Viszont nem a szemét az egyetlen probléma. Ivana Kohútiková, a Gre­enpeace környezetvédelmi szerve­zet képviselője szerint az országban több olyan régió van, amelyben a környezet az ipari termelés miatt már kifejezetten szennyezettnek számít. „Nem meglepő, hogy a legjobban szennyezett régiók közé tartozik Po­zsony, ahol az ipari termelésen kívül az energetika szennyezi a leginkább a környezetet. A legnagyobb kör­nyezetszennyező ebben a térségben a Slovnaft” - mondta lapunknak Kohútiková. A Greenpeace szerint a komoly környezetszennyező társaságok kö­zé tartozik a vágsellyei Duslo vegyi üzem, Nemeskosztolány mellett az energetikai ENO cég, Jolsva és Lu­beník környékén pedig a feldolgozó ipar. „A nyitranovákon működő Fortischem vegyi üzem illetve az élelmiszeripari termelés az elmúlt időszakban jelentősen hozzájárult a talajvíz és a légkör szennyezéséhez” - pontosított Kohútiková. A Greenpeace által felsorolt vá­rosok és községek jelentős része, emellett pedig Kassa és környéke tartozott idén télen azon régiók kö­zé, ahol az alacsony légnyomás és a minimális légmozgás miatt jelentő­sen romlott a levegő minősége, nőtt a szennyezettsége. Az Európai Bi­zottság jelentésében is kitért arra, hogy az ország két legnagyobb vá­rosában a légkör rendkívül szennye­zett. A környezetvédelmi miniszté­rium jelenleg több lépést tervez a légkör minőségének javítására. Ké­szül a légkörről szóló törvény mó­dosítása, amely lehetőséget ad az alacsony károsanyag-kibocsátási zónák meghatározására. „Fontos té­nyező a lakosság tájékoztatása. El kell magyarázni az embereknek, mi szennyezi a légkört, és hogyan lehet megakadályozni a szennyezést” - tájékoztatta lapunkat a környezet­védelmi tárca. Ma összesen 175 országban tartják a Föld napját Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO-konferencián, San Franciscóban. A Föld napját el­ső ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napj a. Denis Hayes amerikai egye­temihallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld vé­delmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (Föld Napja Hálózat). Azóta az alter­natív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgal­mának megindításakor megle­pően sok, több mint .25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész világra kiterjed az általa kezdeményezett moz­galom, ezernél több szervezet vesz részt benne. A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont meg­alakulása volt 1989-ben Kali­forniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ min­den országába, hogy sokféle ak­cióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a vi­lágot?”. (MTI) Húsz év után a hulladék 20 százalékát szeparáljuk Szlovákiában DEMECS PÉTER Mint sok más ágazatra, a hulladékgazdálkodásra is jellemző, hogy az emberek a megoldások helyett inkább a kiskapukat keresik a törvényekben - állítja Branislav Mohok, a Föld Barátai Polgári Társulás szakértője. Szlovákia nem képes jelentős előrelépésre a hulladék újrahasz­nosítása terén, rosszabb ered­ményt az Európai Unióban már csak Málta ért el. Mi ennek az oka? Alapvető probléma, hogy nem lá­tok őszinte szándékot a probléma megoldására. A hulladékgazdálko­dásban érintettek jelentős része nem keres megoldást a problémákra, in­kább arra összpontosít, hogy meg­találja a kiskapukat a törvényekben, uniós előírásokban, vagy keresi a le­hetőségét annak, hogyan lehetne a hulladékon a lehető legjobban ke­resni. A községek, a hulladékfeldol­gozók, a szervezetek és ellenőrző szervek még távolról sem tettek meg mindent, amit megtehettek volna. Nekünk nem kell új rendszereket ki­dolgozni, mert ezeket már kitalálták és kipróbálták a világban, Szlová­kiában is. Számos hazai példa is van arra, hogy ha van akarat, a hulladék- feldolgozás terén is lehet jó eredmé­nyeket elérni. Viszont nehéz elérni előrelé­pést, ha az embereket nem érdekli a szelektív hulladékgyűjtés, s nem tudatosítják, milyen kárt okozhat a hulladék tárolása és felhalmo­zása. Ennek ellenére optimista vagyok, és hiszem, hogy ha minden fejlett országban képesek szeparálni, ak­kor mi is képesek lehetünk rá. Egyértelmű, hogy meg kell változ­tatni a hozzáállásunkat a szemét­hez, a hulladékgazdálkodást priori­tásként kell kezelni. Nemcsak ak­kor, amikor támogatásokat lehet megpályázni az uniós alapokból. Meg kell változtatni az emberek magatartását. Nem véletlenül mondják, hogy ha olyan célt akarsz elérni, amit eddig nem értél el, olyat kell tenned, amit eddig még nem tettél. Tehát ha több hulladékot aka­runk szeparálni és újrahasznosítani, változtatni kell a hulladékfeldolgo­zás jelenlegi rendszerén. Nem elég azzal büszkélkedni, hogy az or­szágban 20 éve szeparáljuk a sze­metet. Olyan rendszer, amely ennyi idő alatt a hulladék nem egész 20 százalékának feldolgozását tudta csak elérni, nem működik, rossz és változtatásra szorul. Nemrég módosították a hulla­déktörvényt, ez sem segít? Sok önkormányzat az öreg törvény hatályossága idején is jól szelektált. A községek, hulladékfeldolgozással foglalkozó társaságok, gyártók ré­széről jött követelés egy új törvény kidolgozására. Állítólag azért, mert a korábbi törvény nem adott elég lehe­tőséget a szeparált szemétgyűjtésre. Létrejöttek új munkacsoportok, amelyekben minden fontos lobbicso­port képviseltette magát. Kidolgoz­ták az új törvényt, amely már hatály­ba is lépett. Azt gondolja, hogy meg­változik valami? Új törvényt írtak maguknak, s most keresik a kiska­pukat benne. Tisztelet a kivételnek. TALÁLKOZZON AZ Új SZÓ ÉS A »I Cs. Liszka Györgyi Mezei Nagy Edit Gulyás Zsuzsa Lajos p. János Április 27-én 17.00-kor >c yságon az Ipolysági Városi Könyvtárban ÚJ SZÓ Az ön nyelvén beszélünk Vásárnál* Ahol ön is családtag Szalag Zoltán A találkozókon 10%-os kedvezménnyel rendelheti meg újainkat yjjzóM _ SS* ÄJÍS'■ korrupciót WWMW —sas '«wWWnlfrí w«éW»n y*1 m>,t "Cm taMt JL, gyanúsai 50. évf. 16. szám Felhívás SEGÍTSÜNK * kebab ellen pÁWi&WÄMAKÍ caaiadnaK OTT JÁRTUNK Attila utál 80 évvel divat ' TÓNUSA ««

Next

/
Oldalképek
Tartalom