Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám, csütörtök

8 KULTÚRA 2017. április 20. I www.ujszo.com Kodály-művek a miskolci operafesztiválon F óbiaűző budi, pókokkal Az érzelmek világával ismerkedhetnek gyerekek és szülők a Bibiana új, interaktív kiállításán Vidám színek, formák és játékok az öröm szobájában (TASR-feivéteiek) Miskolc. Kodály-művek, kó­rustalálkozó és ősbemutatók is szerepelnek a Bartók Plusz Ope­rafesztiválon június 16. és 25. kö­zött Miskolcon. Kesselyák Ger­gely fesztiváligazgató kiemelte, hogy az idei műsorban a műfaj sokszínűségét szeretnék felvil­lantani. A kínálatban ezért opera, operamusical, ragtime-opera, daljáték és musicaloperett is ta­lálható. A nyitóhangversenyen Kodály Zoltán Budavári Te De- um és Psalmus Hungaricus című műve, valamint ősbemutatóként Fekete Gyula Csellóverseny című zenekari kompozíciója hangzik el. Június 22-én a Magyar Állami Operaház Székely fonó című elő­adását tekintheti meg a közönség. Kodály zenepedagógiája előtt tisztelegve rendezik meg a Ko­dály Kórustalálkozót és a nem­zetközi Europa Cantat kórusta­lálkozót június 24—25-én. Az ős­bemutatók közt Gyöngyösi Le­vente A Mester és Margarita, Itt- zés Tamás Lutherek, valamint Mátyássy Szabolcs Scaevola című alkotása, az operaíró ver­seny győztes műve hangzik el. A Russian Chamber Philharmonie zenekar Nora Friedrichs kolora- túrszoprán és Mihail Agafonov tenor közreműködésével június 25-én, az I Musici kamarazene­karjúnius 20-án lép színpadra. A vendégjátékok sorát színesíti Szaegusza Sigeaki Ifjabb Butter­fly című operája és Leonard Bernstein Candide című musica­loperettje. (MTI) TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Bibiana Nemzetközi Gyermekművészeti Központ új, Emóciók című interaktív kiállítósón gyermekek ós szüleik közösen ismerhetik meg, jórhatjók be az érzelmek világát, játékos, szórakoztató formában, miközben kellemes ós nem éppen kellemes érzéseket is átélhetnek. A Bibiana eddigi interaktív kiál­lításain a látogatók a bennünket kö­rülvevő világ jelenségeivel ismer­kedhettek meg. Az új kiállítás ró­lunk, emberekről szól, belső, érzel­mi világunkat tárja fel. Az egyes ér­zelmeket érzékeltetve öt részre ta­golódik a prezentáció. Minden egyes érzelmet más-más színben pompázó helyiségben ismertetnek, jeleníte­nek meg a kurátorok, akik pszicho­lógussal és orvossal is konzultáltak arról, milyen módon lehetséges a gyerekek számára a legérthetőbben meghatározni érzelmeink mibenlé­tét. A szakemberek mindenekelőtt a kiállítás kifejtő, magyarázó szöve­geinek megszerkesztésében segítet­tek. A gyerek aktiv részvételére ala­pozó mustra fő célja, hogy a látoga­tók a lehető legtöbbet megtudjanak az érzelmekről - különösen azokról, amelyek negatív indulatokat válta­nak ki, mert a megismerésük sokat segíthet a kezelésükben. „Az érzelmek intenzívebben érzé­kelhetők a színek révén” — állítják a kurátorok, s élnek is a színek erős al­kalmazásával. Az első szoba, a meg­lepetések helyisége zöldben pompá­zik. Általános bevezetőt nyújt az ér­zelmek világába; e helyszínen külön­féle kreatív segédeszközökkel az agy és az idegrendszer működéséről, a ra­cionális gondolkodásról, valamint az érzelmi reakciók hátteréről szerez­hetnek információkat a gyerekek. Az érzelmi vándorlás a kék szobá­ban folytatódik, ahol a berendezés és valamennyi kellék a szomorúságra utal, s a kicsik egyebek mellett meg­ismerhetik, milyen események, be­hatások váltanak ki bennünk komor, bús, szomorkás hangulatot. A piros szoba a mennyezetről lógó tüskékkel (riasztó kúpokkal) a harag helyszíne. Akikben éppen tombol a düh, keze­lésbe vehetik a bokszzsákként funk­cionáló haragnyelő kígyót, s kedvük­re püfölhetik, amíg meg nem nyug­szanak. A kiállítás vándorai ezután a virá­gokkal teli, napfényes sárga szobába, az öröm helyszínére érkeznek. Egy életre megjegyezhető itt, hogy a leg­szebb öröm a káröröm. Emellett az apróságok e helyszínen is meggyő­ződhetnek arról, hogy számukra a já­ték az öröm legfőbb forrása. E terem­ben a pitypangkörhinta nyújthat ki­vételes élményt - örömet. Az érzelmi vándorlás végső állo­mása a lila szoba; szorongásaikkal, félelmeikkel szembesülhetnek az ide betérők. A falakon elképesztő félel­meket rejtő fóbiatrófeák vannak fel­függesztve. Megtalálható a sorban olyan egészen új keletű is, mint a no- mofóbia (vagyis a félelem a mobil- telefontól való megfosztottságtól). E helyiségben fóbiaűző bódék is kipró­bálhatók, köztük a klausztrofóbiától megszabadító zárka vagy a pókoktól hemzsegő budi. S miután a látogatók bejárták a ki­állítás valamennyi, művészi igényes­séggel megtervezett, berendezett szobáját, alkalmuk nyílik letesztelni, vagyis felmérni, hogy milyen érzé­sek uralják őket éppen. A Bibiana Emóciók című kiállí­tása október 8-ig látogatható. Könyvforgalom Magyarországon (1997-2016) milliárd forint, fogyasztói áron 80 A szabad forgalmú (tankönyvek nélküli) magyar könyvpiac forgalma tavaly 46,9 milliárd forint (kb. 155 millió euró) volt - a 2013-as nagy visszaesés óta az utóbbi három évben folyamatos az enyhe növekedés. A legnagyobb forgalmú ágazat évek óta az ismeretterjesztő művek kategóriája (29,44%-os piaci részesedés), a második helyen a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás áll (29,11%), a harmadika szépirodalom, a fikciós művek kategóriája (27,20%). A kiadott köny­vek számát illetően a tavalyi év adatai még nem állnak rendelkezésre, de 2015-ben 11330 cím jelent meg, 2014-ben 10 333, a mélyponton, 2013-ban pedig9202. A magyar könyvkiadók az év első fontos megjelenéseit a Budapesti Nem­zetközi Könyvfesztiválra időzítik: lapzártánkig több mint 220 kiadvány szerepelt a ma kezdődő rendezvényen újdon­ságként bemutatandó kötetek listáján. (MTi-grafika) PENGE Mindenki meséi Mindig öröm, ha az irodalomból és nem a gyerekszobából érkező szerző ír mesét, mert - a tapasztalat azt mutatja - tisztában van a jó mondat mikéntjével, a történet­mesélés fortélyaival, a mese má­AYHAN GÖKHAN KRITIKAI J , « ROVATA jllr giájával. Tóth Krisztina legújabb, Felhőmesék című, öt mesét magá­ba foglaló kötetében minden együtt van, amiért Andersen vagy Lázár Ervin meséit szeretjük. Van benne varázslat, van benne tanul­ság, van benne természetesség. Semmi túlírtság, semmi okosko­dás, gyereknek és felnőttnek egy­aránt örömöt okoz. Rögtön az elején a Mese a dene­vérről, aki madár akart lenni című szöveg komoly indítás. A látszatra egyszerű, ám annál összetettebb történet az identitás, a ki vagyok én és a jó-e, ahogy vagyok kérdé­sét járja körül. A kis hal, aki el­vesztette az uszonyát című törté­net az önelfogadás mély vizébe ugrik fejest. A Buborékmese az egyik legérzékenyebb, legfino­mabb, egy kis szomorúságot is tartogató történet a könyvben - aki jól figyel, a haza és a hazaszeretet problematikájával találja szembe magát. „Jegyezzétek meg, hogy ez a legszebb kert a világon, és ti ép- . pen itt éltetek! ” Tóth Krisztina a szükségesnél sehol nem mond többet, miközben végig azt érez­zük, hogy a mindent, a lényeget mondja el a meséiben. A szerző a hétköznapi elemeket ügyesen keveri a varázslattal, kö­zöttük pedig könnyedén megy az átjárás. Egy-egy hétköznapokból kölcsönzött, elvetett motívum új irányokat nyit meg: például me­lyik gyerek ne kérdezne rá, hogy Á vízisiklók királya című szö­vegben miért kéregét a gyerekével az édesanya, vagy miért kevés a bácsi nyugdíja, mint az A majd­nem százéves bácsi című mesében egy mondat erejéig felrémlik. Az illusztrációk nem tolakodók, Timkó Bíbor visszafogott színeket használ, szöveg és kép tökéletesen kiegészíti egymást. A könyv gya­korlatilag bármelyik korosztály­nak ajánlható, mint arra a borító is utal, négytől százéves korig. Tóth Krisztina kötete igazi felüdülés, garantáltan az év egyik legjobb gyerekkönyve. Tóth Krisztina: Felhőmesék. Magvető Kiadó, 2017.55 oldal. Értékelés: 8/10

Next

/
Oldalképek
Tartalom