Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-03 / 78. szám, hétfő

Vucsics hatalma megerősödhet

Alekszandar Vucsics Szerbia uniós integrációjának híve, de az orosz partnerséghez is ragaszkodik. Kampányfinisben ellátogatott Moszkvába is, s tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. (TASR/AP-feivétei)

6 I

RÖVIDEN

Tüntetőket vettek őrizetbe

Moszkva. Rendbontás címén több mint háromtucatnyi ellenzéki tüntetőt vettek őrizetbe Moszkva belvárosában tegnap a hatóságok. Az orosz belügyminisztérium szerint a rendőrök a Triumfalnaja téren 29, a Ma- nyezsnaja tér közelében pedig további hét embert gyűjtöttek be, akik „ellenzéki sétán” vettek részt. Múlt vasárnap Oroszország több mint 80 városában tartottak korrupcióellenes tüntetést Alek- szej Navalnij ellenzéki politikus kezdeményezésére. (MTI)

Visszavont bírósági határozat

Caracas. Visszavonta a venezuelai legfelsőbb bíróság azt a korábbi határozatát, mellyel megfosztotta mindenjogkörétől az ellenzéki többségű parlamentet, és mentelmi joguktól egyes képviselőket. A venezuelai legfelsőbb bíróság egyben bejelentette, hogy visszavonta Nicolás Ma- duro szocialista venezuelai államfőnek azt a - kibővített - hatáskörét is, amely lehetővé tette számára a szervezett bűnözés és a terrorizmus ügyeiben jogszabályok alkotását. (MTI)

Hívőket gyilkoltak meg a szentélyben

Múltán. Húsz hívőt gyilkolt meg egy kelet-pakisztáni szentély gondnoka a társaival - közölték tegnap a hatóságok. Mohammed Bilal rendőrtiszt elmondta, hogy az eset egy Pundzsáb tartománybeli faluban történt előző nap. Az ügyben a szentély gondnokán, Abdul V ahíden kívül 4 embert vettek őrizetbe, mert a hívőket előbb megmérgezték, majd botokkal és késekkel végeztek velük. Négy ember, köztük három nő állapota válságos. A területi kormányzat képviselője szerint a gondnok szellemileg ingatag volt. A férfi a szentélyben gyakorlattá tette a hívők veréssel és kínzással történő „megtisztítását”. (MTI)

MTI ÖSSZEFOGLALÓ

Belgrád. Szerbiában tegnap elnökválasztást tartottak: a 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár 11 jelölt közül választhatott.

A közvélemény-kutatások eredményei alapján a legtöbb szavazatra Alekszandar Vucsics jelenlegi kormányfő, a kormánypárti koalíció jelöltje számíthatott. A valódi kérdés az volt, hogy meg tudja-e szerezni a voksok több mint felét, és így már az első körben győzni tud-e.

Ha egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok 50 százalékánál eggyel több voksot, akkor 15 napon belül meg kell szervezni a második választási kört, amelyben az a két jelölt méreti meg magát, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A felmérések szerint Alekszandar Vucsics testhosszal megelőzte a többi jelöltet, azok ugyanis meg sem közelíthették az 50 százalékos támogatottságot. A második helyre a

KÜLFÖLD

felmérések szerint Szasa Jankovics volt ombudsman, vagy Vük Jeremies volt külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének egykori elnöke számíthatott. A következő jelölt, Ljubisa Preletacsevics Beli a szerb politikai rendszer visszásságaira kívánt rámutatni, amikor viccpártja

támogatásával beszállt az elnöki székért vívott harcba.

Noha Alekszandar Vucsics a protokolláris államfői posztra pályázik, feltehetően továbbra is ő irány ítja máj d a háttérből a kormányt és a parlamentet.

A választópolgárok 20 óráig ad2017. április 3.1 www.ujszo.com

hatták le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények lapzártánk után, 22 óra körül voltak várhatók.

Szerbia területén összesen 8253 helyen, Koszovóban 90, míg a világ más országaiban 53 helyen lehetett szavazni. A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság véleménye megoszlik a jelölteket illetően. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a kormánykoalíció részeként Vucsics mellett állt ki, míg a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) és partnere, a főként a VMSZ-ből kizárt emberekből álló Magyar Mozgalom nevű civilszervezet Szasa Jankovicsot támogatja.

Tomiszlav Nikolics hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma május 31-én jár le, a mostani választást megnyerő jelölt így leghamarabb június elsején teheti le államfői esküjét. Tomiszlav Nikolics korábban kijelentette: amint letelik elnöki mandátuma, benyújtja nyugdíjaztatási kérelmét, a politikai életből azonban nem vonul ki. (MTI)

Washington arra kéri a magyar kormányt, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a CEU-t

Nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban is nagy port kavart az a törvényjavaslat, amely ellehetetlenítené a CEU működését. Azóta folyamatosak a tiltakozások a bezárás ellen és Nobel-dfjas tudósok sora állt ki az egyetem mellett.

Washington/Budapest/Berlin.

Az amerikai külügyminisztérium azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy ne hozzon olyan jogszabályt, amely veszélyeztetné a Közép-európai Egyetem (CEU) működését - derült ki Mark Toner szóvivő közleményéből. „Az Egyesült Államokat aggasztja az a március 28-án Magyar- ország kormánya által kezdeményezett törvényhozási javaslat, amely új, célzott és terhes szabályozási előírásokat ró a külföldi egyetemekre. Ha elfogadják, a változások hátrányosan fogják érinteni a CEU-t, és ahhoz vezethetnek, hogy bezárják Budapesten”- írta a szóvivő. Az amerikai külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy a CEU az első akadémiai intézmény, amelyet akkreditáltak az USA- ban és Magyarországon, és amelynek oktatói és diákjai több mint száz országból származnak. Tudományos kiválósága és a független, kritikus gondolkodáshoz való sokszoros hozzájárulása révén megerősítette Magyarország befolyását és vezető szerepét a térségben - olvasható a közleményben. A washingtoni minisztérium felszólította a magyar kormányt, hogy „kerüljön el minden törvénykezési lépést, amely veszélyeztetné a Közép-európai Egyetem működését és függetlenségét”- írta a közleményében Toner szóvivő.

A magyar kormány szerint ez a közlemény tévedéseken alapul. A kormany.hu oldalon megjelent közleményben Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott: a magyar kormány „meglepetten tapasztalja” az amerikai külügyi közleményt. Kovács hangsúlyozta: Magyarország szuverén ország, amely a kölcsönös tisztelet, a jó szándék és a megegyezésre törekvés jegyében alakítja a külkapcsolatait. A kormány szándékai szerint Magyarországon csak olyan, nem európai uniós államhoz tartozó egyetemek működhetnek, amelyekről Magyar- ország államközi szerződést kötött az érintett állammal. Ennek megfelelően a kormány készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson a washingtoni kormánnyal „Soros György Magyarországon működő egyeteméről” - olvasható a közleményben. A magyar képviselők már szerdán kezdhetik tárgyalni a kormányzati javaslatot, mely alapján a jövőben csak akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

A Washington Post szerkesztőségi véleménycikket szentelt a témának.

Ebben először bemutatják az egyetem helyzetét az átlag amerikai olvasónak, hangsúlyozzák, hogy az egyetemet Soros György adományaiból is építették és azt is kiemelik, hogy milyen fontos szerepe van az egyetemnek egy olyan országban, amely régen szenved a zsarnokságtól.

Leírják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali meggyőződésű és bizonyos intézkedései hasonlóak, mint amiket Törökországban, Kínában vagy Oroszországban szoktak alkalmazni. Ehhez kapcsolódik a civil szervezetek ellen vívott háború, amelyre szintén azt írják, hogy orosz és kínai módszerekhez hasonló. A lap emlékeztet arra, hogy maga Orbán Viktor korábban Sorosösztöndíjnak köszönhetően tanulhatott Oxfordban, viszont mára mintha elfelejtette volna, hogy annak idején a rendszerváltás pont azért történt meg, mert az emberek olyan szabadságra vágytak, aminek megőrzésére a CEU-t is létrehozták. (index, MTI)

Menesztették a belügyminisztert a parlament ostroma után

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Asunción. A paraguayi elnök menesztette szombaton a belügyminisztert ás az országos rendőrfőnököt, miután egy alkotmánymódosítás miatt zavargások robbantak ki a parlamentnél, amelyekben meghalt egy ember, sokan megsérültek, és tűz ütött ki a törvényhozás épületében.

Az elnöki hivatal szűkszavú közleményében tájékoztatott a leváltásokról, s tudatta, hogy Horacio Car- tes államfő a pénteki események miatt menesztette mindkettejüket.

Pénteken tüntetők megostromolták és felgyújtották a paraguayi parlament épületét, miután a szenátus olyan alkotmánymódosítást szavazott meg, amely lehetővé tenné Car- tesnek és elődjeinek, hogy újra indulhassanak az elnökválasztáson.

Már a szenátusi szavazás előtt tüntetők vonultak a kongresszus épülete elé, tiltakozva az alkotmánymódosítás ellen, és összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik vízágyúkat és gumilövedékeket vetettek be ellenük. A tiltakozók betörték a parlament ablakait, gumiabroncsokat égettek, kormányzati épületeket és boltokat rongáltak meg. Lángokban állt a kongresszusi palota alsó szintje, de a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet, miután a tüntetők pénteken éjszaka távoztak a helyszínről. Egy 25 éves ellenzéki életét gumilövedék oltotta ki. A helyi média szerint a rendbontásokban több politikus és újságíró is megsérült, köztük van a kongresszus elnöke és néhány ellenzéki képviselő. Tadeo Rojas leváltott belügyminiszter szerint rendőrök is megsérültek.

A fővárosban és több vidéki településen szombat hajnalban is folytatódtak a zavargások. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség mintegy 200 embert vett őrizetbe.

Az 1992-ben, 3 évvel a brutális diktatúra leverése után elfogadott és azóta hatályos alkotmány nem teszi lehetővé a hivatalban lévő elnök újraválasztását. Ezen változtatna a szenátus által most elfogadott alkotmánymódosítás, amennyiben megszavazza az alsóház is - ahol ugyancsak erős támogatottságot élvez az indítvány -, majd népszavazáson is jóváhagyják. Az alkotmánymódosítás ellenzői szerint az alaptörvény módosítása gyöngíteni fogja a demokratikus intézményrendszert.

Egyes ellenzéki szenátorok törvénytelennek tartják a pénteki szavazást. tek éjszakai zavargásokbantöbb politikus és újságíró is megsérült. (Tasr/ap)

Gumilövedék oltotta ki az ellenzéki liberális párt egyik tagjának az életét. A pén-