Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-15 / 88. szám, szombat

6 I KULTÚRA 2017. április 15.1 www.ujszo.com Hét érdekesség Orhan Pamukról A kiváló török író jövő héten a budapesti könyvfesztivál vendége lesz Orhan Pamuk politikai ügyekben is fel szokta emelni a hangját (Képarchívum) Találkozás a díszvendéggel ► A könyvfesztivál nyitónapján, április 20-án (csütörtökön) 16.00- kor kezdődik a pódiumbeszélgetés Orhan Pamukkal a Millenáris B épületében (galéria). A beszélgetőtárs: D. Tóth Kriszta. ► Ugyanezen a helyszínen 17'.00-kor adja át Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Könyvkiadók és a Könyvterjesztők Egyesülése a Budapest Nagydíjat az irodalmi Nobel-díjas török írónak. Laudációt mond: Péterfy Gergely. ► Április 22-én (szombaton) 11.00 és 13.00 között Orhan Pamuk dedikálja köteteit a B épület Dedikálóstandján. BŐDTITANILLA A Nobel-díjas Orhan Pamuk lesz az idei budapesti könyvfesztivál díszvendége. Ennek apropóján összeszed­tünk róla hét érdekességet. I Az első török Nobel-díjas A most 64 éves Pamuk Tö- • rökország első Nobel-díja- sa. 2006-ban kapta meg az elisme­rést, a Svéd Királyi Akadémia in­doklásában így fogalmazott: „Szü­lővárosa melankolikus lelke után kutatva új szimbólumokat alkotott meg a kultúrák ütközésének és egy­másba fonódásainak leírására.” A döntést néhányan bírálták, mond­ván, politikai indítékok vezették a döntéshozókat, Pamuk ugyanis több nyilvános megszólalásában beszélt az örmény népirtásról és a kurdok helyzetéről. 2 Perbe fogták nézetei miatt Az örmény népirtásról tett • kijelentései miatt egy naci­onalista ügyvéd feljelentése nyo­mán 2005-ben Pamukot Törökor­szágban perbe fogták. A kiváló író mellett a nemzetközi irodalom nagyjai — Jósé Saramago, Gabriel García Márquez, Günter Grass, Umberto Eco, Carlos Fuentes, Juan Goytisolo, John Updike és Mario Vargas Llosa - is felemelték a sza­vukat. Bár a vádakat formális okok miatt néhány hónappal később ej­tették, Bilecik városában egy naci­onalista rendezvényen nyilvánosan égették Pamuk könyveit. A felje­lentést tevő ügyvéd elérte, a bíróság nyissa meg újra az ügyet, az írót pe­dig végül bűnösnek találták nemzeti büszkeség megsértésének ügyében, és 6000 líra megfizetésére kötelez­ték. Pamuk később azt nyilatkozta, nem annyira magára a népirtásra, mint inkább a sajtószabadság helyzetére akart rámutatni. Merényletet terveztek ellene • 2008 januáijában letartóz­tattak Törökországban 13 szélsőséges nacionalistát, köztük a Pamuk ellen feljelentést tevő ügyvédet, mert az Er- genekon földalatti mozgalom tagjai­ként több politikai személy meggyil­kolását tervezték. Több beszámoló szerint Pamuk is ezen személyek kö­zött volt. A rendőrség idejében tájé­koztatta Pamukot a veszélyről, a kor­mány pedig testőrt utalt ki mellé. „Nem szeretek a politikáról beszélni, de ez a valóság. Ez a szervezet létezik. Láttam a terveiket, hallottam a tele­fonbeszélgetéseiket arról, hogy meg­ölnek” - nyilatkozta akkor az író. Szerelmes Isztambulba Amikor vádat emeltek elle­• ne, Pamuk egy időre el­hagyta Isztambult, de végül vissza­tért szeretett szülővárosába. Isztam­bul, ez a különleges időtlen város két kultúra, két vallás és két földrész ha­tárán nemcsak háttér Orhan Pamuk műveiben, hanem főszereplő. Egy kivételével minden regénye itt ját­szódik, az Isztambul - a város és az emlékek című mű pedig történelmi igényességgel megírt szerelmi vallo­más a városhoz. Múzeumot is alapított Az ártatlanság múzeuma • című Pamuk-regényhez egy azonos nevű múzeum is tartozik Isz­tambulban, a csúcsra járatva a poszt­modemnek azt a vonását, amely el­törli a határt fikció és valóság között. A Cukurcuma utca egyik régi, há­romszintes lakóházában található múzeum a könyv főhősének, Kemal beynek reménytelen szerelmét mu­tatja be Füsunhoz - a rengeteg cse­csebecse, használati tárgy, újságki­vágás és fotó segítségével pedig tö­kéletes képet fest a múlt század má­sodik felének Isztambuljáról, a jómó­dú családok akkori életéről. 6 Mások is okosnak tartják Csaknem tíz éve a brit Pros- • pect Magazin és az amerikai Foreign Policy folyóiratok internetes szavazásán Orhan Pamukot a földke­rekség negyedik legintellektuálisabb személyének választották. Jóka számai Orhan Pamuk munkássá- • gával kapcsolatban a szá­mok is tiszteletet parancsolóak: műveit 63 nyelvre fordították le, és csaknem 13 millió példányban keltek el. Svédországban több mint 200 000 példányt adtak el a műveiből, ezzel ő az a Nobel-díjas szerző, akinek a leg­nagyobb példányszámban fogytak el a művei a skandináv országban. ORHAN PAMUK Cevdet Bey és fiai Orhan Pamuk első regénye a könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul, Ne­mes Krisztián fordításában. Cevdet Bey a 20. század ele­jén válik gazdag kereskedő­vé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Az isztambuli üzletemberek világában ezért idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Álma egy nyuga­tias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. Vajon megvalósulhat-e ez az álom, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? (libri) Magyar és szlovák filmek Cannes-ban Párizs. Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába. Egy magyar és egy szlovák vizsgafilm pedig a Ciné- fondation programban versenyez. Mundruczó Koméi legújabb film­je az Aranypálmáért versenyezhet, Kristóf György első játékfilmje, az Out című alkotás pedig a második legjelentősebb szekcióba, az Un Cer- tain Regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba került be - jelen­tette. be csütörtökön Thierry Fré- maux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója. A fesztivál május 17-én kezdődik, a díjátadó május 28-án este lesz. A nemzetközi zsűri elnöke idén Pedro Almodóvar spanyol rendező. Mundruczó Koméi Felesleges ember munkacímen készült alkotá­sának végleges címe Jupiter holdja lett, ami utalás Európára. A rendező ötödik alkalommal kapott meghí­vást a világ legrangosabb filmfesz­tiváljának hivatalos programjába. A Jupiter holdja 17 játékfilmmel ver­senyezhet a fődíjért, de a lista még nem végleges. A Jupiter holdja a hitről, a meg- váltódásról, a csoda lehetőségéről szól egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút, Aryant meglőnek a határon. Csodálatos mó­don levitáim kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stem kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Útlevelet ígér neki, és a fiú rááll a kétes szö­vetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét, új válaszokat kell találnia mindenre, amiben eddig hitt. A film főszerepeiben Jéger Zsom­bor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell. KristófGyörgy .elsőjátékfilmje, az Out az Un Certain Regard nevű vá­logatásban versenyez 15 alkotással. A film egy ötvenen túli férfi kelet­európai utazásának és útkeresésének története abszurd humorral elmesél­ve. A szlovák-magyar-cseh-francia- lett koprodukció készítésében szá­mos magyar alkotó vett részt. A kas­sai születésű Kristóf György a mis­kolci egyetem hallgatója volt, majd a prágai FAMU-n végzett filmren­dező szakon, Out című filmtervével 2015-ben részt vett a cannes-i film- fesztivál Atelier elnevezésű film- tervfejlesztő fórumán. Egy magyar vizsgafilm, Szentpé- teri Áron Láthatatlanul című alko­tása is meghívást kapott a 70. cannes­i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfonda- tion programba. A 32 perces diplo­mafilm a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) filmrendező mes­terképzésén készült, ahol Szentpé- teri Áron Enyedi Ildikó osztályában hallgató. A Láthatatlanul egy találkozás tör­ténete, az emberi kapcsolatok bi­zonytalan és többnyire láthatatlan határairól. A rövidfilm teljes sötét­ben kezdődik egy olyan kiállításon, ahol a látóknak lehetőségük van ki­próbálni, milyen fény nélkül tapasz­talni a világot. Itt találkozik egymás­sal Anna, aki a barátjával érkezik a kiállításra, és Balázs, a vak tárlatve­zető. A találkozást máshogy élik meg, de mindkettőjükben nyomot hagy. Michal Blaško Atlantisz, 2003 című vizsgafilmjét szintén meghív­ták a Cinéfondation programba. Blaško a Pozsonyi Színművészeti Egyetem Filmművészeti és Televí­ziós Kara negyedéves hallgatója. Atlantisz, 2003 című alkotása 2003- ban játszódik, egy fiatal ukrán párról szól. Martin és barátnője Németor­szágba szeremének eljutni. S miután a zöldhatáron illegálisan sikerül Szlovákiába érkezniük, ember- csempészek segítségével próbálnak továbbmenni Németországba. To­vábbjutásuknak azonban nagy ára van, a lánynak prostituáltként kelle­ne dolgoznia. Martin rááll az üzletre. A Cinéfondation kategória zsűri­jének elnöke idén az Aranypálma- és Európai Filmdíj-nyertes román ren­dező, Cristian Mungiu lesz. (MTI, tb) Michal Blaško Atlantisz, 2003 című vizsgafilmjében egy ukrán pár ember- csempészek segítségével próbál eljutni Németországba (Fotó: ftf vSmu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom