Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-13 / 87. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2017. április 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Húsvéti ajándék Kiska döntésével még távolabb kerültünk a Smer nélküli kormánytól CZAJLIK KATALIN ndrej Kiska tegnapi kijelentése, hogy nem alapít pártot, alapvetően meghatározza a hazai politika további fejlődését. A kérdés csak az, milyen irányba. Robert Ficónak alighanem nagy kő esett le a szívéről tegnap. Kiska személyében ugyanis igazi kihívóra talált volna az ellenzék részéről, aki ráadásul egyszer már le is győzte a köztársasági elnöki posztért vívott harcban. Nem is csoda, hogy az utóbbi hetekben a kormánykoalíció részéről egyre sűrűsödtek az államfő elleni támadások. De volt félnivalója a Hídnak is, amelynek szavazótáborából ugyancsak jó eséllyel halászott volna el voksokat Kiska pártja. Főleg azokra a szlovák szavazókra kell gondolni, akik Fico-altematí- vaként választották Bugárékat, így értelemszerűen nem rajongnak az aktuális hármaskoalícióért. Márpedig egy nemrég publikált felmérés szerint a Híd választóinak többségét a legutóbbi választásokon szlovákok tették ki. Kiska bejelentése után Ficónak alighanem nagykő esett le a szívéről, de volt félnivalója a Hídnak és több ellenzéki pártnak is. Kiska döntése megkönnyebbülés lehet az ellenzéki pártok számára is, hiszen az új formáció őket is veszélyeztette volna. Szóval, úgy tűnik, az államfő bejelentése jó hír mindenki számára. Egyedül csak az ország jár rosszul vele. Andrej Kiska ugyanis jelenleg az egyetlen olyan hiteles és nagy tekintélyű személyiség, aki valódi alternatívát jelenthetne az aktuális kormánykoalícióval szemben. Belépése a politikába egyesíthette volna a jobboldalt, s talán megismétlődhetett volna az egykori SDK sikere. Most már tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni. Azt viszont nem tudjuk, milyen hatása lesz Kiska döntésének a hazai politika alakulására. Mit tesz például a Progresszív Szlovákia mozgalommal, amely tavaly év végén nagy elánnal indult, s azóta se hallani róla. Vagy milyen irányba tereli az SaS-t és Matovičékat, akik továbbra sem képesek hiteles alternatívát nyújtani a kormánykoalícióval szemben. Mindenesetre a tegnapi bejelentéssel még tovább távolodtunk a Smer nélküli kormány víziójától. Mintha csak egy pajkos húsvéti nyuszi hozta volna ezt az ajándékot a kormánypártoknak - és nem csak nekik. A többiek meg hoppon maradnak. STADI-ON STUDY-OFF Egy internetes CEU-mém a számtalan közül Külpolitika, mint elterelő manőver FELEDY BOTOND Donald Trump bekanyarodott a republikánus konzervatív elnökök utcájába. A múlt heti szíriai beavatkozás, a kínaiakkal megütött békülé- keny hangnem és az oroszokkal szemben felvett határozottabb pozíció már sokban emlékeztet a republikánus elnökök politikájára. A változásokban alighanem nagy szerepe van annak, hogy az oroszbarátsággal nemcsak vádolt, hanem lebukó Michael T. Flynn végleg eltűnt Trump mellől. Emellett a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) is anélkül a Steven Bannon nélkül ülésezik már, aki a Breitbart nevű, a fake newsokat, vagyis álhíreket sem megvető híroldal főszerkesztői székéből került az elnök kampány csapatába. Trump szempontjából a belpolitikai kudarcok is indokolják a határozott külpolitikai fellépést. Az Oba- macare társadalombiztosítási csomag kiiktatását megcélzó elnök csúfos kudarcot vallott: a törvényhozás nem fogadta el az új törvényt, ami a Fehér Ház és a Republikánus párt közti kiegyensúlyozatlan kapcsolatot mutatja. Ezért egyszerűbb az elnöknek most külpolitikai téren megszerezni a konzervatívokjóindulatát. Más kérdés, hogy a Trump-szavazók nem kis része éppen azért szavazott az ingat- lanmágnásra, mert elhitte neki, hogy Amerikát visszavonja a világ csendőrének szerepéből, csakhogy a világgazdaságban betöltött szerepéhez elengedhetetlen Washington számára, hogy a válsággócokban jelen legyen és megmutassa izmait. Ez még Trump századik, a Fehér Házban töltött napja előtt bekövetkezett. Másrészt az is látszik, hogy sem a törvényhozással, de még a saját pártjával sem lesz egyszerű az együttműködés. Emiatt határozottságot és gyors eredményeket kell felmutatnia - ez egyébként is a kedvenc műfaja. Ezt pedig mindig is a külpolitikában volt egyszerűbb az amerikai elnöki rendszerben. Egyébként Francois Hollandé francia elnök is próbálkozott ilyesmivel mandátuma első felében, sikeres afrikai beavatkozásokkal próbálta elterelni a figyelmet a hazai gazdasági problémákról. Hogy vajon a Közép-Európai Egyetemet (CEU) veszélybe sodró magyar törvény is „csak” egy figyelemelterelő lépés, amely a külpolitikai feszültséget burokként azonnal az ország köré vonta, vagy más hatalomtechnikai érv indokolta, még nem derült ki. Az viszont az amerikai külügyi helyettes államtitkár budapesti látogatása után biztossá vált, hogy a Trump adminisztráció nem kíván a magyar miniszterelnök segítségére sietni, sőt, kifejezetten értésére adta, hogy Orbánnak erről a CEU-val kell tárgyalnia. A külpolitikai elterelő manőverezéseknek is mindig megvannak a kockázatai, legyen szó Szíriáról, Franciaországról vagy Magyarországról. Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Kampánykezdós - Budapesten Nyilván az őszi megyei választásokra is gondolva találkoztak az MKP vezetői Budapesten Orbán Viktorral, aki két lényeges bejelentést tett: a magyar kormány több tízmilliárd forinttal támogatná a dél-szlovákiai kistérségekben élő magyar kis- és középvállalkozókat. Ez jelentős segítség, ha a pénzek nem tűnnek el a konjunktúralovagok és a csókosok zsebében. Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy pénzhiány miatt a Kárpátmedencében egyetlen magyar iskola sem szűnhet meg, ami ugyancsak kiemelkedően fontos elhatározás. Szó volt még határátkelők megnyitásáról, hidak, utak építéséről, remélhetően az Ipoly mentén és más jobb sorsa érdemes régiókban is. Mindez komoly muníció lesz a szlovákiai megyei választási kampányban, amely tulajdonképpen a magyar fővárosban el is kezdődött. Az MKP vezetői minden bizonnyal meghallgatták az ajánlásokat a voksolás előtti politikai lépésekről. Ezt a párt hazai internetes szócsövének tudósítása is megerősítette. Orbán Viktortól a Körkép.sk azt kérdezte, tervezi-e a két párt a választások előtti együttműködést. Orbán Viktor elmondta, támogatják az MKP-t, mert a „vegyes párt: feloldódás, a magyar párt: megmaradás”. Világos válasz, több ténybeli hibával. A szlovákiai magyarság lélekszáma sajnos akkor is csökkent, amikor még csak az MKP létezett. A Hídnak pedig nincs egyetlen olyan megnyilvánulása sem, amely az asszimilációt támogatná. Mindenesetre a folytatásról Menyhárték döntenek, a budapesti találkozó alapján is. Rátenyerelnóneka közmódiára Rövidesen lejár Václav Mikának, a szlovákiai köztévé és közrádió (RTVS) vezérigazgatójának megbízatási ideje, ezért Robert Fico és Andrej Danko is elérkezettnek látja az időt a két médium bekebelezésére. Pedig a kedvező nézettségi, illetve hallgatottsági mutatók egyáltalán nem indokolják a vezetőváltást. Fico már többször ingerülten kioktatta a műsorvezetőket arról, hogy tőle mit kérdezhetnek és mit nem. Nem is olyan rég csak egyedül volt hajlandó szerepelni a tévé politikai vitaműsorában. Mostani médiaostromában alighanem ismét Orbán Viktor példája lebeg előtte. A magyar kormányfő évekkel ezelőtt kerek perec kijelentette, hogy a közmédiumok feladata a kormány politikájának népszerűsítése. A munkatársak többsége azóta 200 százalékkal lihegi túl ezt az ukázt. Belecsapott a lecsóba Andrej Danko is, aki megszüntetné a közszolgá- latiságot, „államosítaná” a két médiumot és a költségvetésből finanszírozná, a „cukor és korbács” taktikát alkalmazva. Az ilyen ötletek nyilvánvalóan a sajtószabadság elleni támadások, amelyeket Csehországban elsősorban a civil szervezetek és a polgárok fellépésének köszönhetően többször is sikerrel vertek vissza. Nagy kérdés, hogy nálunk a cseh példát követjük-e? Vajon a polgárok fontosnak tartják-e a közmédiumok függetlenségének megőrzését, lesz-e ehhez a küzdelemhez kellő kurázsi, vagy úgy járunk, mint Magyarország, ahol már csak a politikai bálványimádók és a mazochisták kapcsolnak az M1 -re és a Kossuth Rádióra. Hit és remény Megható tudósítást hallgattam Beregszászról, ahol bemutatták a Vegyétek és énekeljétek című kötetet, amely a Kárpát-medencei vallásos népénekeket adja közre. Például Zoboraljáról és más dél-szlovákiai régiókból is. Nem kimondottan egyházi énekek ezek, sokkal inkább népdalokkal rokonithatók, amelyeket baráti összejöveteleken, közösségi ünnepeken énekeltek-mondta Keresztes Dénes, a kiadványt jegyző Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alelnöke. Aztán arról is beszámoltak a portálok, hogy Rózsahegyen reggel egy fiatal tanítónő, este pedig egy 72 éves nyugdíjas ugrott a vonat elé. Meg hogy a Kék Bálna internetes baromság állítólag már nálunk is szedett áldozatokat a tinédzserek között. Tudom, véletlen egybeesés, mégis jelzésértékű. Téved, aki azt állítja, hogy sosem volt olyan gonosz és kíméletlen a világ, mint napjainkban. Elég csak húsvétkor arra gondolni, hogy az első koncepciós per Jézus halálra ítélése volt, a bibliai Bar Abbas, azaz Barabás pedig rabló és a mai fogalmaink szerint terrorista volt. Ha csak röpke pillantást vetünk az elmúlt évszázadok véres, ostoba tragédiáira, elmondhatjuk, eleinknek sem volt könnyebb az életük. Sőt... De éppen a most napvilágot látott könyv is igazolja, hogy volt mibe kapaszkodniuk. Hitük erőt adott megpróbáltatásaik elviseléséhez, enyhítette bánatukat. Bárcsak példaképül szolgálnának azoknak is, akik ma céltalanul, nekikeseredve, fogódzókat nem találva múlatják az időt. Mert vészesen sokan tévednek önsorsrontó tévutakra. FIGYELŐ Figyelte az FBI Trump tanácsadóját A The Washington Post szerint az FBI az elnökválasztási kampányban megfigyelte Donald Trump volt tanácsadóját, mert a kormányzat orosz ügynöknek vélte. Carter Page megfigyelésére egy szövetségi bíróság adott engedélyt. Page a lapnak leszögezte: „ez a hír alátámasztja minden korábbi gyanúmat a megalapozatlan, politikailag motivált lehallgatásokról”. A Fehér Ház, az FBI és az igazságügyi minisztérium nem reagált. A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága is jó ideje vizsgálja, hogy Trump kampány stábjának tagjai kapcsolatban álltak-e orosz tisztségviselőkkel. A vizsgálódások és találgatások kereszttüzében Page áll, akinek üzleti kapcsolatai voltak Oroszországgal, három éven keresztül irodát is tartott fenn Moszkvában, tavaly júliusban is járt orosz földön. (MTI)
