Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-12 / 86. szám, szerda

161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. április 12. | www.ujszo.com Szigorú parkolási rend Eperjesen Díszpolgári címeket adtak át Nagykaposon A kitüntetést ünnepélyes önkormányzati ülés keretében adták át (Képarchívum) NÉMETI RÓBERT öt méternél hosszabb teherautával tilos parkolni Eperjes belteriiletán. EPERJES Egy új helyi érvényű rendelet értelmében tilos nagyobb méretű teherautóval parkolni a város bel­területén. Már megkezdték a jelzőtáblák kihelyezését. Először a Šváby la­kótelepen helyezik el őket, utána az összes többi lakótelepen, majd a város többi pontján. Veronika Rmetóny-Gazdová, a város szóvi­vője elmondta, mintegy húsz táb­lát raknak ki. „Az új rendszer be­vezetését követő pár napban a vá­rosi rendőrség csak figyelmeztetni fogja a tilosban parkolókat, de ké­sőbb büntetést fognak kiszabni a szabálysértőkre” - magyarázta a szóvivő. Andrea Turčanová, Eperjes polgármestere közölte, a város ezzel a módszerrel szeretne rendet teremteni a parkolási poli­tikában, és elősegíteni, hogy a la­kosok a házuk közelében tudjanak parkolni. „Szórólapon informál­juk a lakosokat a parkolási rend­szert illető általános érvényű ren­delet bevezetéséről. A szórólapon kérdőív is van, kitöltésével a vég­leges parkolási rendszer létreho­zásához, módosításához is hozzá­járulhatnak a lakosok” - zárta a polgármester. (TASR, Németi) LECZO ZOLTÁN Herczegh Melinda és Mikolay Imre az Ung-vidéki város díszpolgára. NAGYKAPOS A budapesti születésű Herczegh Melinda férje révén került kapcsolat­ba Nagykapossal, a korábban ugyan­csak díszpolgári címmel kitüntetett Herczegh Géza nemzetközi jogtudós a város szülötte volt. (Lányuk, Her­czegh Anita Áder János, Magyaror­szág államfőjének felesége.) A Her­czegh család hosszú évszázadokon keresztül élt ezen a tájon, tagjai közül többen kiemelkedő szerepet vállaltak az itteni magyarság életében. Her­czegh Géza és Herczegh Melinda a jogtudós édesapja tiszteletére 2007- ben hozta létre a Herczegh Károly Alapítványt, mely egyebek mellett az Ung-vidéki és bodrogközi fiatalság anyanyelvi kultúrájának segítését és fejlesztését tűzte ki céljául. Herczegh Géza 2010-ben elhunyt, felesége folytatta a munkát. Az alapítvány számtalan helyen és módon támogat­ta a régió fiataljait, oktatási intézmé­nyeket, kulturális szervezeteket, de nehéz szociális helyzetben élő gye­rekek is kaptak segítséget. Mikolay Imre Nagykaposon szü­letett, édesapja, Mikolay János a he­lyi római katolikus népiskola kántor­tanítója volt. Mikolay Imre Kassán és Ungváron tanult, de gyermekéveinek jelentős részét az Ung-vidék köz­pontjában töltötte. Miután édesapját szovjet kényszermunkatáborba hur­colták - ahonnan nem is tért vissza -, a család nagyon nehéz anyagi hely­zetbe került. Mikolay Imre előbb Csehországban, majd Magyarorszá­gon vállalt munkát. Nyűegyházán érettségizett, majd műszerészként Székesfehérváron helyezkedett el. A jelenleg Budapesten élő Mikolay Im­re egész élete során gyűjtötte a Nagy­kapossal, az Ung-vidékkel kapcsola­tos kordokumentumokat. Gyűjtemé­nyének egy részét a helyi magyar kö­zösségi háznak adományozta. Az önkormányzat díszpolgári címmel tüntette ki a város egy má­sik jeles szülöttét, Vladimír Úrban koreográfust is, a díjat májusban veheti át. A nagyvárosokban egyre nagyobb problémát okoznak az út mentén par­koló gépjárművek (Aszerző illusztrációs felvétele) Rimaszécsi volt az ember, aki megkoronázta Mátyás királyt RIMASZÉCS IRIMAVS ĽLEH31 Történetét érdemes lenne még mélyebben kutatni, s ha pénz és idő lenne, meg akarat, az erődített temp­lom körüli terület régészeti feltárá­sát is elvégezni. SZÁSZI ZOLTÁN Figyelemreméltó ás értékes műemléke Gömörnek az egykori Rima parti mezőváros, ma nagyközség gótikus építészeti elemeket őrző református temploma. Az a híres Széchy család A Balog nemzetségből származó Széchy família a magyar középkori történelem jelentős családja volt, ősi birtoka Rimaszécs volt, s a család egészen 1684-es kihalásáig jelentős posztokat töltöttek be a tagjai. A Szörényi bán, a királyi étekfogó­mester, a megyei főispán, a horvát bán címet, rangot adományozta egykor a király a Széchyeknek. Nem mellesleg ebből a családból szárma­zik, és a feltételezések szerint Ri- maszécsen született a Murányi Vé­nusz, Széchy Mária. Gazdag tehát a múlt, sok titkot is őriz. Például a ri­maszécsi gótikus stílusú templom titkát, amely az egykori családi te­metkezési hely is lehetett. Hajdani díszítéséből mára már csupán az úgynevezett kiskarzat támasztó­bordázata, kívül pedig néhány át­tört, mérműves ablak kőből faragott kerete maradt meg csupán. A temp­lom mérete nem egy szokványos fa­lusi templomé, annál nagyobb léptékű. Tájolása pontosan kelet­nyugati — ez is korai építésre utal -, s amit alaprajza is sejtet, valószínűleg Ki tudja, mit rejthetnek a református templom falai (A szerzó felvétele) két fázisban épülhetett. Előbb egy négyszögletes alaprajzú, egyenes záródású hajót húztak fel, majd a második építési fázisban azt négy­szög záródású szentéllyel bővítet­ték, átjárást biztosítva diadalívet vágtak a régi hajó felől, a belső bor­daíveket pedig a korábbi sarokpon­tokból indították. Szokatlan a to­rony elhelyezkedése és formája is, amely a díszes gótikus ablakos szentély és a régi hajó találkozásá­nál, azok északi oldalán áll, robusz­tus, inkább bástyaszerű felmenő falakkal. Vagyis ez az egykori vár átalakított öregtomya. Rimaszécs váráról A gömöri várak közt a rimaszé- csinek egészen komoly szerepe volt Corvin Mátyás uralkodásáig. A te­lepülés neve már a pápai tizedszedő jegyzékben is szerepelt, Seechch alakban, majd 1347-ben Zeech for­mában, 1427-ben pedig Szeecch né­ven. A Rima folyón lévő vámsze­dőhely volt az egyik komoly bevé­teli forrás, ezt uralhatta a vár. Tör­ténetéről vajmi keveset tudni. Bon- fini, Mátyás kűály történetírója is említi e helyet. Alapításának ideje a tatárjárás utáni országos várépítések idejére tehető. Helye ma is jól be­azonosítható, a mai református templom és a körötte lévő terület le­hetett a gótikában kiépített magja, központja. Stratégiailag jól védhető helyen, mocsarakkal és a folyóval szinte három oldalról - kelet, dél és nyugati irányból - körbefogva, északról pedig mesterséges árokkal, sánccal védve, az országutat fel­ügyelve építették. Később lerom­boltatták Mátyás király parancsára, aki 1460-ban az ide befészkelt hu­szitákat kiverte, a várat elkobozta, s a Rozgonyi családnak adta birtokul. Ám a befolyásos Széchy család már 1481-ben visszaszerezte ősi birto­kát. A huszitáknak tulajdonítható az is - legalábbis a helyiek kötődnek e tradícióhoz -, hogy a reformáció igen korán megtelepedett Rimaszé- csen. 1560-ban már gyülekezete volt a településnek, az 1580-ban készült úrvacsorái kelyhét a régió múzeu­mában őrzik, 1617-től létezik anya­könyve a reformátusságnak, ami rendes lelkész szolgálatáról tanús­kodik. A régi templomot a reformá- tusság saját igényei szerint alakította át, a korábbi szentély helyén most az úgynevezett kiskarzat van, onnan jegyezték le ezt a latin felűatot: ,AEDES SACRA DEO CREBRIS PULSATA PRO CELLIS”, azaz: , Az istennek gyakori viharoktól vert szent hajléka”. Ami külön érdekes, hogy ebben a feliratban, a más szín­nel festett nagy betűk kronoszti- konként az 1457-es évszámot adják meg. Ez egy újjáépítés, átalakítás időpontjára is utalhat, és ebben az időben Szécsy Miklós királyi tár­nokmester volt a birtokosa. Az ő fia, III. Dénes nyitrai, majd egri püs­pök, később esztergomi érsekprí­más és bíboros koronázta meg Má­tyás királyt. Rimaszécsi volt tehát az ember, aki királyt koronázott. Ráadásul Mátyást. Tájoló Rimaszécs községbe a Fülek és Abafala közti 571-es úton lehet eljutni. Helyben részle­gesturisztikai szolgáltatás vehető igénybe. A református templom GPS-koordinátái: 48.302/20.338.

Next

/
Oldalképek
Tartalom