Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-12 / 86. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. április 12. KOZELET I 3 Utolsó a szlovák igazságszolgáltatás Véra Jourová uniós biztos sem elégedett (SiTA-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Egyre hatékonyabban működnek az Európai Unió tagországainak igazságszolgáltatási rendszerei - derül ki abbéi a felmérésből, melyet immár ötödik alkalommal készített el az Európai Bizottság, a szlovákiai igazságszolgáltatás viszont a legkevésbé független. Az elemzés arra is rávilágított, hogy az összes tagország közül a szlovákiai igazságszolgáltatási rendszer a legkevésbé független. Az Eurobarometer felmérése alapján készített elemzés szerint a lakosságnak mindössze 22 százaléka tartja függetlennek a szlovákiai bíróságokat, a legjobb arányt Dánia érte el több mint 85 százalékos bizalmi indexszel. Szlovákia leszakadását mutatja, hogy a térség többi állama is sokkal jobban szerepelt, Csehországban és Magyarországon is az 50 százalékot közelíti azok aránya, akik függetlennek tartják a bíróságokat. Lassú ítélkszás A jogrendek elemzésekor három fő paramétert, a hatékonyságot, a minőséget és függetlenséget vizsgálják. Idén először azt is elemezték, hogy az egyes tagországokban milyen a jogérvényesítés, illetve milyen hosszan húzódnak el a peres ügyek. Az elemzésből kiderült, hogy az EU tagállamok közül a hazai lakosság a legkevésbé hisz a bíróságok függetlenségében. A megkérdezettek szerint a bizalmatlanság legfőbb oka az, hogy a kormány és a politikusok nyomást gyakorolnak a hazai bíróságokra. Az uniós tagországok közül Szlovákiában húzódnak el legtovább a polgári peres ügyek és a kereskedelmi perek. „Felszólítom a tagállamokat, hogy a saját jogrendjüket érintő reformokat a jogállamiság és a bírói hatalom függetlenségét szem előtt tartva, illetve azzal összhangban hozzák meg”-közölte Véra Jourová uniós biztos. Harabin az oka A felmérésre a Nyílt Bíróságokért Egyesület (ZOJ) is reagált, szerintük a hazai bírók felé is komoly jelzés az, ha a mindössze a lakosság ötödé bízik a hazai bíróságban. „A bíróságokkal szembeni bizalmatlansághoz jelentősen hozzájárult Štefan Harabin, illetve az, hogy már 17 éve vezető beosztásban dolgozik a hazai igazságszolgáltatásban. Politikai támogatás nélkül ez nem valósulhatott volna meg” - áll a ZOJ állás- foglalásában. Harabin igazságügyi miniszterként és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is hosszú évekig hatással volt az igazságszolgáltatásra. A szervezet szerint a hazai igazságszolgáltatásban uralkodó állapotokért ugyanakkor a bírói hatalom mellett a végrehajtói hatalom és a törvényalkotás is felelős. Katarína Javorčíková, a ZOJ elnöke szerint a három hatalmi ágnak meg kell találnia a módját, hogy az igazságszolgáltatásból kizárják a politikai befolyást. Ugyanakkor a bírón is múlik, hogy ne engedjen a politikai nyomásnak. Az uniós elemzés egyébként konstatálja, hogy Szlovákia tett lépéseket annak érdekében, hogy javítson a hazai állapotokon. Az igazságügy reformja bekerült a kormányprogramba, de az elindított intézkedések eredményeire még várni kell. (SITA, TASR, ie) 3300 eurós bírság Nagy-Britanniáért? Pozsony. Az államnyelv törvényekkel való védelme nemcsak a kisebbségeknek okoz problémát, a többségi sajtót, sőt a minisztériumokat is bírság fenyegeti. A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszterhivatal akár 3300 euróra is büntetheti azokat, akik nem megfelelően használják egyes államok neveit. A Sme napilap tájékoztatása szerint a hivatal ellenőrzési osztálya írásban figyelmeztette a négy országos szlovák televíziót, a nyomtatott szlovák sajtót és több minisztériumot, köztük a külügyminisztériumot is, mert rosszul használják az Egyesült Királyság nevét, a Nagy- Britannia ugyanis nem hivatalos megnevezése a szigetállamnak. Az ország hivatalos neve ugyanis Nagy-Britannia és Eszak- Irország Egyesült Királysága, amit a magyar wikipedia szerint Egyesült Királyság rövidített alakban is lehet használni. A sajtóban viszont a Nagy-Britannia is ugyanolyan eltelj edt, de a hivatalos szervek is használják: a külügyminisztérium például a brexit kapcsán többször Nagy- Britanniát említ Egyesült Királyság helyett. A Nagy- Britannia megnevezéssel egyébként a pozsonyi brit nagykövetségnek sincs problémája. (ipi) Mi beszeltünk, a Momentum hallgatott Inkább volt ez baráti sörözés, mint politikai fórum (A szerző felvétele) FINTA MÁRK Komárom. A Momentum Mozgalom úgy tűnik, tényleg mindenbe bele akar kóstolni, ami Magyarországon a párttá alakulással jár, így a nemzetpolitika dzsungeléba is bemerészkedtek, és a határon túlra látogattak. Komáromban azonban csak az apróvadat láthatták, nem a határon túli ügyek őserdejének igazi ragadozóit. Este hétre hirdette meg a Momentum az eseményt a Révbe, a kezdés előtt 20 perccel azonban még kongott az ürességtől a helyszín, mindössze ketten-hárman lézengtek odabent - pedig az itteni beszélgetős rendezvényeken azért rendszerint 20-30 ember mindig összejön. Várjunk még egy kicsit, gondoltam, hátha többen lesznek - de kissé csodálkozva vettem tudomásul, hogy bármennyire is pörgött a Momentum neve a sajtóban és a közösségi médiában Szlovákiában is, annyira azért még nem épült ki a brand, hogy megmozdítson néhány tucat embert ebben az apatikus közegben. Fiatalos módszerek A bejárat előtt álldogáltam, mikor megérkeztek a mozgalom tagjai és szimpatizánsai, és egyenként bemutatkoztak, igyekeztek éreztetni, hogy erre a közvetlenségre és fiatalosságra építik az arculatukat. A baj csak az volt, hogy végül többen voltak, mint ahány helyi érdeklődő összejött a beszélgetésre, bár a Facebookon körülbelül százan érdeklődtek az esemény iránt. A nagyon csekély létszám azonban láthatóan nem zavarta a Momentum tagjait, összetoltak pár asztalt, körben felállítottak pár széket. A hangulat pedig jobban emlékeztetett egy fiatalos, trendi, nagyvárosi cég csapatépítésére - elegyítve egy kis sörözéssel -, mint a hagyományos politikai fórumokra. Tájainkon megszokhattuk, hogy ha valahová politikus látogat, és lakossági fórumot tart, akkor kiáll a színpadra mondjuk egy kultúrházban, elmondja azt, amit szerinte gondolnia kell a népnek, megválaszol pár kérdést, majd urasan távozik. A Momentum tagjai teljesen eltérő, inkább a civilszervezetek workshopjaira emlékeztető módszerekhez nyúltak, hasonlóan a magyarországi országjárásukhoz. Az érdeklődők között foglaltak helyet, és mindenkivel elmondatták, honnan jött, és mivel foglalkozik. Mindez nyilván átgondolt taktika, de a légkör ennek ellenére meglehetősen nehezen oldódott — ezt a kezdeti bizalmatlanságot az eredményezte, hogy a résztvevők egy része nem igazán tudta, mit várhat el a mozgalomtól. Ismeretlen Momentum Annak dacára ugyanis, hogy itt elvileg egy politikai párt bemutatkozásáról volt szó, a résztvevők tulajdonképpen nem sokat tudtak meg a Momentumról, annak céljairól. A mozgalom tagjai ugyanis nem sokat segítettek abban, hogy a résztvevők el tudják helyezni őket az általuk ismert magyar politikai univerzumban, inkább az érdekelte őket, mit gondolnak a világról, saját életükről és körülményeikről a szlovákiai magyarok. Fekete-Győr András, a mozgalom vezetője egyébként nem volt köztük, a beszélgetést Soproni Tamás alelnök és Pottyondy Edina elnökségi tag vezette. Hogy mennyire nem mozgatta meg a Momentum Mozgalom a komáromiakat, abból is látszik, hogy az egyébként is csekély számú érdeklődő döntő többsége Komáromból származó, de nem a városban élő fiatal egyetemista, vagy friss diplomás volt - a Szlovákiában működő ifjúsági politikai vagy civilszervezetek képviselőit, a Selye János Egyetem hallgatóit nem csábította a Révbe a Momentum. Aktív sajtosok rajtam kívül nem voltak, politikusból azonban kettő is akadt: a Jobbik felvidéki vezetője, Pallér Péter kifejezetten aktívan vett részt a beszélgetésben, később pedig megérkezett Andruskó Imre, a Híd komáromi önkormányzati képviselője, aki emellett a Selye János Gimnázium igazgatója is. Az idősebb korosztály egyáltalán nem képviseltette magát a beszélgetésen, és hiányoztak azok a Fidesz-szimpa- tizánsok is, akik egyébként a Momentumot sok helyre elkísérték magyarországi országjárásuk során, „megtrollkodva” egyes akcióikat. Önbeszólgetés A momentumosok tehát átadták a kezdeményezést a résztvevőknek, azt kérték tőlük, fessék fel egy szóban, mi a szlovákiai magyarság legégetőbb problémája. A közönség összetételéből adódóan kézenfekvő volt, hogy ezután hosszú ideig csupán az oktatás témakörét boncolgatták a résztvevők, majd az elvándorlás, és a lehetőségek hiányának témája dominált. Felületesen ugyan, de érintették a magyar politikum hatását a szlovákiai magyarokra, később pedig a választók körében uralkodó apátiáról és politikai megosztottságról is szó esett. Mindeközben a mozgalom tagjai bőszen j egyzeteltek. A beszélgetés végül meglehetősen barátira sikerült, ám az igazi „katarzis” hiányzott, s azt a résztvevők is éreztették a Momentummal, hogy akik összejöttek a Révben, egyáltalán nem jelentenek reprezentatív mintát a szlovákiai magyarokból, inkább a kivételekről van szó. S bár úgy tűnt, a Momentum is elégedetten távozott a beszélgetésről, az kétséges, hogy sikerült-e elérniük a céljukat. Az első határon túli kalandjuk meglehetősen bizonytalannak és óvatosnak tűnt, valódi koncepciót egyelőre nem látni mögötte. A szlovákiai magyarság pedig valószínűleg még nem készült fel arra, hogy el tudja helyezni a politikai világképében a Momentumot, mely inkább emlékeztetheti őket egy aktív civil- szervezetre, mint egy kormányzásra képes, erős vezetővel bíró politikai pártra.
