Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-11 / 85. szám, kedd
8 | KÜLFÖLD 2017. április 11.1 www.ujszo.com Svédország-szerte egy perc néma csenddel emlékeztek tegnap a pénteki stockholmi, gázolásos terrortámadás áldozataira. A kormány nemzeti gyásznapot hirdetett. A támadás helyszínének környékén 20-50 ezer fős tömeg gyűlt össze az egyik közösségi oldalon szervezett „szeretettüntetésre", hogy világossá tegyék: elutasítják a terrorizmust. Múlt pénteken mintegy fél kilométeren át száguldott egy lopott sörszállító teherautó Stockholm belvárosának egyik sétálóutcáján, s végül egy üzletbe csapódott. Négy ember halt meg, tizenöten pedig megsérültek. A rendőrség két embert vett őrizetbe az ügyben, az egyikük egy 39 éves, üzbég férfi, aki a gyanú szerint a volán mögött ült. A férfi korábban letelepedési engedélyt kért, de kérelmét elutasították. Ennek ellenére a hatóságok nem tudták kitoloncolni az országból, mert nem akadtak a nyomára. Jan Evensson rendőrparancsnok az SVT svéd közszolgálati televíziónak azt mondta: ez elkövető élete hátralévő részét rács mögött fogja tölteni. “ (tasr/ap) Ma minicsúcs Szíriáról RÖVIDEN Ljubljana ós Zágráb közösen láp fel Zágráb/Ljubljana. Szlovénia és Horvátország javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé a szigorított határellenőrzés rendezése érdekében, miután elviselhetetlen torlódásokat okozott a szlovén-horvát határon az új rend. Horvátországban ideiglenesen felfüggesztették a szigorított határellenőrzést a horvát- szlovén és a horvát- magyar határon, miután hatalmas kocsisor torlódott fel a két említett határ- szakaszon vasárnap. Pénteken éjfélkor lépett életbe az uniós határellenőrzési kódex, mely szerint a schengeni külső határokat átlépőknek módszeres ellenőrzésen kell átesniük. A szigorítás nemcsak az unió külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan uniós belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről. (MTI) Vélhetően robbanás történt Varsó. Sok jel utal arra, hogy robbanás történt a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa során, a gép még a levegőben esett szét darabokra - közölték a lengyel kormánygép egykori tragédiájának körülményeit vizsgáló bizottság varsói sajtóértekezletén. A repülő műszerei több műszaki hibát jeleztek, és a gép még a levegőben esett szét darabokra. A tragédiában a lengyel kormánygépen utazó 96 személyiség, köztük Lech Kaczynski lengyel elnök vesztette életét. (MTI) Navalnij újra szabadlábon Moszkva. Alekszej Navalnij ellenzéki aktivistát tegnap kiengedték a börtönből, ahol 15 napot töltött. Az ellenzéki politikust rendőri intézkedéssel való szembeszegülés miatt ítélte szabadságvesztésre egy moszkvai bíróság, amely 20 ezer rubeles (324 euró) bírságot is kiszabott, törvénytelen tömegtüntetések szervezése címén. Az Echo Moszkvi rádió szerint Navalnij folytatja előválasztási kampányát. (SITA) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lucca/Moszkva. Az ártatlanok védelmének nevezte tegnap a Szíria elleni amerikai légitémadést Rex Tillerson, az Egyesült Államok külügyminisztere a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G 7-csoport külügyminisztereinek kétnapos találkozója előtt az olaszországi Luccában. A megbeszélés résztvevői - közel- keleti országok képviselőinek meghívásával - külön egyeztetést szentelnek a szíriai helyzetnek. Tillerson kijelentette, az Egyesült Államok ismét tesz azért, hogy aki ártatlan emberek ellen követ el bűncselekményeket bárhol a világon, feleljen ezért. Az amerikai diplomácia vezetője a Szíriában elkövetett vegyifegyver-támadásra utalt, amelyre válaszul az Egyesült Államok manőverező robotrepülőgépek tucatjaival mért csapást arra a bázisra, ahonnan a rezsim gépei feltételezhetően elindultak. Az amerikai külügyminiszter a G7-csoport külügyminisztereinek délután kezdődött találkozóján Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és a házigazda Olaszország diplomáciai vezetőivel egyeztet. A megbeszéléseken részt vesz Federica Mogherini, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője is. A napirenden Szíria mellett a terrorizmus elleni fellépés, a líbiai helyzet, a Földközi-tenger térsége, valamint Eszak-Korea is szerepel. Angelino Alfano olasz külügyminiszter bejelentette, hogy Szíriáról ma reggel külön minicsúcsot tartanak, amelyen Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Katar is képviselteti magát. Az amerikai külügyminiszter Luccából egyenesen Moszkvába utazik tovább, ahol orosz kollégájával Szer- gej Lavrowal találkozik. Rex Tillerson fogadása jelenleg nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök napirendjén - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Pesz- kov ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen találkozókat az elnöki hivatal nem szokta előre bejelenteni, és emlékeztetett rá, hogy az amerikai diplomácia vezetőjének hivatalos házigazdája Szergej Lav- rov orosz külügyminiszter lesz. Vlagyimir Putyin megengedhetetlennek minősítette a Homsz tartománybeli szíriai légi támaszpontra mért amerikai légi csapásokat, és Haszan Róháni iráni elnökkel egyetértve, Szíria elleni amerikai „agressziót” és a nemzetközi jog megsértését emlegették vasárnapi telefonbeszélgetésük során. Rendkívüli állapotot hirdettek Egyiptomban Kairó. Három hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a kopt keresztény templomok elleni robbantásos merényletek miatt. Az államfő sajtótájékoztatón jelentette be az intézkedést néhány órával az után, hogy 44 ember meghalt a Tanta városbeli Szent György-temp- lomban elkövetett merényletben, illetve az alexandriai Szent Márk- katedrálisnál végrehajtott robbantásban. Az elnök hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére az ország „védelme és megőrzése” érdekében van szükség. A televízióban is közvetítettbeszédében azt mondta: „a terroristákkal szembeni küzdelem hosszú és fájdalmas lesz”. Az öngyilkos merényletek elköve- tőjeként az Iszlám Állam jelentkezett, és további támadásokkal fenyegetett Egyiptomban. Áz elnök elrendelte, hogy az ország valamennyi tartományában a rendőrség megerősítése érdekében vezényeljenek ki katonákat a kulcsfontosságú létesítmények védelmére. (MTI) Lezárták a határt a Sínai-félszigetnél Jeruzsálem. Az izraeli hatóságok tegnap lezárták az Izraelből Egyiptomba vezető tabai határátkelőhelyet. Jiszráel Kac hírszerzési és közlekedési miniszter azt mondta, hogy a szokatlan lépésről azért döntöttek, mert titkosszolgálati információk szerint életveszélybe kerülhetnek a Sí- nai-félszigetre nyaralni utazó izraeliek. A határon nem engedik át Egyiptom felé az izraeli állampolgárokat, és Kac a rádióban felszólította a már ott tartózkodókat, hogy térjenek vissza Izraelbe. Közölte: Jeruzsálem figyelmeztetéseket kapott izraeli turisták ellen készülő merényletekről, s kiemelte, hogy az egyiptomi keresztény templomok elleni merényletek és az Egyiptomban bevezetett szükségállapot új helyzetet teremtett. A tegnap kezdődött pészah miatt az izraeliek tömegesen vonulnak szabadságra, és sokan közülük a figyelmeztetések ellenére a Sínai-félszigeten tervezték pihenésüket. (MTI) Áder János aláírta a magyar felsőoktatási törvény módosítását ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/London. Elrendelte az államfő a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetésót - áll Áder János magyar köztársasági elnök nyilatkozatában, amelyet tegnap küldött el hivatala az MTI-nek. A nyilatkozat szerint „az Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadta a T/14686 számon benyújtott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló javaslatot.” Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. „A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti” - olvasható a nyilatkozatban. „Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően.” A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányosszabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek. A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. „Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését” - olvasható a nyilatkozatban. , yA törvény gyors elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhá- nyan egyetemük jövőjéért aggódnak. Ázért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében”- olvasható Áder János nyilatkozatában. Vasárnap közel 80 ezren vonultak fel a budapesti Kossuth térre, hogy így tiltakozzanak a CEU-t is érintő kormányzat döntése ellen. A demonstrálok arra hívták fel Áder János köz- társasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. Á demonstrálok konkrétan azt szerették volna nyomatékosítani: nem szeretnék, ha hatályba lépne a CEU-törvény. A fő üzenet azonban nem mellékesen az volt, hogy ennyi ember momentán torkig van Orbán kormányzásával, és CEU- törvényt kivitelező hatalomgyakorlási módszerével. Közben brit és amerikai egyetemek professzorai kérték a Financial Times című brit napilapban tegnap megjelent közös levelükben a magyar kormányt a felsőoktatási törvény módosításának újragondolására és visszavonására. A nyílt levél aláíróinak véleménye szerint a törvény- módosítás szándékosan veszélyezteti a legszínvonalasabb és legnagyobb nemzetközi elismertségnek örvendő magyarországi egyetem létét. „Úgy hisszük, hogy ennek a megbecsült magánegyetemnek a bezárásával a magyar kormány saját országának ártana, emellett tragédia lenne Közép- és Kelet-Európa számára, és világszerte csapást mérne az oktatás szabadságára és függetlenségére.” Az aláírók szerűit a magyar kormány az első olyan európai kormány a 21. században, amely politikai okokból akar bezárni egy fizetőképes és sikeres egyetemet. (MTI, index)
