Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám, kedd

KÖZÉLET Kék Bálna - városi legenda vagy életveszélyes játék? A térségünkben egyelőre egyetlen esetben sem igazolódott be, hogy egy fiatal öngyilkosságát a Kék Bálna okozta GULYÁSZSUZSANNA Állítólag Oroszországból indulta Kók Bálna nevű internetes játók, amelynek egyes hírek szerint már Szlovákiában is vannak halálos áldozatai. Városi legendáról van szó, vagy valódi veszálynek vannak kitéve a gyerekek? 2016 novemberében az orosz rendőrség tizenöt fiatal halálba haj­szolásával vádolt meg egy 21 éves férfit. A Moszkva környéki Filipp Bugyejkin Filipp Lisz néven a VKontakte oldalon - ami a Face- book orosz megfelelője - az f57 cso­port adminjaként állítólag tizenöt ka­maszt beszélt rá az öngyilkosságra. Bár Filipp Bugyejkin - aki tagadja, hogy öngyilkosságra buzdította vol­na a fiatalokat - börtönbe került, és ügyében még nem született ítélet, az Í5 7-hez hasonló csoportok tőle füg­getlenül is tömegével működnek. A nyomozást nehezíti, hogy rengeteg ellenőrizhetetlen álhír jelent meg a jelenségről. 2016 első felében 350 fi­atalkorú lett öngyilkos Oroszország­ban. 2015-ben a 18 év alattiak köré­ben egy év alatt 461 öngyilkosságot regisztráltak. Ezek rendszerszerű kapcsolatáról csak akkor kezdtek be­szélni, miután 2016 májusában a No- vaja Gazeta cikket írt a fiatalokat az öngyilkosságba „segítő” - vagy in­kább kergető - csoportokról. A cso­portok több különböző néven működnek (Kék Bálna, Csendes Ház, Fehér Bálna, Kozmikus Bálna, Éb­ressz fel 4:20-kor), de mára a Kék Bálna vált a jelenség szimbólumává. Az elmélet szerint ugyanis a bálnák a partra vetődéssel gyakran követnek el tömeges öngyilkosságot. Egyre durvább feladatok A hírek szerint a résztvevők a VKontakte közösségi portál révén lehetnek játékosok. A mentornak vagy kalauznak nevezett játékveze­tők ötven napon keresztül különbö­ző feladatokkal látják el őket. Pél­dául el kell lopniuk valamit egy üz­letből, fel kell mászniuk egy magas épület tetejére, el kell szigetelődni- ük a családjuktól, barátaiktól vagy késő éjjel horrorfilmet kell nézniük. A teljesen behálózott tinédzsereket arra is ráveszik, hogy borotvával bálnát rajzoljanak valamely testré­szükre. Végül manipulációk, fenye­getések révén halálba kergetik áldo­zataikat. Ha valaki nem hajlandó az öngyilkosságra, azzal fenyegetik meg, hogy a birtokukban levő infor­mációk alapján - amit maga a játé­kos osztott meg velük - felkeresik lakcímén és megölik. Putyin kezére játszik A városi legendák és álhírek cá­folatával foglalkozó Snopes.com portál arra a következtetésre jutott, hogy az öngyilkosságok nem kap­csolhatók össze a Kék Bálna játék­kal. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Novaja Gazeta cikke - amit az összes nagyobb orosz állami médiaszol­gáltató átvett - okozta a tömegpáni­kot, ami jól jött Vlagyimir Putyin- nak ahhoz, hogy a fiatalokra jelen­Ne az internetet hibáztassuk tett veszélyt hangsúlyozva olyan törvénytervezetet készíttessen elő, amely korlátozná az internethaszná­latot. Miután Romániában is híresz- telni kezdték, hogy a Kék Bálna ha­lálos áldozatokat szedett, a romániai rendőrség március 18-án felvilágo­sító kampányba kezdett, amelynek szlogenje: A virtuális barátságok halálosak lehetnek. Ugyanakkor hangsúlyozták: a játék Romániában nem terjed, csupán a megelőzés cél­jával indították a kampányt. A Transindex.ro portál szerint a Kék „A szülőnek mindigtudnia kell, merre jár a gyermeke, és ezen nemcsak a délutáni sétákat értem, hanem azt is, hogy a virtuális világban merre csatangol." Momko Erika pszichológus Bálna játék csupán egy ügyesen fel­épített hoax, azaz álhír, amelyet valószínűleg csak a kattintásszám növelésére hoztak létre. Rozsnyón a Bálna? Szlovákiában két rozsnyói fiatal halála után röppent fel a hír: tragé­diájuknak köze lehet a Kék Bálná­hoz. A hír kapcsán megkerestük a rendőrség Kassa és Nyitra megyei szóvivőjét is. Azt szerettük volna tudni, hogy a rozsnyói esetekben indult-e rendőrségi nyomozás és összefüggésbe hozható-e a tragédia a Kék Bálna nevű internetes játék­kal. Azt is megkérdeztük, mit tehet­nek a szülők, és mit tehet a rendőr­ség a Kék Bálnához hasonló játékok terjedése ellen. Alexander Szabó, a rendőrség kassai szóvivője tömören annyit közölt, hogy egyelőre nem találtak összefüggést a fiatalok ha­lála és a Kék Bálna nevű játék kö­zött. Božena Bruchterovától, a rend­őrség Nyitra megyei szóvivőjétől azt kérdeztük, hallott-e a Kék Bálnáról és a rendőrség foglalkozik-e a jelen­séggel. Azt válaszolta, hogy nem tud a játékról és a rendőrség sem fog­lalkozik az üggyel. Bruchterová azt tanácsolta, ha gyanú merül fel, te­gyünk feljelentést. Nem szabad alábecsülni A cikkünk elején említett párká­nyi eset kapcsán megkerestük a he­lyi, a köbölkúti és a muzslai alapis­kola igazgatóját is. Zalaba Zsófia, a muzslai Endrődy János Alapiskola igazgatója elmondta: iskolájukban egyelőre nem észlelték a jelenséget. „Hallottam a Kék Bálna nevű játék­ról, és úgy vélem, hogy ezt az ügyet nem szabad alábecsülni. Foglalkoz­ni kell vele, beszélni kell róla. A gyerekekkel névtelen tesztet töltet­tünk ki, hogy felmérjük, mit és mennyit tudnak róla, és a Kék Bál­náról szó lesz a szülői értekezlete­ken is. Az iskola segítő és felvilá­gosító szerepe meghatározó. A fel­adatot nem háríthatjuk a szülőkre, hiszen a gyerekek idejük nagy részét az iskolában töltik. A virtuális világ történéseiről sokszor tájékozottab­bak és naprakészebbek, mint a fel­nőttek” - állítja Czibor Katalin, a köbölkúti Stampay János Alapisko­la igazgatója. Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója szerint az iskola a tájé­koztatásban tud segíteni. „A gyer­mek hiszékeny, még kiforratlan sze­mélyiség, sokszor nem tudja fel­mérni, hogy akár egy játéknak tűnő tevékenységgel mennyire befolyá­solhatóvá válik. Hétfőtől az iskola weboldalán is elérhetők lesznek a témával kapcsolatos fontos infor­mációk. Az áprilisi szülői értekez­leteken is beszélni fogunk a témáról, mivel ezeket a játékokat a gyerekek nem az iskolában, hanem a szabad­idejükben, otthon játsszák” - nyilat­kozta Fodor Zsuzsanna. Az iskolá­ban már korábban letiltották a Fa- cebookhoz való hozzáférést. Ellenőrzött internet Valent Ákos informatikus, a pár­kányi iskola pedagógusa szerint az internetes keresők és közösségi ol­dalak korában ugyan minden egyszerűbbé vált, de ez azzal jár, hogy a gyerekek előtt is kinyílt a világ. „Ha öngyilkos csoportokhoz akarnak csatlakozni, akkor rákeresnek a Google keresőjében. Könnyű lenne erre azt mondani, hogy ez a Google hibája. A Google azonban csak esz­köz. Ugyanúgy, mint a kalapács, amivel építeni és rombolni is lehet. Nem az eszközön múlik, hogy mire használjuk. Sok szülő szidja a Face- bookot is, miközben ezt az időt akár arra is fordíthatnák, hogy a gyere­küknek megpróbálj ák elmagyarázni a felelősségteljes használatát” - véli Valent Ákos. A kérdésre, hogy mit tehet a szülő, több lehetőséget is fel­vázolt. „Otthon a router beállításai­ban állítsuk be a felkeresett webhe- lyek listázását. így vissza tudjuk néz­ni, hogy az egyes eszközökről (lap­top, mobil, tablet) milyen oldalakat kerestek fel, és milyen kulcsszavakra kerestek rá a Google-ban. így a gye­rekek nem tudják, hogy a szülők kéz­ben tartják a dolgokat. Bár lehet en­nek a morális aspektusait vizsgálni, az előzmények rendszeres ellenőrzésé­vel észrevehetjük, ha rossz irányba mennek a dolgok”-javasolja. Mivel a legtöbb routemél ez nem minden felhasználónak egyszerű feladat, azt tanácsolja, a szülők kéijék szakem­bersegítségét. Tiltott szavak „Megoldás lehet az is, hogy a rou­ter keresőjében tiltólistára teszünk linkeket és kifejezéseket. így elérhe­tetlenné tesszük a veszélyes webol­dalákat. Például azokat, amelyeken szerepel az öngyilkosság szó. Persze ez azt isjelenti, hogy a beállítások után a kedvenc hírportálunk is elér­hetetlenné válik, ha a címlapján sze­repel a tiltólistás szó. Ennek elkerü­lése végett saját eszközeinket adjuk hozzá a kivételekhez” — tanácsolja. Valent Ákos szerint letölthetők olyan alkalmazások is, amelyek ismerik ezt a funkciót. Az informatikus szerint a második és harmadik lehetőségnél adódhat probléma. „Ha a gyerekek tudják, hogy meg akaiják akadályoz­ni őket az információ megszerzésé­ben, mindent megtesznek azért, hogy kicselezzék a szülőket” - teszi hozzá. Hol jár gyerek? Momko Erika pszichológus sze­rint a gyerekek azért próbálják ki a Kék Bálnához hasonló játékokat, mert az internet világába menekül­nek, ha a valós életben és kapcsola­tokban kudarcot vallanak. Á pszi­chológus úgy véli, a megelőzésben és a helyzet kezelésében is a szülőké a főszerep.„A szülőnek mindig tud­nia- kell, merre jár a gyermeke, és ezen nemcsak a délutáni vagy hét­végi sétákat értem, hanem azt is, hogy a virtuális világban merre csa­tangol, mivel ott sokkal nagyobb ve­szélyek leselkednek rá, mint egy délutáni séta közben” - nyilatkozta a pszichológus, aki szerint a megoldás kulcsszava minden esetben a be­szélgetés. Kék Bálna helyett Zöld Elefánt A Kék Bálnára reakcióként a magyar Facebookon megszületett a Zöld Elefánt mozgalom. Ezt Balatoni József történelemtanár in­dította, aki a Facebookon Jocó bácsi világa néven fut. Igaz, ez csak tíz kihívást tartalmaz. „Az abszolút pozitív életszemlélet és a humor sok mindent legyőz és megold. Ez a fontos, a többi mellé­kes!" -vallja Jocó bácsi. A kihívásai közt szerepel, hogy naponta beszélgessen el a fiatal egy olyan osztálytársával, akivel nem na­gyon szokott, vagy mosolyogjon rá olyan emberekre, akiket szo­morúnak lát. Az ötödik kihívás például ez: „Rajzolj kicsi zöld ele­fántot egy papírlapra, és add oda valakinek azzal a kívánsággal, hogy Legyen szép napod!" (Ipj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom