Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-10 / 84. szám, hétfő
2 KÖZÉLET 2017. április 10. I www.ujszo.com Egy év, és mögöttünk a reform? Rozsnyói szakmai konferencia: hosszú a változtatásra váró ügyek listája, az államtitkár megoldásokat ígért IBOS EMESE Rozsnyó. Hétvégén tartotta éves szakmai konferenciáját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A szakmai műhelyek mellett az oktatási államtitkár a tárca idei évre tervezett lépéseiről tájékoztatta a magyar pedagógusokat. Egy év múlva magunk mögött tudhatjuk a legfontosabb törvény- módosításokat - tájékoztatott Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár. „Definiálni szeretnénk a közoktatási törvényben a nemzetiségi oktatás fogalmát” - mondta Krajňák, aki szerint ez most jó eséllyel sikerülhet. Kulcsfontosságúnak tartja azt a készülő kormányrendeletet is, mely az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó jogszabállyal összhangban emelt normatívát szabna meg a nemzetiségi iskolák számára. „Számos körülményt, az iskolai személyzet létszámát, a működési normatívát és sok mást is figyelembe kell venni, de az első számítások kedvezőek, emelkedhet a normatíva. Meg kell húznunk egy határt is, bizonyos létszám alatt racionálisan már nem tartható fenn egy iskola” - magyarázta Krajňák. A kabinet ősszel bólinthat rá a rendeletre, mely jövő januártól lenne hatályos. Az oktatási tárca kisebbségi osztályának feladata lesz,’ hogy a szakterminológiai hiányosságokat pótolják a jogszabályokban. Krajňák szerint komoly hiányosságokat találtak a nemzetiségi oktatási intézményeknek az iskolahálózatba való besorolásánál. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a kisebbségeket érintő módosításokat időben konzultálni fogja a szakmai és a civil- szervezetekkel. Nemzetiségi iskolák A rozsnyói rendezvényen számos előadásra, oktatási műhelyre került sor. Az egyik szakmai kerekasztal a közoktatási reform nyilvános vitára Jelentős változásokra van szükség bocsátott tervezetével foglalkozott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a dokumentumban meg kell jelennie a nemzetiségi oktatásügy fogalmának, meg kell fogalmazni a nemzetiségi oktatásügy sajátosságait, céljait. Vörös Péter, a Híd oktatási szakértője egyebek mellett a tankönyvpolitika három aspektusát vetette fel. Bizonyos tantárgyaknál önálló szerzői tankönyveket javasol (pl. történelemre), második lehetőségként a szabályozottabb formában történő tankönyvfordításokat, és a magyar- országi tankönyvek alkalmazását szorgalmazta. Vörös támogatja az egyéves kötelező óvodalátogatást. Kiss Beátával, az MKP szakpolitikusával együtt mindketten a nemzetiségi iskolák háttérintézményeinek megerősítése mellett érveltek. „Olyan állami fenntartású, a nemzetiségi oktatásért felelős pedagógiai intézmény létrehozását javasoljuk, amely tartalmi, ellenőrzési, módszertani és mérési szempontból lefedné a magyar iskolákat érintő kérdéseket. Döntene például a magyar órák számáról, a tananyag tartalmáról, a digitális tananyag tartalmáról” - javasolta Kiss Beáta, (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) aki szerint ezek mellett kulcsfontosságú a nemzetiségi oktatás számára az alanyi jogon járó emelt normatíva. Kutató pedagógusok Pintes Gábor, a Katedra Társaság elnöke szerint a reformmal kapcsolatos dokumentumoknak, módszertani anyagoknak magyarul is meg kell jelenniük. Petres Csizmadia Gabriella a terminológiai bizonytalanságok megoldása érdekében egy nyelvészszekció, egy folyamatosan működő bizottság felállítását szorgalmazta. Magyarországi példára hivatkozva javasolta a „kutató pedagógus” funkciójának bevezetését a hazai rendszerbe. „A kutató pedagógus csökkentett óraszámban végez oktatói munkát, ideje nagy részét a kutatásnak, kísérleti tevékenységeknek, fordításoknak, tananyagfejlesztésnek, tankönyvírásnak szenteli” - magyarázta Petres. Felvetette továbbá, hogy a pedagógusok munkaköri leírásába kerüljön be a társadalmi munka, melyeket a pedagógusok egyébként is végeznek. „A tehetséggondozás sokszor a diákok versenyeztetését takarja. Megfontolandó lenne a szakkollégiumok működtetése a közép- és alapiskolák mellett” - zárta Petres. Más tanárképzés kell Pintes Gábor szerint a kontinuális pedagógusképzést is át kell gondolni. „Mindenképpen ragaszkodni kell az osztott tanárképzés (BA és MA) eltörléséhez és az egységes integrált tanárképzés visszaállításához. A tanárképző egyetemek finanszírozását ki kell emelni az egységes költség- vetési metodika rendszeréből. A tanárképzés nem finanszírozható olyan szempontok alapján, mint például a gépészet vagy az informatika”-véli Pintes. Markovics Tímea óvópedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum szerint nem világos, a 0-3 éves korú gyerekek gondozását ki fogja ellátni, és nem számolnak az anyanyelvi képzéssel sem. A hatályos jogszabályok alapján az óvónők csak a 3-6 éves gyerekek gondozását láthatják el. Fontosnak tartja azt is, hogy a bölcsődék az óvodák mellett, vagy közös igazgatás alatt működjenek. Oktatási önrendelkezés „A fejlesztő- és szociálpedagógu- sokat hiányoljuk a rendszerből, státuszukat biztosítani kellene. Hasonlóan nagy szükség lenne más magyar szakemberekre, pszichiáterekre, pszichológusokra” - tolmácsolta az SZMPSZ javaslatát Vörös Mária. A szervezet az oktatási önrendelkezést tartja az egyik legfontosabb lépésnek a magyar iskolákkal kapcsolatban. Vörös Mária arra is rámutatott, hogy a dokumentumban nagyon sok a homályos rész az iskolai előkészítőkkel kapcsolatban. „A program viszonylag keveset foglalkozik a nemzetiségi nyelvű speciális képzéssel, a látás- és hallássérültek, au- tista, mozgássérült gyerekek művelődésének segítségével főleg óvodás szinten. Alapiskolában ezt ugyan az inkluzív nevelés magába foglalhatja, de a kisebbekkel nem foglalkoznak” - magyarázta Vörös Díjazottak A rendezvényen az SZMPSZ díjait is átadták. A Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat idén Albert Sándor kapta. Hanesz Angelikát és Mészáros Magdolnát a tehetségek felkarolásáért ismerték el, Bábi László és Molnár Ilona életpálya díjat kapott, Hrbácsek Magdaléna és Kalácska Erzsébet kiváló módszertani és szakmai eredményekért vehetett át elismerést, Morvay Katalint és Palinay Gyulát (in memoriam) szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért díjazták. Mária. Felvetette továbbá, hogy nincs magyar nyelvű konzervatórium, kétnyelvű és magyar drámatagozatos, illetve művészeti tagozatos gimnázium Szlovákiában. Andruskó Imre, a komáromi Se- lye János Gimnázium igazgatója bár maximálisan támogatja a dokumentumban foglaltakat, nagyon szkeptikus a megvalósításával kapcsolatban. „Bár csak élhetnének a pedagógusok az úgynevezett hétévente javasolt egyéves alkotói szabadsággal. A gyakorlatban ez csak az én iskolámban több mint 100 ezer eurós plusz költséget jelentene. Ezt kigazdálkodni lehetetlen, csak plusz normatívával lehetne megoldani” - magyarázta az igazgató. A több mint háromórás tanácskozáson elhangzott felvetéseket, javaslatokat az SZMPSZ és a hazai szervezetek is észrevétel formájában csatolják a nyilvános vitára bo- • csátott reformtervezethez. Abban viszont valamennyien azonos állásponton voltak, hogy megfelelő anyagi támogatás nélkül ez a dokumentum is úgy végzi, ahogyan a korábban elkészült fejlesztési tervek. Danko nagyon büszke a szlovák vonatokra Ismét nekiment a hétvégén Andrej Danko SNS-elnöka magánkézben levő cseh RegioJet társaságnak. Pozsony. A házelnök szerint inkább a hazai cégeket kellene támogatni, mert azok ugyanolyan minőséget kínálnak, mint a nyugati társaságok. A RegioJet szerint a Pozsony-Kassa vonal igazolja, hogy az állami vasút képtelen minőségi szolgáltatásokat bebiztosítani az utasoknak. Danko a TA3 hétvégi vitaműsorában azt mondta, azzal, hogy „rálőttek” a RegioJet sárga vonatjaira, az embereket akarták ráébreszteni arra, hogy ne örüljenek az átfestett 20 éves öreg szerelvényeknek, s hogy legyenek büszkék a szlovák vonatokra. Arra utalt, hogy az állam szándékosan visszaállította a Pozsony-Kassa vonalra a veszteséges állami IC vonatokat, csak azért, hogy kitúrja a vonalról a RegioJetet. A lépést követően olyannyira csökkent a cseh társaság utasforgalma, hogy kénytelen volt kivonulni a vonalról. „Az SNS elnöke vagyok, és zavar, ha valaki itt terpeszkedik és kiszemezgeti a mazsolákat. Igen, engem ez zavar, és azt akarom, hogy a szlovák cégek legyenek sikeresek. Elutasítom azt a dogmát, hogy minden, ami nyugatról érkezik, az tökéletes” - mondta Danko. Aleš Ondrűj, a RegioJet szóvivője szerint igazolható, hogy a szolgáltatások a távozásuk után romlottak, s ezért Dankót terheli a felelősség. „Drágábbak a jegyek, az utazás színvonala pedig visszatért a 2014 előtti szintre. Ezért csak gratulálni tudunk Danko századosnak” - közölte reakciójában Ondrűj. (SiTA,dp) Bérek: elveszett az előny Szlovákia mára elvesztette az olcsó munkaerő által biztosított versenyelőnyét. Míg 2004-ben a visegrádi országok közül a szlovákiai munkaerőköltségek voltak a legalacsonyabbak, mára fordult a kocka. Pozsony. Átlagosan 10,40 euróba kerül egy cégnek Szlovákiában egy dolgozó egy órányi munkája - derül ki az Eurostat napokban közzétett, 2016-os adatokon alapuló összesítéséből. Az unió statisztikai hivatala a bérek, egyéb juttatások, valamint a dolgozók után fizetendő hozzájárulások alapján számolt. A most közzétett adatok szerint az alkalmazottakra fordított kiadások a visegrádi országok közül így Szlovákiában a legnagyobbak. Csehországban ugyanez 10,20, Lengyelországban 8,60, Magyarországon pedig 8,30 euró. Nem volt ez azonban mindig így. Szlovákia évekig a legjobb felBérköltségek Munkaerőköltségek régiónkban: Ország 2008 2016 Szlovákia 4,1 10,4 Csehország 5,8 10,2 Lengyelország 4,7 8,6 Magyarország 5,9 8,3 Uniós átlag 19,8 25,4 Átlagosan ennyi euróba kerül egy cégnek egy dolgozó egy órányi munkája. tételeket biztosította a cégeknek. 2004-ben például egy dolgozó egy órányi munkája még csak 4,10 euróba került, miközben Csehországban 5,80, Magyarországon pedig 5,90 euró volt. Szlovákia azonban csak régiónkban számít a legdrágábbnak a cégek számára. Uniós szinten továbbra is a legolcsóbbak közé tartozunk. Az Eurostat által közzétett adatokban ugyanis érdekes kettősséget láthatunk: az hogy az EU átlaga óránként 26,60 euró, szinte semmit nem jelent a gyakorlatban, hiszen tökéletesen kettészakadt az unió. A lista második felében, ahová régiónk országai is tartoznak, sokkal olcsóbb, az első felében pedig látványosan drágább a munkaerő, mint az átlag, egyedül a brit és az olasz adat áll közel ahhoz, amit akkor kapunk, ha átlagoljuk a 28 ország adatát. A legtöbbet Dániában kell fizetni egy óra munkáért, 42 eu- rót, mögöttük Belgium és Svédország áll a listán. A környező országok közül egyedül Ausztria található a lista első felében, csaknem 33 eu- róval. A legolcsóbb egész Európában a bolgár, illetve a román munkaerő (4,40, illetve 5,50 euró óránként), a sorban Litvánia, Lettország és Magyarország következik. (mi)
