Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám, szombat
8 1 r KULTÚRA 2017. április 8. | www.ujszo.com Életkedvvel rúgnak a labdába Fogjuk fel a Brazilokat népmesének, amely mindent szebbnek mutat, a végére pedig szinte minden rendeződik GERA MÁRTON Ha van hatáaos nyitójelenet, a Braziloké az. Az erdőben mezítláb fut pár srác, kezükben néhány száraz fadarab, nyomukban meg egy kutya. Persze, semmi bajuk nem lesz, épségben megérkeznek a romák lakta barlanglakásokhoz. Kicsit sztereotip kezdés, de végtelenül ártatlan és pergő, s a néző már egyből tudja, hogy mire számíthat: jé kis közönségfilmre, meg arra, hogy a valóság csak helyenként árnyékolja be a vásznat. M. Kiss Csaba vígjátékot rendezett, amelyben a rögvalóság helyett inkább az idillt látjuk, a mindent megszépítő romantikát. Hogy ezzel az égvilágon semmi gond nincs, az is mutatja, hogy a Brazilok tulajdonképpen jó film lett. Húzhatjuk a szánkat, hogy ilyen biztosan nincs, az Ácsa nevű kis faluból aligha juthat el a roma fiatalokból álló focicsapat Rióba, ám mindez csupán felesleges akadékoskodás, hisz azért is járunk moziba, hogy elhiggyük: a mesék néha valósággá válhatnak. Mi pedig valóban egy mesét nézünk, ami leginkább a foci körül forog: Ácsán bajnokságot rendeznek, s a faluból Brazíliába elszármazott, titokzatos milliomos felajánlja, hogy a nyertes csapat már ülhet is fel a repülőre, mehet a foci egyik egyik fellegvárába. Hogy a falu megosztottságát megszüntesse, a helyi pap (Bánki Gergely remekel a focirajongó atya szerepében) kitalálja, hogy a cigány fiatalokat segíti majd a győzelemhez. Ami nyilván nem mindenkinek tetszik - a torna borítékolható esélyese a helyi önkormányzat nagykutyáiból álló társaság -, az alA börtönből frissen szabadult, aranylábú Áron (Nagy Dániel Viktor, középen) átírja az esélyeket pánsak, a narráció egyszerű, mégis remek. Ehhez persze tényleg szükség van Lakatos Erikre - ő játssza Fingit, a legifjabb focistát, nem mellesleg meggyőző természetességgel: az ő folyamatos narrációját halljuk, ahogy olyanokat mond, hogy megálmodta, mennek Brazíliába, meg majd ő lesz az új Ronaldo (azonban az „1” hangot rendre kifelejti a focista nevéből). Az ember pedig egyszer csak megadja magát, és elkezdi élvezni a Brazilokat. M. Kiss Csaba filmje nyilván nem váltja meg a világot, nem bontja le a társadalmi előítéleteket. Egyszerűen csak kedves film, amely kacagtatni akar, meg persze meseszerűen elmondani, hogy talán nem kellene egymást gyűlölnünk, nem kellene egymásra ellenségként tekintenünk. FILMKOCKA Brazilok ■ Színes magyar vígjáték, 2016,95 perc ■ Rendező: M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor ■ Forgatókönyvíró: M. Kiss Csaba, Muhi Klára, Huszár Péter ■ Operatőr: Réder György ■ Zene: Bornai Tibor ■ Szereplők: Fekete Ernő, Schmied Zoltán, Nagy Dániel Viktor, Lakatos Erik, Bánki Gergely, Bergendi Barnabás, Dóra Béla, Farkas Franciska, Kaszás Gergő, Dobó Kata, Gáspár Laci A film előzetesét megnézhetik az u)szo,com-on. A végére még Gáspár Laci is megérkezik (Fotók: interCom) polgármester rögvest megindítja az áskálódást, a rendőrök menten elkezdenek utazni a romákra... A forgatókönyvírók hasonló húzásait könnyedén ki lehet találni. A Brazilok nem túl meglepő film, nagy fordulatokkal nem igazán találkozni benne, ám ettől még szerethető tud lenni, mert a miliőt olyan jóindulattal, életkedvvel ábrázolja, hogy akár Emir Kusturica jobb alkotásai is eszünkbe juthatnak róla. Itt mindenkinek van egy-két (de inkább több) ütős mondata, csodálatos káoszba torkollanak a jelenetek, és feltűnnek a magyar vígjátékok jellegzetes elemei is, amelyeket szerencsére most nem a szokásos módon használnak. Ugyan van itt sok ismerős motívum - megjavuló rosszfiú, jellegzetes büfé (Üvegtigris, helló!), elnagyolt verekedés -, de közben a közeg működik, a dialógusok javarészt életszernek és frapFogjuk fel a Brazilokat népmesének, amely mindent szebbnek, egyszerűbbnek mutat, a végére pedig szinte minden rendeződik. Látjuk Riót, a Krisztus-szobrot, látunk valamiféle boldogságot, valamiféle esélyt, és mindezt jó nézni. Legalább másfél órára jó érzés hinni a mesében. Folytatódnak a magyar nyelvű városnéző séták Költészet napi rendezvények Az alábbiakban néhány olyan költészet napi rendezvényt ajánlunk olvasóinknak, amelyek szerintünk fokozott figyelmet érdemelnek. Április 11-én, a magyar költészet napján lesz látható Dunaszerdahe- lyen az Ady Endre éjszakái című verses-zenés előadóest, amelyet Krúdy Gyula azonos című legendáriuma, valamint Ady Endre költeményei nyomán Jakubecz László előadóművész és idősebb Reiter István hegedűművész, a Szlovák Filharmónia volt koncertmestere állított színpadra és ad elő. Az est 18 órakor kezdődik a városi művelődési központban. Kassán a város szülöttére, Márai Sándorra emlékezhetnek az irodalomkedvelők. Havasi Péter színművész adja elő Őrjárat című saját összeállítását az április 11-én született író köteteiből és naplóiból választott szövegekből - európaiságról, kereszténységről és felelősségről. Helyszín a Thália Színház Márai Stúdiója, a kezdés időpontja 16.30. Pozsonyban ugyan nem lesz szervezett ünnepi rendezvény aznap, de a legnagyobb közösségi oldalon mozgalom indult a Posztolj verset! elnevezésű kezdeményezéshez csatlakozva. Ennek lényege, hogy az emberek ragasszanak ki verseket lámpaoszlopokra, hirdetőtáblákra, iskolai folyosókra, a kollégák monitorjára, a liftbe, szórólapként osztogatva villamosmegállókban vagy költők szobrai közelében. A József Attila születésének 112. évfordulóján, 2017. április 11-én sikeresen „kiposztolt” verset le kell fotózni és fel kell tölteni a posztoljverset.hu oldalra, illetve a Facebook-esemény oldalára. A költészet napjának előestéjén, hétfőn irodalmi csemegével készülnek a pozsonyi Okuláré Projekt szervezői. Három egyfelvonásos dráma hangzik el 19 órától a Kobyla kávézóban felolvasószínházi formában kortárs magyar szerzőktől. Quk) Pozsony. Négy magyar nyelvű tematikus sétát szervez idén a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás a város múltja iránt érdeklődőknek. Az első április 9-én, vasárnap 14 órakor kezdődik a Fő téren. Korpás Árpád idegenvezető Pozsony és a protestantizmus címmel ad elő. Május 14-én 14 órakor folytatódik Benyovszky Mánya Ágnes népszerű sorozata a boldog békeidők építészetéről. A témában könyveket is jegyző helytörténész az egykori gőzvasút indóháza előtt (Šancová 1.) vájja a résztvevőket. És mivel a legrégebbi állandó Duna-híd elkészülte és az első világháború kitörése közötti időszaknak sok épületet köszönhetünk, szeptember 10-én 14 órakor is Benyovszky Mánya Ágnes kalauzolja azokat, akik az egykori András király téren (Šafárikovo námestie), a „kacsás” szökőkútnál összegyűlnek. Ekkor a belle epoque néven ismert korszak további épületeiről lesz szó. Mint minden sírkert, a pozsonyi András-temető is értékes tanúja, lenyomata a város történetének. Június 18-án Korpás Árpáddal tehetünk egy sétát, hogy híres famíliákról, neves személyiségek életút- járól hallhassunk. A Petőfi Sándor legjobb pozsonyi barátjának számító Kolmár József sírjánál a séta keretében megemlékezést is tart a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. Kolmár József száz évvel ezelőtt, 1917-ben hunyt el. A résztvevőket a temető bejáratánál, az egykori Pray utcában (Ulica 29. augusta) várják 14.00-kor. Homyák István idegenvezető és újságíró október 8-án a híres ' szobrászművész, Fadrusz János - a már nem létező pozsonyi Mária Terézia-szoborcsoport alkotója - pozsonyi műveit, munkásságát ismerteti azokkal, akik vele tartanak. Az érdeklődőket 14 órára vájják a virágvölgyi templom (Blumentál- sky kostol) bejárata előtt. A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás idén előadások egész sorát kínálja. Eseménynaptára megtalálható a várostörténeti írásokkal is rendszeresen jelentkező www.po- zsonykifli.sk honlapon. A korábbi évek sikerein felbuzdulva 2018-as Pozsonyi naptár megjelentetését is tervezik, emellett remélik, idén is saját standdal lehetnek majd jelen a pozsonyi adventi vásárban. (k) Jakubecz László és Idősebb Reiter István Ady-estjét Dunaszerdahelyen láthatják az érdeklődők (Bodon Lea felvétele)
