Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám, szombat
6 | KÜLFÖLD 2017. április 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Athén megegyezett a hitelezőivel Amerikai csapás szír bázisra Trump 59 Tomahawk rakétával sorozta meg Szíriát, Moszkva szerint 23 talált csak célba Valletta. Sikerült megegyezésre jutnia Görögországnak az európai hitelezőkkel a mentőcsomag következő részletének átutalásáról a Máltán folyó tárgyalásokon. A költségvetési kiadások csökkentéséről és további reformokról megkötött kompromisszumként jellemezték a létrejött megállapodást, ami lehetővé teszi az aktuális görög finanszírozási csomag esedékes második részletének az átutalását. Görögország 2010 óta működik hitelezői támogatással. A jelenleg is folyamatban lévő harmadik, és egyben 86 milliárd eurós összegével a legnagyobb mentőcsomagból eddig 31,7 milliárd eurót utaltak át a hitelezők. (MTI) London: elhunyt egy román sérült London. Elhunyt a múlt havi londoni merénylet egyik sérültje, egy fiatal román nő - közölte a Scotland Yard. A 31 éves Andreea Cristea a terrortámadás ötödik halálos áldozata, a támadó őt is elütötte, aki a hídról a Temzébe esett, ahonnan súlyos sérülésekkel mentették ki. A londoni Westminster hídon és a parlament épületénél március 22-én elkövetett terrorcselekményben meghalt a merénylő is, akit a rendőrök a helyszínen lelőttek. Vele együtt hatan haltak meg a támadásban. (MTI) Október 20-án cseh választások lesznek Prága. Csehországban október 20-án és 21 -én lesz a soron következő képviselőházi választás -közölte Miloš Zeman államfő. Zeman azért választotta a hatályos törvény szerinti utolsó lehetséges időpontot, hogy a választóknak elég idejük legyen megismerkedni a pártok programjával és a jelöltekkel. Hivatalosan a törvény szerint július 22-ig kell az államfőnek kiírnia a képviselőházi választást, a pártoknak és a mozgalmaknak augusztus 15-ig kell leadniuk a jelöltlistájukat. A hivatalos választási kampány október 4-én kezdődik. A cseh pártok képviselői kedvezően fogadták Zeman bejelentését. (MTI) Magyar táblák Kolozsváron Kolozsvár. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere bejelentette: nem fellebbez a helységnévtábla- ügyben hozott ítélet ellen, és többnyelvű helységnévtáblákat tetet Kolozsvár bejárataihoz. A polgármester kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve (Cluj-Napoca) alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg városnév. A táblák egy-másfél hónap múlva kerülnek ki a város határába. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) állásfoglalásban üdvözölte a polgármester bejelentését, „ez a kolozsvári magyar emberek és minden erdélyi magyar ember sikere. ” (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Damaszkusz. Az amerikai haditengerészet 59 Tomahawk rakétát lőtt ki a ÜSS Porter és a ÜSS Ross rombolókról a szír Sajrat lógi támaszpontra. A támadással a reptéren tárolt repülőket, bunkereket, lőszerraktárakat és légvédelmi rendszereket pusztították el. A Pentagon szerint az akció célja az elrettentés volt, hogy Bassár el-Aszad rezsimje ne vessen be többé vegyi fegyvereket saját lakossága ellen. Rakétatámadást indított az Egyesült Államok egy szír légi bázis ellen, gyors válaszcsapásként a keddi, civileket is sújtó vegyi fegyveres akcióra, amit feltehetően a kormányerők követhettek el. Donald Trump amerikai elnök a megtorló csapást bejelentő televíziós beszédében azt mondta, az a bázis volt a célpont, amelyről a vegyifegyver-támadást indították. Trump egyben felszólított „minden civilizált nemzetet”, hogy segítsék a Szíriái konfliktus megoldását, és Aszadot diktátornak nevezte, aki „borzasztó vegyifegyver- támadást követett el ártatlan civileken”. „Lassú és brutális halál volt sokaknak. Még gyönyörű babákat is meggyilkoltak ezzel a barbár tettel. Isten egyetlen gyermeke sem szenvedhet ilyen borzalmakat” - mondta. Rex Tillerson külügyminiszter közölte, „Trump cselekszik, ha valaki átlépi a vonalat, ráadásul a leg- szömyűbb módon”. Utalt arra, hogy Aszad nem vezetheti a Szíriái népet. Az USA 2014 óta áll a szíriai dzsihá- disták ellen harcoló nemzetközi koalíció élén, és többször hajtott végre légi csapásokat a szélsőségesek ellen. Azonban a Homsz tartománybeli támaszpont bombázása volt az első alkalom, hogy a szír kormányerők álltak Washington célkeresztjében. Megsemmisült lógi bázis A Pentagon azt közölte, hogy 59 Tomahawk rakétát lőtt ki hajnalban a Földközi-tengeren állomásozó rombolókról, az ÜSS Porterről és az ÜSS Rossról. A célpontok repülőgépek, hangárok, raktárak, lőszertárolók, légvédelmi rendszerek és radarok Hajnalban indultak útjukra az amerikai Tomahawkok, céljuk a sziriai Sajrat légi bázis volt (légi felvételünkön) (tasr/ap) voltak a Sajrat légi bázison. Legkevesebb 6 ember meghalt, egyes források szerint az áldozatok száma a tízet is elérte. Kilenc polgári lakos, köztük 4 gyerek is meghalt - jelentette a SANA hivatalos szíriai hír- ügynökség. A bázison oroszok is voltak, de nem a megtámadott részen. A légi bázis gyakorlatilag megsemmisült, minden repülőgépet ki kellett vonni a repülésből. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint 9 szíriai repülőgép semmisült meg, de a kifutópálya viszonylag sértetlen maradt. Az oroszok később azt közölték, 23 rakéta érte el a célt. „A csapás súlyosan károsított vagy megsemmisített repülőket és támogató infrastruktúrát, illetve egyéb felszereléseket a Sajrat támaszponton, ezáltal csökkentve a szír rezsim lehetőségeit vegyi támadások indítására” - nyilatkozta Jeff Davis százados, a Pentagon szóvivője. Az amerikaiak a támadás előtt, elkerülendő a bonyodalmakat, értesítették az oroszokat. Valószínűnek tűnik, hogy az oroszok továbbadták az információt szír szövetségeseiknek. Erre utal például, hogy a szír hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint az összesen 26,5 tonnányi robbanószerrel végrehajtott támadásban mindössze hat szír katona vesztette életét. Nem lesz folytatás? Durva agresszió érte a szíriai hadsereg egyik légi támaszpontját - reagált a szíriai katonaság az amerikai csapásokra utalva. A dokumentum szerint a támadással az Egyesült Államok partnerévé vált az Iszlám Állam, az an-Nuszra Front és más terrorszervezeteknek. Egyedi akció volt a Homsz tartománybeli szíriai légi támaszpont ellen végrehajtott amerikai légi csapás, nincsenek tervek további támadásokra - közölte egy amerikai védelmi illetékes. Putyin agresszióról beszól Vlagyimir Putyin orosz elnök először azt közölte, hogy a csapásokat „egy szuverén nemzet elleni agressziónak” tartja, amelyek „megszegik a nemzetközi jogot, és kitalált ürügy alapján történtek”. Szóvivőjével, Dmitrij Peszkowal üzente, hogy „a lépés érezhető rombolást hoz az amúgy is padlón lévő amerikai-orosz viszonyba.” Nem sokkal később Oroszország felfüggesztette a repülésbiztonsági megállapodását Amerikával, amelynek lényege, hogy az egyeztetéssel megakadályozzák, hogy véletlenül egymást támadják Szíria felett. Vagyis ezentúl Amerika nem fog tudni róla, merre repülnek orosz gépek. Moszkva emellett azt kérte, hogy a Szíria ellen intézett amerikai támadás miatt hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Áz orosz külügyminisztérium szerint a Szíria elleni amerikai katonai akció célja, hogy elterelje a figyelmet az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció által ostromlott - részben az Iszlám Állam terrorszervezet által megszállva tartott - iraki Mo- szulban kialakult humanitárius katasztrófáról. Szergej Lavrov külügyminiszter közölte: az amerikai lépés a 2003-as iraki intervencióhoz hasonlatos, amit szintén az ENSZ BT felhatalmazása nélkül hajtottak végre. Ezek azért kemény szavak, mert az egy tízéves háborúnak a kezdete volt. A Nyugat az USA mellett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia államfő szerint kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnököt terheli a felelősség az országában végrehajtott amerikai légitámadásért. Ausztrália és Japán támogatásáról biztosította és helyeselte a támadást, míg Teherán határozottan elítélte, Kína és Indonézia pedig aggodalmának adott hangot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte az amerikai csapást, mondván, azok „kellő határozottságot” mutattak a „barbár vegyifegyver-tá- madásokra” válaszul, amelynek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolják. „Az Európai Unió együtt fog működni az Egyesült Államokkal a szíriai brutalitás felszámolásán” - közölte Tusk. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke határozottan elítélte a vegyi fegyverek használatát, és leszögezte, erre választ kell adni, ezért „megérti” az elrettentő lépéseket. Jens Stoltenberg NATO-fötitkár úgy vélekedett, hogy a történtekért a szíriai rezsimet terheli a teljes felelősség. Némi belpolitikai bonyodalmat okozhat, hogy Trump törvényhozási és nemzetközi felhatalmazás nélkül indított támadást. (MTI, Index, 444 hu) A venezuelai rendőrség és az aktivisták heves utcai harcába torkollt a Nicolás Maduro elnök vezette szocialista kormány elleni caracasi tüntetés. A rendőrség könnygázgránátokat vetett be és gumilövedékeket lőtt a tiltakozók tömegébe, míg az aktivisták kövekkel dobáltak vissza, 18-an megsérültek. Az ellenzéki tüntetők a parlament épületéhez próbáltak eljutni, hogy kifejezhessék az ellenzéki többségű törvényhozás képviselői melletti szolidaritásukat. A tüntetést megelőzően a bírói testület néhány napra megfosztotta minden jogkörétől a parlamentet, valamint mentelmi joguktól egyes képviselőket. (TASR/AP) CEU: a harc folytatódik Washington/Bécs. A Középeurópai Egyetemnek (CEU) nem áll szándékában távozni Budapestről - tudatta az egyetemet alapító Soros György egyik szóvivője. A szóvivő arra reagált, hogy Christian Kern osztrák kancellár felhívta telefonon Sorost, és felajánlotta neki, hogy a CEU Bécsbe tehetné át a székhelyét, miután a magánegyetem a magyar felsőoktatási törvény módosítása következtében a túlélésért és a Budapesten maradásért küzd. „Egy ilyen döntést csak a CEU hozhat meg” - közölte a szóvivő, kiemelve, hogy Soros György úgy látja, a CEU nem akarja elhagyni Budapestet. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese úgy fogalmazott, Bécs új egyetemi székhelyként mindenképpen egy opciót jelent. Kijelentette, jelenleg azonban próbálnak küzdeni a magyarországi törvény ellen. Hozzátette: „ha a politikai döntéshozók eldöntötték, kiszorítanak minket az országból, nincs más választásunk, minthogy ezt komolyan vegyük.” Enyedi szerint „ideológiai küzdelem zajlik. Úgy tűnik, Orbán Viktor semmit nem szeret, ami liberális, toleráns és progresszív”. Megbízottakat küld Magyarországra jövő héten az amerikai külügyminisztérium a CEU körül kialakult helyzet miatt - közölte Michael Ignatieff, az egyetem rektorelnöke. Ignatieff azt mondta, hogy egy kis egyetem egy Orbán és Európa közti, valamint egy Orbán és Amerika közti „geostratégiai harc” közepén találta magát túszként. Hozzátette: az Egyesült Államok kormányának támogatása megingathatatlan, ami begyűrűzött Európába is. (444 hu. Index)
