Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-03 / 52. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. március 3. KÖZÉLET I 3 Juncker realista elképzelései ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony, öt lehetséges út áll az Európai Unió előtt, ismertette elképzelését Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Elemzők szerint azonban nem minden út járható. Legfeljebb másfél forgatókönyvet tart megvalósíthatónak Radovan Geist, az Euractiv portál elemzője. Az egyetlen ténylegesen megvalósíthatónak a többsebességű Európát tartja, de ad annak is esélyt, hogy az uniós tagállamok vezetői maradnak az elsőnél, vagyis nem változtatnak semmit a jelenlegi működésen. Ez azonban szerinte egyre nagyobb problémákat fog generálni. Markéta Sichtafovát, a Next Fináncé elemzőjét meglepték Juncker által ismertetett megoldások. Az egyik legnagyobb meglepetésnek azt tartja, hogy Juncker 5 változatot emJean-Ciaude Juncker az Európai Parlamentben (TASR/AP) lített, amelyek között egészen meglepőek is vannak. „A beszéde nagyon haladó és realista volt — véli Sichtarová. - Hihetetlen, hogy Juncker elismerte, vannak olyan tagállamok, amelyek közösen lépnek fel a mélyebb együttműködés ellen.” Nagy József (Híd-EPP) képviselő szerint a 3. megoldás lenne a leginkább elfogadható. „Vannak olyan témák, amelyekben nem lehet teljes egyetértést elérni, ezért úgy vélem, hogy egyes tagállamoknak nem kell fékezniük a többit” - mondta lapunknak Nagy. Teljesen más véleményen van Monika Flašíková Beňová (Smer). „Ha megnézzük, hogy milyen lépésekkel halad előre a globalizáció, a tagállamoknak nincs más lehetőségük, mint erősíteni az együttműködést, és közösen fellépni egyes kérdésekben” - mondta lapunknak Flašíková Beňová. Szerinte mielőbb előre kellene lépni az adópolitika és a szociális politika területén. (Ipj.TASR) A Fehér Könyv - Juncker 5 forgatókönyve 1. Minden marad a régiben Ez alapvetően az unió jelenlegi működési modelljének megőrzését jelentené. A lényege, hogy a korábbi kiterjedt jogszabályalkotás helyett az Európai Bizottság kevesebb területre - például növekedés, munkahelyteremtés, beruházások- akarnak koncentrálni, de arra nagyon. Ennek a gazdasági változata az úgynevezett Juncker-csomag, amely 2020-ig mintegy 500 milliárd eurót akar mozgósítani a befektetések támogatására. A javaslat valószínűleg konzerválná a tagállamok mostani, Brüsszellel vagy egymás között vívott csatáit is. 2. Csak a „közös piac” Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy a tagországok egymás közti és Brüsszellel folytatott vitái még jobban kiélezik a feszültségeket, ami ahhoz vezet, hogy az EU csakis gazdasági egységként funkcionál tovább. Ez komoly visszalépés lenne a jelenlegi állapothoz képest, hiszen például ebbe nem tartoznának bele azokaz egészségügyi és szociális vívmányok, vagy például a schengeni övezet vagy a munkaerő szabad áramlása sem, amit nálunk is az unió legfontosabb vívmányainak tartanak. Várhatóan teljesen megszűnnének az uniós alapok is, nem beszélve az euróról. 3. Két- vagy többsebességű Európa Ez az már sokat emlegetett „többsebességű Európa”, vagyis amikor egyes tagállamok egymással szorosabban együttműködve fejlesztik tovább az Európai Unió eddigi eredményeit. Ez már ma is működik valamilyen formában, hiszen az unió nem minden tagállama tagja az euróövezetnek, a schengeni övezet sem fedi az egész Európai Uniót, és vannak olyan külső országok is - mint például Norvégia vagy Svájc -, amelyek valamilyen formában tagjai a schengeni övezetnek és a belső piacnak is. A többsebességű Európa modellként való megvalósítása azonban azzal fenyeget, hogy a szorosabb integrációból kimaradó államok egyre inkább a perifériára kerülnek majd. 4. Kevesebbet, de hatékonyabban Ez egy kicsit hasonlít a Európai Bizottságjelenlegi irányvonalára. A különbség az, hogy a bizottság helyett a jövőben a tagországok dönthetnének arról, milyen területen adnának át több hatáskört az EU-nak. Jó esetben sokkal világosabb szerepek rajzolódnának ki, és a kevesebb vállalást nagyobb eséllyel tudná teljesíteni a közösség. A nagy kérdés persze az lenne, milyen területeken. Éppen ebben alakulnának ki a legnagyobb viták, hiszen például az országok egy része szabadulna a pénzrabló közös agrárpolitikától, a mezőgazdasági támogatásokat igénybe vevő államok viszont foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá. És ez a vita már több évtizede folyik. 5. Európai Egyesült Államok Ez a forgatókönyv a legkevésbé reális a jelenlegi politikai helyzetben. Az egyre erősebb központosítás csak tovább erősítené az egyes tagországokban már különben is jelenlévő elszakadási tendenciákat. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy ezzel a tagállamok kormányainak egyre szűkülne a hatásköre, miközben „Brüsszelé”, vagyis a központi kormányzaté erősödne, mind pénzügyileg, mind politikailag. Ugyanakkor ez lenne a legegyszerűbb verzió: a tagországok elismerik, hogy együtt többre mennek, ezért felülemelkedve önös érdekeiken közös erőfeszítéssel próbálnak felülemelkedni a problémákon. Ahogy azt tették.a II. világháború után. ÁNATO-val együttműködésben 2025-re kialakulna egy hatékony védelmi egység, együtt küzdenénk a globális felmelegedés és a menekültválság ellen, az innováció és a beruházási képességek erősítése nyomán az EU felzárkózna az USA-hoz. Marginális téma a kisebbségi kultúra Nicholsonovának Pozsony. Nem ellenzi kifejezetten a Kisebbségi Kulturális Alap létrejöttét Lucia Ďuriš Nicholsonová (SaS), de előbb a romák felzárkóztatására költené. A Szlovák Televízió hétvégi vitaműsorában bírálta a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását Lucia Ďuriš Nicholsonová, az SaS parlamenti képviselője, a parlament alelnöke. Azt mondta, addig, amíg a romák többsége ennyire rossz szociális helyzetben van, a kisebbségi kultúrára szánt összeget is a romák felzárkózására kellene költeni. „Én csak Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos szavaira reagáltam, vagyis, hogy több pénzt akarnak tenni az alapba - mondta lapunknak Ďuriš Nicholsonová. - Úgy vélem, hogy a roma telepeken élő közösségek egy ketyegő bombát jelentenek, ezért nem kellene pazarolni a pénzt. Azzal nincs gondom, ha több pénzt ad a kormány a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására, csak ezt nem kellene úgy kommunikálni, mint a szegregáit roma közösségeknek nyújtott támogatást.” Elismerte ugyan, hogy a kultúrára költött pénz is segíthet a roma közösségek integrálásában, de úgy véli, hogy előbb más problémákat kellene megoldani. „Ha a legfontosabb problémákat már megoldottuk, elkezdhetjük támogatni a kultúrát is, ez marginális téma” - véli a parlament alelnöke. A műsorban azonban Ravasz Ábel beszámolt azokról a kormány által elfogadott tervekről is, amelyek a szegregált roma közösségek helyzetének javítására szolgálnak, emellett említette meg a Kisebbségi Kulturális Alapot is mint egy kiegészítő eszközt. Az alap 8 millió eurós költségvetéssel dolgozik majd, a felosztható összeg 22,4 százaléka, 1,72 millió euró jut majd a roma kultúrára. A Kisebbségi Kulturális Alap korábbi változatát, amelyet az előző ciklusban a Híd terjesztett be a parlamentbe, két alkalommal támogatta szavazatával Ďuriš Nicholsonová. (lp|) A találkozókon 10%-os kedvezménny rendelheti me *aPjainkat TALÁLKOZZON AZ Új SZÓ ÉS A VASÁRNAP MUNKATÁRSAIVAL Bőd Titanilla Szalay Zoltán Cí. Liszka Györgyi Mezei Nagy Edit • Március 8-án 17.00-tól Füleken a Füleki Városi Könyvtárban « Március 9-én 18.00-tól Tornaiján a városi könyvtárban • Március 10-én 18.00-tól Rimaszombatban a Három Rózsa Kávéházban (a Rimaszombati Kávéház szervezésében) * Ú1SZÓP S .... P artnereink: Füleki Vármúzeum, Gömöri Hírlap, Rimaszombati Kávéház ÚJ SZÓ Az Ön nyelvén beszélünk VASARNAP Ahol Ön is családtag
