Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-01 / 50. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. március 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Speciális teljesítmény Ritka arcátlan módon nézik itt idiótának az embert C­MARIÁN jjlÉfc-. ^ LEŠKO jg •• nmagáért beszél, hogy O Dušan Kováčik speciális ügyész egyetlen egy ügy­ben sem emelt vádat az el­múlt nyolc évben, holott 61 eljárás felügyeletét látta el. Egészen speciá­lis teljesítmény. Ritka arcátlan módon nézi idiótá­nak az embereket az, aki megpróbál­ja bizonygatni, hogy ilyesmi bizony bármelyik ügyésszel előfordulhat. Mármint hogy 61 súlyos ügy közül egyikben sem sikerül a vádemelésig jutnia. Mégis ezt tette Robert Fico kormányfő, a védekezési reflex első hullámában olyan mondatok bu- gyogtak elő a szájából, hogy Kováčik a „megfelelő szaktekintély a megfe­lelő helyen”, meg „olyan ember, aki profi módon végzi a munkáját”. Ficónak egy napig eltartott, míg rájött, hogy az ilyen mondatokkal ritka arcátlan módon nézi idiótának az embereket, ezért szépen kihátrált Kováčik mögül, és kinyilatkoztatta, hogy a kormányfőnek nem feladata a speciális ügyész teljesítményének értékelése, mert erre ott van a főnö­ke, a legfőbb ügyész. Nos, valójában még ez sem igaz, mert a speciális ügyész nagyfokú önállóságot élvez és nem közvetlen beosztottja a leg­főbb ügyésznek, de azért az tény, hogy ha Jaromír Čižnár legfőbb ügyész merné és nagyon akarná, Kováčikot legalábbis elsüllyeszt­hetné oda, ahova Dobroslav Tmka korábbi legfőbb ügyész került, egyszerű „mezei” ügyész lett. Csak­hogy ehhez Čižnámak legfőképpen ügyészként kellene viselkednie, nem pedig Kováčik osztálytársaként, és ez egyelőre nem megy neki mara­déktalanul. Azt azért ne vegyük el Čižnártól, hogy néhányszor jó alaposan bokán rúgta Kováčikot. Most is neki kö­szönhető, hogy az infotörvény alap­ján a Denník N megkaphatta Kováčik speciális mérlegét: 61 ügy, 0 vádemelés. Hasonlóan járt el a Baštemák- ügyben is, amikor kijelentette, hogy Kováčik teljesen érthetetlenül és idejekorán állította le a büntetőeljá­rást. Čižnámak emellett azt is sikerült elérnie, hogy a speciális ügyésznek külön kell a parlamentben számot adnia a munkájáról, és így nem búj­hat el a legfőbb ügyészségről szóló jelentés óriási irathalmaza mögé. Sorolhatnánk még több ilyen kis gonoszkodását, azonban amikor tényleg kenyértörésre került volna sor, és ha nem is büntetőjogi, de leg­alább fegyelmi eljárást indíthatott volna Kováčik ellen, mindig vissza­hőkölt. Eközbenjól informált ügyészségi és rendőrségi körök csi­ripelik, hogy Kováčik több tucatnyi eljárás felügyeletét osztotta ki speci­álisan magára, hogy garantálva le­gyen, ezekben aztán biztosan nem lesz vádemelés. Egy kis bokán rúgást azért Ková­čik is visszaadott Čižnámak, amikor kijelentette, hogy az „általa felügyelt ügyek többségét a legfőbb ügyész is áttanulmányozta és semmilyen hiá­nyosságot nem talált”. Persze, ha Cižnár tényleg akarná, találna hibát eleget, de ennek az lenne az ára, hogy büntetőeljárás fenyegetné mindazo­kat, akiknek Kováčik ügyészségi mentelmi jogot biztosított és biztosít most is. Ezt pedig nyilvánvalóan Čižnár sem meri kockáztatni. 2003-ban a parlament azért hozta létre a speciális ügyészséget, hogy a közjogi méltóságok, politikusok, bí­rók ellen indított eljárásokat fel­ügyelje. Azt akarták elérni, nehogy a legfőbb ügyész biztosítsa a legfőbb védelmet az érintetteknek. Az ered­mény az lett, hogy a speciális ügyész biztosít nekik speciális védelmet. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora nmha (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A hóval együtt a pénz és az utak is eltűntek Ukrajnában Most olvad a hó Ukrajnában, és alatta valósággal eltűntek az utak, vagyis olyan rossz állapotban vannak, hogy lehetetlen közlekedni rajtuk. A karbantartásra szánt állami költ­ségvetési pénzek nagy részét évről évre elsikkasztják. Az autósok az uk­rán hírügynökség jelentése szerint tréfálkoznak azon, hogy a hóval együtt mintha maguk az utak is elol­vadtak volna. A helyzet kétségbeejtő. Az ország 170 ezer kilométernyi útszakaszának különböző számítások alapján 70-90 százaléka van jelentősen romlott ál­lapotban, és a kátyúk már évek óta okoznak bosszúságot. A világ 132 ál­lamában készített felmérés szerint Ukrajna hátulról az ötödik az utak minőségét illetően. Eközben minden ukrajnai autótulajdonos évente leg­alább 10 ezer hrivnyát, azaz csaknem 350 eurót fizet az államkasszába út­karbantartásra. A benzin árának mintegy 40 százaléka, a dízel üzem­anyagénak pedig a 30 százaléka fo­lyik be az ukrán állami költségvetés­be. Ezen felül vámot is fizetnek az uk­ránok a külföldről behozott gépko­csiért, mindez több százmillió dollár bevételt jelent évente az állam­kasszának. A hírügynökség rámuta­tott, hogy évente igen jelentős össze­get különítenek el a költségvetésből útfelújításra, tavaly 19 milliárd hriv­nyát. Nem megnevezett szakértők ugyanakkor arról beszélnek, hogy az összeg több mint felét különböző szinteken elsikkasztják. A kátyúkat olcsó, rossz minőségű anyagokból töltik fel, így azok már a következő télen kikopnak, s lehet újra kezdeni rajtuk a munkát. Londonból hívtak VERES ISTVÁN H ívnak a minap Londonból, Nagy-Britannia fővárosából, hogy jó napot, jó napot, ilyen meg amolyan nevű néni, meg cég, és hogy meg szeretnék mutatni nekem, hogyan kell tőzsdézni. Nevemet nem kérdezik, tehát vagy biztosak benne, hogy az vette fel, akit hívni akartak, vagy mindegy is nekik, ki vagyok. Azt sem mondták, hogy Londonból hívnak, intelligens telefo­nom jelezte ki, örök hálával tartozom érte, hiszen ez külön izgalmi fak­tor a történetben. Szóval telnek a percek, a szlovákul beszélő néni pedig győzköd engem, hogy elmagyarázza, miként kell tőzsdézni, különös tekintettel az arany és a kőolaj világpiaci árára, amellyel a kezdő delik­vens akár 15-20 százalékos profitra is szert tehet. Ez azért nem rossz, ugye? - kérdezi a néni. Valóban nem az, válaszolom. Folytatja is hideg profizmussal, hogy akkor az lenne szerinte a legjobb, ha tudnánk szkájpon keresztül beszélni tíz percet, mert ott aztán tényleg mindent elmagyarázna, ami ahhoz szükséges, hogy véresre keressem magam a tőzsdén. Hát, mondom, nem hiszem, hogy engem ez érdekel. Mire a néni, hogy biztosan érdekel, ha megtudom, mennyi pénzt lehet ezzel kasszírozni. Az az igazság, szúrom közbe, hogy nekem annyi a pénzem, hogy nem szeretnék már azzal foglalkozni, hogy még több legyen. Gyerekeim is békében eléldegélnek hatalmas vagyonomon, tehát tény­leg nem áll érdekünkben további profit felhalmozása. Ilyet aztán ő még embertől nem hallott, méltatlankodott a hideg profizmussal beszélgető hölgy, de nem hagyta annyiban: legalább beszéljünk, hátha találok va­lami érdekeset abban, amit mond, mert ez egy érdekes jelenség, akárki meglássa. Sajnos nem tartom magam az ön célcsoportjába tartozó sze­mélynek, és nem szeretném az idejét rabolni, elvonva értékes energiáját olyan emberekről, akiket nálam jobban érdekel a tőzsde, tettem hozzá. Mire a néni, hogy erről szó sincs, hiszen ő azért van, hogy az embereket minderről felvilágosítsa. Hát talán majd legközelebb, hárítottam el a hideg hangú hölgyet, aki erre hatékonyan elhárult. Mivel párbeszédünk viszonylag sokáig tartott, valószínű, hogy telefonszámom bekerül adatbázisuknak abba a részébe, amelyben a potenciálisan hívható em­berek elérhetőségeit tárolják. Olyan személyekét, akik nem feltétlenül mondanak azonnal igent az ajánlataikra, ugyanakkor hajlandóságot mutatnak legalább a párbeszédre, vagyis megfelelő érvekkel talán meggyőzhetőek, tehát érdemes őket újra hívni. Várom tehát, mikor hívnak Londonból ismét. Gondolom, unalmasan telnek munkanapjaik a sok egyhangú telefonálás közepette, ezért úgy döntöttem, ha ismét hívnak, a kelet-franciaországi Jura-hegységben található Chateau'd Arlay nevű borászat módszereiről fogok mesélni nekik. Ennek lényege abban áll, hogy a bor a felületén kialakult természetes hártya alatt érle­lődik a hordóban, méghozzá évekig, folyamatosan párologva, kon­centrálódva. Végül a palackba kerülő bor évtizedekig, a különösen jól sikerült évjáratok akár évszázadokig is eltarthatok. Megvesszük, el­fektetjük pár száz évre, aztán ha megszomjazunk, kibontjuk. Nagyon fontos - és ezt a néninek is a lelkére kötöm majd -, hogy ha úgy dönt, felnyit egy ilyet, már egy nappal előtte dugaszolja ki a palackot, hogy a bor ízvilága az oxigénnel érintkezve kicsit kinyílhasson. FIGYELŐ Mészáros Lőrinc: Okosabb vagyok, mint Zuckerberg Mivel magyarázza Mészáros Lő­rinc, Felcsút polgármestere, hogy cégének árbevétele gyorsabban nőtt az elmúlt tíz évben, mint az ezalatt világbirodalmat kiépítő Facebooké? A felcsúti polgár- mester szerint egyszerű a válasz: ő okosabb, mint a közösségi médiát építő Mark Zuckerberg. A hvg.hu interjút készített Mé­száros Lőrinccel. Azt mondta, Orbán Viktor sehogyan sem járult hozzá a meggazdagodásához, annyit köszönhet neki, „hogy ha Orbán Viktor nem lenne minisz­terelnök, akkor ez az ország nem boldogulna”, de szerinte ő akkor is gazdag lenne, mert korábban is az volt. (hvg.hu) Agrártámogatás helyett közös védelem Az Európai Unióban az agrártá­mogatások csökkentésével és új bevételi források megteremtésé­vel lehetne fedezetet találni a me­nekültválság és a közös védelem­politika költségeire - mondta az Európai Bizottság (EB) költség- vetési ügyekért és emberi erőfor­rásokért felelős biztosa egy német lapinterjúban. Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az állami elvonás nagyjából 50 százalékos az EU-ban, vagyis minden megkeresett 100 euróból nagyjából 50-et adók és járulékok formájában elvon az adott tagor­szág, és ebből mindössze 1 euró kerül a közös, uniós költségvetés­be, amelyből azonban az új kihí­vások miatt több feladatot kell fi­nanszírozni, és Nagy-Britannia távozása miatt csökkennek a for­rásai. Hozzátette: az uniós költ­ségvetés csaknem 40 százalékát kitevő közös mezőgazdasági po­litikában tárgyalni kell az irány­váltásról és egyes programok for­rásainak csökkentéséről. Hangsú­lyozta: a külső határok védelme, a menekültek regisztrációja és in­tegrációja, és egy hatékony me­nekültügyi rendszer felépítése nem oldható meg ingyen, és az EU a közös védelemre és a terror elle­ni küzdelemre is több pénzt akar fordítani, ezért pénzügyi forrá­sokra van szükség. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom