Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2017. március 27. KULTÚRA I 7 Menekülés a szeretetbe Az ötödik hajó többféleképpen értelmezhető, érdekfeszítő története két gyermekről szól TALLÓSI BÉLA Iveta Grófová Az ötödik hajó című szlovák-cseh-magyar koprodukcióban forgatott családi drámája a legjobb filmnek járó Kristály Medvét kapta februárban a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyé­ben. Súlyos film ez a gyerekek és a szülők kapcsolatáról, a szülői szerotetről és a hiányáról, a gyerekek szeretetóhségóről. Az ötödik hajó Monika Kompa- níková valós történetet feldolgozó, azonos című, Anasoft litera díjjal ju­talmazott regénye alapján készült. Kemény példát mutat be arról, ho­gyan próbálja két gyermek, Jarka (Vanessa Szamuhelová) és Kristián (Matúš Bačišin) pótolni a szeretet hiányát, mert nem kapják meg ott­hon. Jarkáról nem gondoskodik pél­dásan az édesanyja, mi több, a kis­lánynak kell ellátnia beteg nagyany­ját is. Kristiánnak steril luxuskörül­ményeket teremtenek a szülei (Gu- bík Ági és Schneider Zoltán játsszák), csak éppen úgy kezelik a fiút, mintha programozható android lenne. Nem pátyolgatják, nem ve­szik körül gyengéd érzelmekkel, vi­szont pénzzel megvehető minden anyagi jót biztosítanak számra: egészséges étkezést, digitális és vi­deojátékokat. Jarkáéknál az anyagi háttér sem biztosított, az anya min­den lehetőséget megragad a szóra­kozásra, egyik napról a másikra él. Kitűnően mutatja be ezt a két eltérő családképet a film, jelezvén, hogy a szeretet nem anyagiak függvénye. Hosszabban időzik a film Jarká­éknál, ahol három generáció, három nő él együtt egy elhanyagolt lakás­ban. A matriarchális mikrotársada- lomban a nagyanya az irányító, aki - valamiféle boszorkányos mágiának hódolva - arra tanítja az unokáját, Jarkát (mert ő még hallgat rá, nem Jarka (Vanessa Szamuhelová) és Kristián (Matúš Bačišin) szeretetre vágyik FILMKOCKA Az ötödik hajó 1 Szlovák cfm: Piata loď i Színes szlovák-cseh-magyar filmdráma 2017,85 perc i Rendező: Iveta Grófová 1 Forgatókönyv: Iveta Grófová, Marek Leščák ' Operatőr: Denisa Buranová 1 Zene: Matej Hlaváč ' Szereplők: Vanessa Szamuhelová, Matúš Bačišin, Katarína Kamencová, Johanna Tesaŕová, Martina Sľúková f* A film előzetesét megnézhetik az ujszo-com-on. úgy, mint a lánya), hogy mágikus je­lekre figyelve hozzon döntéseket, ha elbizonytalanodik az életben. Nem csoda, hogy Jarka megteremt magá­nak egy különös világot, melynek alapja a valóság és a képzelet, a rea­litás és az illúzió keveréke. És ebbe a világba bevonzza - megnyeri magá­nak társul - Kristiánt. A különös világ a város felett van, valahol a Kis-Kárpátokban egy elha­gyatott, mesés kertes házikóban, ahol Jarka otthont rendez be magának pa­nelházi lakásukból idementett játé­kokból, háztartási eszközökből. Mi- kormár majdnem teljes az otthon, egy alkalommal a kislány a közeli vasúti pályaudvarról ellop valamit, hogy teljessé tegye Kristiánnal kötött szö­vetségét, pótolja azt, ami még - sze­rinte - hiányzik az ideális, szeretet­teljes papás-mamáshoz. Ezen a város feletti, színekben pompázó, festett és illatos szeretet-menedékhelyen igazi családi életet kívánnak élni. A kerti lakot hajónak, az alant elterülő nagy­várost tengernek képzelik, s megpró­bálják megúszni az életet. Sokkoló, idegborzolóan kegyetlen a játékuk, amelynek ők nem érzik a súlyát. Iszo­nyatos súllyal nehezedik a felnőtt né­ző lelkére mindaz, amit Iveta Grófo­vá kockáról kockára felfed a két gye­(Fotó: CinemArt) rek egyre veszélyesebben eldurvuló, felelőtlen kalandjából. Minél elke­rülhetetlenebbnek érzünk egy esetle­ges tragédiát, annál bőszítőbb a fel­ismerés, hogy ami a gyerekekkel tör­ténik, az a szülők hibáinak, hanyag magatartásának a következménye. Marek Leščák forgatókönyvíró úgy nyilatkozott a sajtóvetítésen, hogy Az ötödik hajó megható, poéti- kus, játékos és érdekfeszítő alkotás. „A története általános érvényű - mondta -, lehetőséget kínál különféle interpretálásra. A gyerekek játékos kalandként foghatják fel. A felnőttek a család szétesésének, a családi kap­csolatok elhidegülésének tanulságos példáját láthatják benne, de akár nemzedékek közötti viszonyokat na­gyító alá vevő sztoriként is értelmez­hetik.” Ahogy Leščák kifejtette, a film története a szeretetről is szól. Arról, milyen következményei lehetnek a hiányának, és milyen útjai-módjai annak, hogy megpróbáljuk megtalál­ni, ha nem kapjuk meg. RÖVIDEN Magyar filmes sikerek Bócsben Bécs. Till Attila Tiszta szívvel című alkotása kapta a legjobb já­tékfilm díját, Tarr Bélát pedig életműdíjjal tüntették ki a Bécs- ben megrendezett Leťs CEE Filmfesztiválon. A díjátadó ün­nepséget szombaton este tartot­ták a bécsi Uránia moziban. Az ötnapos mustrán 141 közép- és kelet-európai filmalkotást vetí­tettek az osztrák fővárosban és más helyszíneken. A legjobb já- tékfilmnekjáró Uránia Csillaga díjat Till Attila Tiszta szívvel című alkotásának ítélte oda a szakmai zsűri. Az elismerést a film főszereplője, Fenyvesi Zol­tán vette át. A bécsi díjátadó gá­lán nagy hatású filmes munkás­sága elismeréseként Tarr Bélát életműdíjjal tüntette ki a Let’s CEE Filmfesztivál. (MTI) A Tribute - Kocsis Zoltán lemeze Budapest. Megjelent Kocsis Zoltán (1952-2016) zongora- művész, karmester és zeneszer­ző A Tribute címűkétlemezes kiadványa a Hungaroton gon­dozásában. Az első lemezen Kocsis Zoltán többek között Kodály Zoltán Székely keser­ves, Liszt Ferenc Csárdás obsti- né, Szergej Rahmanyinov E-dúr prelűd és Frédéric Chopin g- moll ballada című művét adja elő. Elhangzik még egyebek mellett Mozart B-dúr zongora- versenye, Antonín Dvorák G- dúr szonatinája és Rahmanyinov Vocalise című műve. A második lemez tartalmazza Claude De­bussy Elfelejtett románcok című darabját, valamint Bartók Béla 1. rapszódiáját hegedűre és ze­nekarra, a Négy tót népdalt ve­gyes karra zongorakísérettel, a Négy régi magyar népdalt férfi­karra, a Magyar parasztdalokat zenekarra, a Román népi tánco­kat kiszenekarra és a Tánc­szvitet zenekarra. (MTI) Ma: színházi világnap Isabelle Huppert francia színésznő üzenetét olvassék fel az idei, 55. színházi világnapon, ma az előadások előtt a színházakban. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Az idén Isabelle Huppert világszerte el­ismert színésznő fogalmazta meg gondolatait. Isabelle Huppert üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászüle­tik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásai­ból is inspirálódnak, ha egy klasszi­kus színdarabot napjainkban mutat­nak be, az mai és modem lesz. Fel­idézi, hogy 1964-ben a színházi vi­lágnap alkalmából Laurence Olivier bejelentette, hogy egy századig tartó harc után végre megnyílik Angliában a Nemzeti Színház, amely szándékai szerint nemzetközivé válik, reperto- áijában mindenképp. Tudta jól, hogy Shakespeare mindenkié, az egész vi­lágé. A színésznő a világnapi üzenet­ben hangsúlyozza, hogy a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzú­rát, pénzhiányt. „Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csi­nál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közön­ség. De azért ne jegyen túl sok üres szék a nézőtéren” - jegyzi meg a művész. „Franciaországban nemsokára vá­lasztások lesznek, így azt javaslom a bennünket kormányozni vágyóknak, figyeljenek arra, hogy a színház mi­lyen fontos és hasznos. Ne legyen bo­szorkányüldözés!” - úja az üzenet­ben. Kiemeli: számára a színház a másik embert jelenti, a dialógust, a gyűlölet hiányát. Hisz a közösség­ben, a nézők és a színészek barátsá­gában, azoknak az együttmű­ködésében, akiket a színház össze­hoz. Isabelle Huppert szerint a szín­ház védelmez és menedéket nyújt. „Hiszem, hogy szeret minket, ahogy mi is szeretjük őt” - írja, felidézve, hogy emlékszik egy öreg ügyelőre, aki mielőtt felment a függöny, min­den este a kulisszák mögött női han­got imitálva mondta „Helyet a szín­háznak!”. (MTI) Idén Isabelle Huppert színésznő üze­netét olvassák fel (Fotó: TASR/AP) Elhunyt Csendes László Pályáját 1962-ben a Komáromi Magyar Területi Színházban kezd­te, majd a nyolcvanas évek elejéig a Kassai Thália Színház tagja volt, ahol Déryné-díjjal tüntették ki. Négy évet töltött a kecskeméti Katona József Színháznál, vala­mint a debreceni Csokonai Szín­háznál. Egerbe Gali László felké­résére ment, alapító tagja volt az önálló társulatnak. 1997-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, sikeres alakításaiért itt kapott Jászai-díjat. Egerbe Ten­nessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabjába hívták vissza. A pályán töltött négy évtized alatt játszott klasszikus és kísérleti da­rabban, és rendezett is. Egerben Sütő András Énekes madár és az Egy lócsiszár virágvasámapj a című előadásokban tűnt fel. Emlékezetes volt Henry Higginsként Shaw Pyg- malionjában vagy Csongorként a Csongor és Tündében. Többször hívták Budapestre - a Vígszínház­ban Rostand Cyranójában, a Nem­zeti Színházban pedig a Villám­fénynél című előadásban szerepelt. i 1 - . > . Ksas Csendes László (1944-2017) (Arch ) Sík Ferenc-díjat kapott Ratkó Jó­zsef Segítsd a királyt! című darab­jának főszerepéért. Színészi hitval­lása volt, hogy a színpadi játéknak mindig hitelesnek és igaznak kell lennie. Több mint húsz filmben ját­szott, köztük a Honfoglalás című történelmi drámában. Szeptember 21-én lett volna 73 éves. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom