Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-25 / 71. szám, szombat
2017. március 25., szombat, 11. évfolyam, 12. szám Április 16. után új időszámítás kezdődhet Törökországban. Ekkor szavaznak ugyanis a törökök az elnöki rendszer bevezetéséről, amely tovább erősítené Erdogan elnök hatalmát. Több nemzetközi szervezet a demokratikus elvek és a jogállamiság korlátozására figyelmeztet. A török parlament képviselőinek több mint háromötöde szavazta meg azt az alkotmánymódosítás-javaslatot, amely szerint Törökországban a parlamentáris köz- társasági rendszert elnöki rendszer váltaná föl. Ezt azonban az ország polgárainak először népszavazással jóvá kell hagyniuk. Erdogant erősítené Az elnöki rendszerre való átállást szorgalmazó török köztársasági elnök, Recep Tayyip Erdogan a sikeres referendum után még jobban megerősíthetné hatalmát. „Az alkotmánymódosításnak az a lényege, hogy a török parlamenti rendszert elnöki rendszerré változtatná, ami azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom nem a parlamentnek felelős kormány, hanem a köztársasági elnök kezébe kerülne” - nyilatkozta lapunknak Szalai Máté Közép-Ke- let-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa és a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Az alkotmánymódosítás továbbá megszüntetné a miniszterelnöki funkciót, illetve nagymértékben központosítaná a hatalmat. „Az Európai Unió szerint - a sikeres népszavazást követően - különösen aggasztó lehet az igazságszolgáltatás helyzete, mivel több testületbe is az elnök közvedenül jelölhet vezetőket. Ezáltal az igazságszolgáltatás intézménye is Erdogan elnök befolyása alá kerülne” - véli Szalai. Az Európa Tanács alkotmány- jogászokból álló csoportja több ellenérvet is feltüntetett az elnöki rendszer bevezetése ellen, és egy egyszemélyes tekintélyelvű elnöki rendszer kialakulásának veszélyére hívta föl a figyelmet. Az ET jelentése szerint a politikai rendszer ilyenfajta átalakulása csökkentené a már ingatag demokrácia szintjét az országban. Ráadásul gyengülne a jogállamiság, és korlátozva volna a hatalmi ágak szétválasztása is. Nyitott az eredmény Ugyan Törökországban az elmúlt hónapokban az áprilisi népszavaErdogan elnök népszerűsége egyelőre töretlen. Kérdés, sikerül-e maga mögé állítania a választók többségét az áprilisi népszavazáson. (Képarchívum) Törökország: korszakos váltás előtt zással kapcsolatban több felmérés is készült, jelenleg nem lehet tudni, milyen eredménnyel zárul. A legutóbbi négy közvélemény-kutatás közül mindössze egy jósolta azt, hogy a népszavazás sikeres lesz, és a török lakosság támogatja az elnöki rendszer bevezetését. A Gezici Intézet felmérése szerint februárban a megkérdezettek 42%-a támogatta volna a prezidenciális rendszert, a válaszadók 58%-a viszont ellene szavazott volna. „A közvéleménykutatás eredményei változatosak, jelen pillanatban arra tudok következtemi, hogy nincs meg a többség az alkotmánymódosítás mellett” - mondta Szalai Máté. A török kormányzó párt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) még februárban kezdte meg hivatalos kampányát az alkotmánymódosításról szóló népszavazás mellett. A török elnök nemcsak hazájában próbálja meggyőzni a törököket arról, hogy szavazzanak az elnöki rendszer mellett, hanem az EU több tagországában is - főként Hollandiában és Németországban -, ahol jelentős számú török közösség él. Hollandia azonban nem értett egyet a törökök döntésével, így visszavonta a török külügyminisztert szállító repülőgép leszállási engedélyét, aki a rotterdami kampányrendezvényen vett volna részt. Hollandia mellett Németország és Ausztria sem támogatta a török politikusok kampányát. Németországban a baden-württembergi tartományban került volna sor egy kampányrendezvényre, azonban a város visszavonta az engedélyt a helyi kulturális központ használatára. Az elemző szerint a kialakult török-holland és török-német feszültség mögött elsősorban belpolitikai megfontolások állnak. „Erdogan elnök az elmúlt években gyakran élt azzal a politikai eszközzel, hogy ellenségképeket gyártott, majd ezeket használta fel saját politikai céljai megvalósítására. Jelenleg is ez történik, a hollandok és a németek pedig nagyon jó ellenségképet jelentenek” - mondta lapunknak Szalai. Törökországban április 16-án több mint 55 millió török állampolgár adhatja le szavazatát, emellett közel 3 millió külföldön élő regisztrált török szavazó is részt vehet a népszavazáson, ami a szavazatok 5%-át jelentené. A holland választások Szalai Máté szerint az elemzők véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy Hollandia helyesen döntött-e, amikor nem engedélyezte török diplomaták részvételét a kampányban. „Vannak olyan szakértői vélemények, amelyek szerint a hollandok döntése jogos volt. Szerintük nem szabad hagyni, hogy a törökök konkrét belpolitikai célokra használják fel a török közösségeket Hollandiában vagy az EU többi országában” - mondta Szalai. Ezzel szemben azonban olyan vélemények is elhangzanak, ametette a pozícióját. A választók egy jelentős része azt mondta, a török kérdés hozzájárult ahhoz, hogy a parlamenti választások során Rutte pártját támogassák” — hangsúlyozza a szakértő. Erdogan támogatná a halálbüntetést A népszavazás kapcsán tartott kampány során a török elnök arról is beszélt, hogy támogatná a halálErdogan elnök az elmúlt években gyakran élt azzal a politikai eszközzel, hogy ellenségképeket gyártott, majd ezeket használta fel saját politikai céljai megvalósítására. lyek szerint az EU elhamarkodta döntését, ami politikai téren nem kedvezett a török-EU kapcsolatoknak. „A hollandok által hozott döntésnek is belpolitikai oka volt, mivel az országban március 15-én parlamenti választások zajlottak, melyek eredményeként Mark Rutte miniszterelnök megerősíbüntetés visszaállítását az országban. A halálbüntetés visszaállításának a kérdése már 2014-ben is napirendre került Törökországban, azonban ekkor a törvényjavaslatot hatályon kívül helyezték, mivel ez volt az EU-csatlakozás egyik feltétele. A halálbüntetés bevezetéséről a török parlamentnek kell döntenie, azonban annak elfogadása valószínűleg az uniós csadakozási tárgyalások befejezését jelentené. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint teljességgel elfogadhatatlan lenne egy tagjelölt országtól a halálbüntetés bevezetése, mivel az szembe megy az EU alapvető értékeivel és jogszabályaival. Eközben Törökország csadakozási folyamata az eddigi leghosszabb csadakozási folyamat. A közel 79 millió lakosú ország már 1968-ban felvette a kapcsolatot az Európai Gazdasági Közösséggel, formális csadakozási kérelmét pedig 1987-ben nyújtotta be, azonban két évvel később az Európai Bizottság elutasította a tárgyalások megkezdését a görögtörök kapcsolatra és a ciprusi konfliktusra hivatkozva. Törökország 1999 óta EU-tagjelölt, a csadako- zisi tárgyalások pedig 2005-ben kezdődtek. Azóta azonban csak 15 fejezetet sikerült megnyitni a 35- ből, és csak egyet, a tudományos és kutatási fejezetet tudták lezárni. Rendeződhet a török-EU viszony „Ügy gondolom, április 16-án új időszámítás kezdődik Törökországban. Nem tudhatjuk pontosan, mi történik a népszavazást követően. Mindenestre esély van arra, hogy az áprilisi referendum után rendeződik a török-EU viszony” - véli Szalai Máté. A szakértő szerint retorika szintjén az elmúlt hónapokban valóban romlott az uniós-török kapcsolat, azonban ezentúl ez már kevésbé mondható el. „A NATO-ban van együttműködés, annak ellenére, hogy a törökök felmondtak néhány projektet. Törökország 1995-től tagja a vámuniónak, ami komoly együttműködési formát jelent. Törökország külkereskedelmének 40%-a irányul az unióba” - figyelmeztet Szalai Máté. A török belügyminiszter havi 15 ezer menekült útnak indításával, valamint a 2016-ban életbe lépett migrációs megállapodás felbontásával fenyegette meg Európát, amiért Németország és Hollandia beleavatkozott a török népszavazásba. Dudlák Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa szerint nehéz megjósolni, hogy a török kormány meddig hajlandó a törökök vízummentességével kapcsolatban várni. „Könnyen előfordulhat, hogy az EU-csatlakozáshoz hasonlóan a törökök számára - ha az EU nem tartja be ígéreteit - ebben az esetben is érdektelenné válik a migránsok ellenőrzése.” Dudlák szerint a török fél már több alkalommal kifejezte az egyezmény egyoldalú felbontására irányuló szándékát, ám ezt ismét csak a belpolitikai helyzetre reagáló külpolitikai „kiszólások” kategóriájába érdemes sorolni. „Minthogy azonban a kormány népszerűsége a török közvélemény szemében nagyban függ a vízummentesség megszerzésétől, a megállapodás felmondása az áprilisi népszavazás előtt politikai öngyilkosságnak tűnik” - mondta lapunknak Dudlák Tamás. Németh Viktória
