Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-22 / 68. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. március 22. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 115 Mecenzéf - ahol a jó mániák laknak SZÁSZI ZOLTÁN Bő hét és fél évszázada telepedtek a Gömör-Szepesi Érchegység oldalából csordogáló erecskók ós patakok völgyébe az első elzászi és stájer bányászok a második honalapítónak nevezett magyar király, IV. Béla hívására. MECENZÉF fMEPZI A tatáijárás után elnéptelenedett vidék sokat köszönhet neki. E nép máig őriz egy nyelvjárást, egy érde­kes nyelvi zárványt, az itt élő német ajkú lakosság még ma is beszéli ősei nyelvjárását, jobban mondva azt, ami abból hét évszázad alatt meg­maradt. Ők a mánták, a dolgos, ügyes, furfangos emberek, akiknek élete elválaszthatatlan a vastól. Vissza a régmúlt időbe Mecenzéf és környéke természeti adottságainál fogva inkább a ritkáb­ban lakott területek közé tartozott. A sűrű erdőkkel borított szűk patak­völgyekben a honfoglalás után er­dőőrök laktak, majd a vidék a jászói konventnek fizetett sokáig adót jö­vedelmei után. A városka első írásos emléke a tatárjárás után keletkezett, 1272-ben, 1359-ben az érdekes ol­vasató Mechenseuph néven jegyzik. Bányászattal és kohászattal az egy­kori magyar királyságban szinte mindenhol német ajkú betelepített lakosság kezdett el foglalkozni. Az érchegység közelsége, a gyors és vi­szonylag kiegyensúlyozott vízho­A vasfeldolgozás, a múlt gazdagságának emléke az egyetlen működő hámor (Szászi Fanni felvétele) Tájoló Mecenzéfre a Kassát Szo- molnokkal összekötő 548-as úton juthatunk el. A települé­sen teljes körű idegenforgal­mi szolgáltatás megtalálható. zamú és állandó vízfolyások alkal­masak voltak zúzok, hámorok, mal­mok meghajtására, helyben volt elég fa a faszén égetéséhez, ami a ko­vácsmesterség kialakulását, fejlő­dését indította el. Mecenzéf a 15. században már gazdasági jogokkal bíró bányavároska, 58 portával, ami a vidék egyik legnagyobb települé­sévé tette. Az adatok szerint 1430 táján épült fel a sokszögzáródású, apszisos, gótikus stílusú templom a városka négyszögletes kelet-nyugati tájolású főterén. Mecenzéf két tele­pülésrészből, a felső rész későbbi alapítású, az egykori hámorok völ­gyében alakult ki, orsós település- forma, közepén patakkal, templom­mal, melyet észak-déli irányba futó két utca övez, kertes portákkal. Al- sómecenzéf viszont szabályos főte­res, kereszt alakú település, polgár­házakkal, amelyek utcai frontjukon egybeépítettek, úgynevezett dufar- tos zárt kapualjasak, hátsó oldalu­kon pedig bekerített, kertes porták. A vas volt az élet A bányászat és a vasfeldolgozás nyomai sajnos csak kevés helyen ma­radtak meg. A városka a 17. század elején nagy fejlődésnek indult, 1618- ban már a szabad királyi bányaváro­sok kiváltságaihoz hasonló gazdasá­gi jogai voltak. A vasművesek főleg mezőgazdasági eszközöket, kapát, kaszát, sarlót, ásót, vasvillát, lapátot kovácsoltak. Jó minőségű portékájuk iránt az Alföldön és Tokaj hegyalján is nagy volt a kereslet, de az itt készí­tett szekercéknek is jó hírük volt. A mecenzéfi kovácsolású szerszámok, ha kicsivel nehezebbek, nagyobbak voltak is a máshol készítetteknél, ko- pásállóbbak és kevésbé törékenyek voltak, ennek titka valószínűleg a jó minőségű vasércben és a jó feldol­gozási technológiában rejlett. A vá­roska 17. századi polgárosodásához a jó hírű céhek is hozzájárultak, 1638- ban már kovácsok, lakatosok, aszta­losok, cipészek, ácsok és serfőzők céhét is jegyzik Mecenzéfen. Sajnos a 18. század háborúi, járványai az it­teni lakosságot is alaposan megtize­delték, 1720-ban például alig 62 csa­lád élt a városkában. Csak Mária Te­rézia és II. József reformjai után in­dulhatott újabb fejlődés, amikor az ipar, a kereskedelem és a szabad val­lásgyakorlat a városka újratelepedé- sét hozta magával. Kik azok a mánták? Mondják, egy jó mánta akár két okos zsidóval felér, ami alatt az ér­tendő, hogy a IV. Béla által betele­pített német ajkú lakosság igencsak élelmes, nagy munkabírású, ügyes és a kereskedelemben is jártas volt. Maga a mánta elnevezés állítólag abból ered, hogy a velük kereskedő, napi kapcsolatba lévő Torna megyei magyarok az ősi német nyelvjárást nem mindig értve azt kérdezgették: mit mond, mit mond? S ebből ala­kult ki, átvéve, formálva e kérdést a mánta, mánták szó, amit a szlová­kok is használnak. A nyelvjárás las­san kihalóban, Mecenzéf lakossága lassanként lecserélődik, s néhány évtizeden belül már nem biztos, hogy lesz még olyan, aki ért mántául. Kár lenne e kissé darabos kiejtésű, de éneklésen véghangsúlyos nyelvjá­rásért, amelyben akár hét és fél év­század alatt rögzült szavak is elő­fordulnak. Közeledik a jelentkezési határidő a komáromi Selye János Egye­tem 2017/2018-as akadémiai évére. A 3 kar által kínált tanul­mányi programok oktatása alap-, mester- és doktori szintű kép­zéseken zajlik, így minden jelentkező megtalálhatja a számára ideális lehetőséget. Ezen felül a komáromi egyetem nem csupán széles tanulmányi programmal, de annál színesebb hallgatói élettel és egyéb, tanulás melletti lehetőségekkel várja hallgatóit. Jelentkezési határidő: 2017. március 31. Az egyetemisták számára az egyik legvonzóbb lehetőség a felső- oktatási ösztöndíj megszerzése. Ahhoz, hogy a hallgatók különfé­le ösztöndíjakban részesüljenek, a következő lehetőségek állnak rendelkezésre. A tanulmányi előmenetelért szerezhető tanulmányi ösztöndíjat minden évfolyam legjobb hallgatóinak 10%-a kapja meg, míg a szakösztöndíj az egyes természettudományi szakot hallgatók felét illetheti meg. Ez azt jelenti, hogy ha a tanári informatika, kémia, biológia, matematika szakpárosítása, vagy az alkalmazott informati­ka szak valamelyike mellett döntenek a jelentkezők, egy sikeres félév után akár két ösztöndíjjal is gazdagodhatnak. Szociális ösztöndíj ált minden olyan hallgató rendelkezésére, aki hátrányos körülményeit megfelelő dokumentummal igazolja az egyetem felé. A további moti­vációs ösztöndíjak esetenként ítéltetnek oda az egyetemet jelesen képviselő hallgatók számára. Legyen szó tudományos diákköri konferenciákról, esettanulmányi versenyekről, sporteseményekről, a hallgatói önkormányzatban való aktív tevékenységről, vagy kórus­munkáról, ösztöndíjjal jutalmazhatók a szép eredményt elérő diákok. Az egyetem által nyújtott támogatások természetesen diák­munkával is kiegészíthetőek. A SJE Karrier-tanácsadó Központja Facebook-oldalán rendszeresen megosztja a teljes munkaidős ál­lások mellett a részmunkaidős és az idénymunka jellegű állásle­hetőségeket is. Érdemes követni az oldalt, hiszen nemcsak a szor­galmi és vizsgaidőszak alatt, de a nyári hónapokra is lehet találni különböző munkaajánlatokat. A kollégiumi elszállásolás esetén a diákbarát 60 Eurós havidíj kifizetésével egy pezsgő kollégiumi életbe csöppenhetnek a hall­gatók - akár a Tanárképző Kar szomszédságában elhelyezkedő Sirály Kollégiumról, akár a belvárosi Danubius Kollégiumról van szó. Felújított, fürdőszobával ellátott szobákban, tanulószobákkal, konyhával, a Sirály Kollégium pedig konditeremmel, multifunkciós sportpályával rendelkező épületekben várja lakóit. Az elsősök szá­mára 100%-ban biztosítanak lakhatást, a későbbiekben pedig a lakhely távolsága és a tanulmányi eredmények alapján történik az elbírálás. Komárom-szerte jutányos áron találhatóak albérletek is. Legyen szó ismerősökről, vagy új barátokról, 3-4 szobás lakások­ba összeköltözve már akár 70-80 Eurós havidíjból megoldható az albérlet költsége. Ahhoz, hogy a tanulás mellett kikapcsolódva egy eseménydús, él­ményekkel teli időszakra gondoljanak vissza végzett hallgatóink, a következő, az egyetemünk által kínált programok állnak rendel­kezésre: az évente megrendezett gólyatábor és egyetemi bál, az őszi Kari Napok és a tavaszi Komáromi Egyetemi Napok rendez­vényei (előadássorozatok, koncertek, Játékok éjszakája, vagy a Futás a jövőért), valamint a kéthetente megrendezett egyetemi bulik , mind-mind jó hangulatú kikapcsolódásnak bizonyulnak szervezőként és résztvevőként egyaránt; a közvetlenebb tanár-diák kapcsolat kialakítása érdekében a ta­nár-diák estek; az Erasmus-t- és a Ceepus külföldi ösztöndíjprogramok egyaránt olyan külföldön eltöltött tanulási lehetőséget kínálnak, ahol nem csupán egy másik ország, kultúra részesei lehetnek a hallgatók, de a nyelvtudás is tökéletesíthető. A külföldi cserediákprogram résztvevőinek későbbi elhelyezkedési esélyeit erősítheti majd a külföldön teljesített egyetemi tanulmányok és szakmai gyakorla­tok feltüntetése. A felsorolt lehetőségek egyértelműen mutatják, hogy nem csupán a Komárom városa által nyújtott programkínálat, de a Selye Já­nos Egyetem által szervezett események palettája is olyan színes, hogy az itt tanuló és végzett hallgató életre szóló élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodhat, hiszen jól jár, aki ide jár! Bővebb információk: felveteli.ujs.sk MPl 70049

Next

/
Oldalképek
Tartalom