Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-22 / 68. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. március 22. KULTÚRA I 5 Fejezetek az életünkből Gsonga Anikó közös kiállítása a komáromi Limes Galériában Kovács Csonga Anikó és Kiss Márti a megnyitón. A háttérben Kiss Márti Remény című festménye. (Képarchívum) Kiss Márti és Kovács TALLÓSI BÉLA Komárom. Kiss Márti ás Kovács Csonga Anikó Ez van! című közös kiállítása április 13-ig látható a Limes Galóriában. Az egykori katonatemplom terében nagyméretű festmények, különféle eljárásokkal készült grafikák, tár- és videoinstallációk, objektek ás tárgyszobrok ábrázolják azt a valóságot, amelyet a két fiatal hazai magyar képzőművész mindennapjainkbél érzékel, és fontosnak tart megmutatni. A kiállított különféle vizuális médiumokból valóban visszaköszönnek és beszédesen, szemléletesen szólalnak meg azok a témák, amelyek a két művészt foglalkoztatják, amelyeket megélnek; vagyis életük - életünk - fejezeteivel szembesülhetünk a kiállítótérben. Téma a friss diplomás sorsa, aki külföldön takarít, ablakot mos, hogy megéljen, téma a menekültválság, a média hatalma, a lazuló falusi erkölcsök, a természet védelme, az élet védelme, az élet születése, egyben az anyaság nagyszerűsége, de felelőssége is, nem utolsósorban téma a fogyasztói társadalom és az élelmiszer-pazarlás. Kiss Márti a berek, a rét, a nádas, a sás, a vadon hajtó bozótos rejtekeit, a hajtás erejét, féktelen, zabolátlan előretörését (növekedését), a zöld indák buijánzását, a csupasz faágak téli túlélését, a természetes élettér háborítatlanságát festi meg lélegző, realisztikus képeken úgy, hogy egymásra rétegez levelet, ágat, talajt (a természetből beemelt anyag- és festékhasználattal). Úgy festi részleteiben az élő (hajtó) tájat, hogy a hely mikrokozmoszát is megteremti - a nézőt a buja zöld szépség áthatóbb (nemcsak felületes) felfedezésére késztetve. O maga is ezt teszi: keres, kutat, felfedez, az ábrázolásban pedig kísérletezik. A konzumtársadalomról FÜLVIDÉK Új időknek új dalai Az Európa Kiadó, a rendszerváltás előtti magyar Underground legendás zenekara, a sokunk titkos lázadásainak hangot adó művészkommandó 2013-ban, húsz évnyi szünet után új albummal jelentkezett. 2016 végén pedig jött a még újabb album, a ...Valahol lenni..., ami normális esetben azt jelentené, hogy a zenekar él és virul. Csakhogy a négy új dal mellé (Vágódj be, Feri; A tánc; Megmondtam neked) felkerült négy másik (Annak is kell; Smirgli és Virsli; Ki tudja, hol van Nórika; Ennek a szobának) már az előző korongon is rajta volt. Menyhárt Jenő zenekaralapító- dalszerző-frontember egy interjúban be is vallotta, hogy kissé elkapkodták az előző lemezt, nem igazán voltak elégedettek a kész anyaggal, ezért az új albumra újrakevertek néhány dalt, hogy azok jobban megfeleljenek a mai kor elvárásainak. Nos, nézzük a 2013-as lemez szerintünk legjobb számát, a Smirgli és Virslit, és hasonlítsuk össze a mostani verzióval. Hangsúlyosabbak a festett „hulladékképein” destruktív eljárásokkal, képromboló technikákkal teremt formákból (szemeteskuka), az ábrázoláshoz használt anyagból (szétmaszatolt ételmaradék, fecnikké tépett reklámok) különös esz- tétikájú, art informel káoszt. Külön csoportba tartoznak Kiss Márti faluképei, pontosabban az ütött- kopott, rendezetlen baromfiudvarról, tyúk- és disznóólról komponált ironikus-szarkasztikus ábrázolatai, melyeken (haszon)állatokat mutat be fura, bizarr helyzetekben (erősen ható vásznakon) úgy, hogy a szituációkat magatartás- és viselkedésformákra, változó értékrendre és morális normákra (is) vonatkoztatja. Kovács Csonga Anikó erős szociális érzékkel ábrázol és választ témát. Alapvető alkotói hozzáállása az életféltés. Ezzel a szemléletmóddal szügitárok, a hegedű, színesebbek a billentyűfutamok, de még így is inkább idézi ez a dal a folk-rock main- stream vonalát, mint Menyhárt Je- nőék hőskorát. Szóval nem sokat segített rajta a fazonigazítás. Az új dalok a vérprofi, ám dögunalmas, és ennél fogva érdektelen amerikai rádiórockot juttatják eszembe. Persze tudom, hogy Menyhárt Jenő 1994-től több mint tíz éven át élt az Egyesült Államokban (ahol nem zenével foglalkozott), de a dalok szempontjából ezt mellékesnek tekintem, mert a minőség számomra nem műfajfüggő, sőt, még csak nem is ízlésfüggő. Akár egy country dal szerzője előtt is megemelem kalapom, ha a maga műfajábanjó az a dal. De vajon milyen műfaj (volt) a nyolcvanas évek magyar undergrounüja? Mik az ismérvei? Hogyan magyaráznánk el ezt egy mai tizenévesnek? Nos, talán a bátor, cinikusan szellemes szókimondás volt a dolog mozgatója, ehhez társult az alapvetően punkos zenei attitűd. És mindenki fejből tudta a szövegeket. Az egykori rajongó most is a verbális tartalmat fürkészi, lettek Anyaság - Post siparium, Anyaság - Graviditás, Anyaság - Toxikózis című munkái. Az első a még meg nem született gyermeknek és a születés folyamatának túlzott vizuális nyomon követésére, dokumentációjára reagál, a másik a magzatfejlődés és a születés magasztosságát hangsúlyozza, a harmadik pedig a leendő anya terhesség alatti felelőtlen viselkedésének esetleges következményeire irányítja a figyelmet. A Migráns-sokk című grafikai sorozat darabjai az ártatlan gyermekek sorsáról, a haza kereséséről, az elveszett reményekről, de a terrorfenyegetettségről is elgondolkoztatnak hatásos vizuális eszközökkel, láb- és cipőnyomok mintegy ,kövületként” lélekbe taposó mintázatláncolatával. Az élelmiszer-pocsékolást ábrázolja a Konzum társadalom - Pazarde az valahogy nem elég súlyos, legalábbis Menyhárt Jenő régebbi soraihoz képest. „A telefonom néma, ahelyett, hogy csörögne. Már megint elrohantál, de tudom, nem örökre.” Vagy: „Nyugalom telepszik a tájra, ide semmi sincs közel, mindenki a Messiást várja, de közben tudja, hogy úgysem jön el.” Ehhez hasonló közhelyeket ma inkább popegyüttesek szoktak puffogtatni, mintsem élő legendák. Nem tudom, hogyan kellene megszólalnia egy legendának 2017-ben (az Európa Kiadó 36 éve alakult), de ennél azért eredetibb megoldásokra vágytam. A jó öreg Underground rockzene feltámasztására tett kísérlet tanúi lehetünk, amely kísérlet csak az elvakult hívőket győzheti meg arról, hogy az egykori lázadóattitűd átörökíthető a huszonegyedik századba. Sőt, tovább megyek: ez Müller Péter Sziáminak, Víg Mihálynak, sőt ef Zámbó Istvánéknak sem sikerült. Ok is megmaradtak a nosztalgia szintjén. Ráadásul azt is tudom, hogy az új lemez felvételei után a teljes zenelás című installáció. Az alapélelmiszerek csoportjába tartozó pékáru alkotja a mű gerincét. A szlovák és magyar nemzeti színek megjelenése a helyszínre utal. Fizetési számlákból kivitelezett papírruhákat tartalmaz a Konzum társadalom - Egzisztencia című szobortárgy. A mű arra a menő magatartásra mutat rá, hogy jólétünket jó kinézettel akaijuk nyilvánvalóvá tenni. A Mein Wert (Az én értékem) videoinstalláció az alkotó — külföldön háztartási kisegítőként szerzett - tapasztalatát demonstrálja erősen érzékletesen, elgondolkoztatva a friss diplomások (hazai, külföldi) érvényesülésének lehetőségeiről. Kovács Csonga Anikót nyelvhasználatunk is foglalkoztatja; ennek ad hangot szlovák-magyar szótárak használatával készült Szlovensz- ko-magyarszký című munkája. kar faképnél hagyta Menyhárt Jenőt, márpedig az Európa Kiadó szerintem nem működhet Másik János vagy Kirschner Péter nélkül, hiába tért vissza idén a dobos, Gyenge Lajos, és hiába lépett be a csapatba Kálmán András, a La- dánybene 27 billentyűse. A lemez ingyen hallgatható a Spotify-on, a Deezeren, az iTunes- on és még számos netes felületen. Juhász Katalin Európa Kiadó: ...Valahol lenni... XLNT Records, 2016. Értékelés: 4/10 RÖVIDEN Robert Downey Jr. Doktor Dolittle lesz London. Robert Downey Jr. kapta Doktor Dolittle szerepét az állatok nyelvén beszélő állatorvosról szóló következő játékfilmben, amelynek rendezőforgatókönyvírója az Oscar- díjas Stephen Gaghan lesz. A film Hugh Lofting 1920-as években játszódó regényei nyomán készül. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Gaghan szintén abba a korba helyezi-e a cselekményt. Doktor Dolittle szerepében korábban Rex Harrisont, majd Eddie Murphyt is láthatta a közönség. Hamison Oscar- jelölést kapott játékáért, a Mur- phyvel forgatott produkció pedig 1998-ban hatalmas kasszasiker lett, világszerte csaknem 300 millió dollárért váltottak ráje- gyet a nézők. A folytatás nem volt olyan sikeres, és további három epizód már csak videós forgalmazásra született. Dow- neyt legközelebb a Pókember: Hazatérés című képregényfilmben láthatja nyáron a közönség a moziban, jövőre pedig az Aven- gers: Infinity War című produkcióban szerepel majd, amelyet Anthony és Joe Russo forgat. A sztár a tervek szerint Sherlock Holmesként is visszatér. (MTI) Róbert Downey Jr. (Képarchívum) Nem cenzúrázzák a Disney-filmet Kuala Lumpur. Vége a Disney- vitának, cenzúrázatlanul mutatják be Malajziában A szépség és a szörnyeteg című zenés ifjúsági filmet, az 1991 -es animáció élőszereplős változatát. A malajziai hatóságok a világon egyedüliként megvágva, egy „melegjelenet” eltávolítása után akarták csak engedélyezni a film forgalmazását a muszlim országban, ahol törvény tiltja a homoszexualitást. A Walt Disney Filmstúdió kijelentette, hogy nem hajlandó kivágni a kifogásolt négyperces jelenetet, inkább nem mutatják be a filmet Malajziában. A helyi hatóságok végül engedtek, és a produkciót vágás nélkül, 13 éves korhatárral vetítik a mozik március 30-tól. A filmben, amely a rendező, Bili Condon szerint az első, igazi meleg szálat tartalmazó Disney-produkció, csak nagyon homályos célzások történnek az egyik szereplő homosze- xualitására. Kuvaitban viszont a magánkézben lévő mozihálózat négy nap után felfüggesztette a film vetítését a tájékoztatási minisztérium cenzúraosztályának aggályai miatt, és mint tegnap közölték, már nem is fogják újra műsorra tűzni. (MTI, juk)
