Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-21 / 67. szám, kedd
r www.ujszo.com | 2017. március 21. KULTÚRA 113 Kanadában is meghallják a Csöndet Benkő Géza szerint minden színész álma, hogy egyedül álljon a színpadon, és csak rá figyeljen a közönség Benkő Géza A nagy (cseh)szlovákiai magyar csöndben JUHÁSZ KATALIN Benkő Géza áprilisban Kanadában is bemutatja A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című előadást, Soóky László „derűs szomorújátékát". Milyenek voltak az eddigi visszajelzések az előadásra? A cselekmény Búcson és környékén játszódik, de eddig bárhol jártam vele, mindenütt értették, a magukénak érezték. Az idősebbekben saját községük történetei idéződtek fel, a fiatalabbak pedig fogódzókat találtak olyan eseményekhez, amelyekről csak az adatok szintjén hallottak. A sztálinizmusról, a második világháború utáni kitelepítésekről kevés információjuk van, mert ilyesmiről nem szívesen beszélnek a nagyszülők, az iskolában pedig csak száraz tanagyag volt. Könnyebb beleképzelniük magukat a korba, ha valaki úgy mesél róla a színpadon, mintha a saját életét mesélné el. Igyekszem kevés színészi eszközt használni, hogy maradjon meg a személyesség, kézzelfoghatóbbak legyenek az élethelyzetek. Most a kassai Thália Színházban játszom a Csöndet bérletes előadásként, ami azért jelent sokat nekem, mert bodrogközi vagyok, mindig a szívem csücske volt ez a régió, nem is szándékozom nyugat-szlovákiaivá válni. Örömmel tölt el, hogy itt is pozitívan fogadták az előadást. A Csönd premierje szinte napra pontosan egy évvel a kassai bemutató előtt volt Komáromban. Hányszor játszotta eddig? Nem olyan sokszor, talán tizenkét alkalommal, plusz a nyolc kassai előadás. Voltak már önálló estjeim, például a stand-up comedy helyett csináltam amolyan „sit down comedy” esteket, ahol nem feltétlenül Magyarország Szlovákiával, Ausztriával, Csshországgal és Németországgal közösen terjeszti fel a kékfestés hagyományát az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, Magyarországon 1608-ban Lőcse, Epeijes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát, a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textil- festést jelenti. A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem végződött minden mondat poénnal. De tulajdonképpen ez az első igazi önálló, színházszerű előadásom. Tudatosan kerüli a monodráma szót. Miért? Egyrészt mert ez nem egészen az, hiszen nyolc történet hangzik el, látszólag logikátlan sorrendben. Másrészt nem akarok senkit sem megijeszteni egy szóval, amelynek mindkét tagja ijesztő. A drámát sokan a érte el, jelenleg Magyarországon nyolc berendezéssel együtt fellelhető műhelyből hat működik aktívan. A magyarországi kékfestés közösségét ezek a még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Szlovákiában is hasonló a szakma helyzete, napjainkban két „újraalapított” műhely működik, az egyik Po- zsonyivánkán, a másik Pámica na Orave községben. A kékfestés hagyományának öt országgal közös előteijesztését formai és szakmai értékelést követően az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberi ülésén. Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a részes államok nyújthatnak be fölterjesztést önállóan vagy más államokkal közösen, ez utóbbit abban az esetben, ha egy adott örökség, elem gyakorlata közös kulturális örökségként más-más területen is jellemző. Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a soly- mászat mint élő emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta. (MTI, ú) tragédiával azonosítják, nem tudván, hogy a komédia is beletartozik ebbe a gyűjtőfogalomba. A „mono”, vagyis hogy hetvenöt percen keresztül egyetlen színészt kell nézniük, szintén ijesztő perspektíva. A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd zsá- nere derűs szomorújáték, ami szerintem jól kidomborítja a lényeget. Nehezebb egyedül állni a színpadon, mint egy hagyományos előRÖVIDEN Tradíció, megújulás az Irodalmi Szemlében (Somogyi Tibor felvétele) adás egyik szereplőjeként? A legtöbb színész tart ettől a műfajtól. Én ezt nem mondanám, sőt, szerintem minden színész álma, hogy egyedül állhasson a színpadon, és másfél órán át rá figyeljen a közönség. A kérdés csak az, mivel álljon ki. Jól megírt szöveg kell, amely általános érvényű kérdéseket fogalmaz meg, és közben sokféle érzelmet fel lehet mutatni. Persze most sarkítok, hiszen sem a szerzőknek, sem a szíforintot. Herendi Gábor új filmje március 16-án debütált a magyar- országi mozikban. A történet szerint Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) mindenét elvesztette a szabadság- harc után, céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodakanca. Ezzel a sors elégtételt kínál neki, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót (Gáspár Tibor), miközben beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába is. (MTI) nészeknek nem lehet céljuk a hatásvadászat. Egyébként nagyon jó nekem egyedül a színpadon. Teljesen más érzés, mint egy sokszereplős előadásban. Ilyenkor mindenért én felelek, a váratlan helyzeteket nekem kell kezelnem, és én vagyok a hibás, ha valami nem sikerül. Főleg, ha a rendező is ön... A Csöndnél valahogy magától alakult így, illetve ez volt a legpraktikusabb megoldás, mert szabadúszóként akkor épp sokat rohangáltam, sőt egy ideig Kassán próbáltam, vendégszerepeltem. Közben érlelődött a fejemben a szöveg, és kíváncsi is voltam, mi kerekedik ki belőle, ha nincs rendező. Elárulom, hogy még csak nem is színpadon próbáltam, hanem a kassai színészlakásban, tükör előtt, meg fejben, a volán mögött. A komáromi bemutató napjárakészen voltam vele, de aznap délután mondtam el először színpadon. Ez a műfaj egyébként kiváló önismereti tréning. Önfegyelemre, összpontosításra tanít, amit nem lehet eleget gyakorolni a mi szakmánkban. Nincs súgó, nincsenek kollégák. Ez remek érzés, hiszen így a magam ura vagyok. Hogyan fedezték fel az előadást a kanadai magyarok? Derzsi György kollégám ajánlotta nekik, aki a Szerelmem, Sárdy című zenés monodrámával szerepelt kint. Elküldtem nekik a Csöndet DVD-n, aztán jött a válasz, hogy tetszik nekik, szeretettel várnak. Március 30-án repülök, tíz nap alatt öt előadásom lesz, öt városban. Torontóban, Windsor- ban és Cambridge-ben már jártam 2015-ben a János vitézzel, Montre- álba és Ottawába viszont először megyek. És csak a fellépőruhát kell magammal vinnem. A legfontosabb kelléket, a hokedlit megveszik az ottaniak, azon kívül csak néhány műanyag pohár, játszik” az előadásban. Megnyugtattak, hogy azokból odaát rengeteg van... Re/konstruKció Kassák emlékére Érsekújvár. Re/konstrukció címmel Kassák Lajos-emlékkiállítást rendeznek a Zmeták Ernő Művészeti Galériában. A Kassák jubileuma-születésének 130., halálának 50. évfordulója-alkalmából összeállított kiállítást Helena Markusková művészettörténész nyitja meg március 23-án (csütörtökön) 17 órakor. A tárlat Kassák képzőművészeti szemléletének fejlődését mutatja be. Nagyrészt a galéria gyűjteményében levő anyagból - a művész műveiből, fakszimile kiadásban megjelent grafikáiból, terveiből, tipográfiáiból, címlapjainak és plakátjainak nyomataiból —mutat be válogatást. A tárlat gerincét a Kassák Klára által adományozott művek alkotják. Ezeket a Csapiár Ferenc és Faj ó János által ajándékozott albumok és más műtárgyak egészítik ki. A kiállítás Kassák és Érsekújvár viszonyát is bemutatja - képet ad a környezetről, amely formálta, s ahova csehszlovákiai kőrútjai során elismert művészként, majd jóval később mítosz képében visszatért. (tb) Pozsony. Holnap este 6 órától a Pozsonyi Magyar Intézetben (Védcölöp utca 54.) bemutatják az Irodalmi Szemle idei első három lapszámát. A folyóirat a 60. évfolyamába lépett, arculatában és a tartalmat illetően - története során nem először - megújult. A rendezvényen Mizser Attila főszerkesztő mellett jelen lesznek a részben megújult szerkesztőség tagjai: Nagy Csilla és Németh Zoltán print szerkesztők, Nagy Hajnal Csilla online szerkesztő, Gyenes Gábor képszerkesztő-tördelőszerkesztő, valamint Václav Kinga tördelőszerkesztő. (ú) A Kincsem már most kasszasiker Budapost. Az elmúlt tíz év legjobb első hétvégi eredményét produkálta a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm, amelyre a premier előtti vetítésekkel együtt több mint 72 ezer jegyet váltottak, s eddigi bevétele megközelíti a 100 millió Öt ország közös kincse a hagyományos kékfestés
