Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-21 / 67. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. március 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Indul a török nácizni Ankara az egyik fő kockázati tényezővé válik az unió számára M ikor 2002-ben elkezdtem egyetemi tanulmányaimat, az egyik legaktuálisabb témának az tűnt, miként végződik a már akkor is másfél évtizede tartó török-uniós flört. Ankara gazdasági és katonai ereje vonzó partnerré tette az országot és távlati, EU-nagyhatalmi dimenziót adott a csatlakozási törekvéseknek. A kulturális különbségek viszont inkább aggodalomra adtak okot. Tizenöt év elteltével teljesen világos, hogy a mai Törökország nemhogy biztonsági garanciát, hanem egyenesen biztonsági kockázatot jelent. Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy az elmúlt napok elképesztő fejleményei - a török-holland és a török-német diplomáciai háború, Angela Merkel ismételt lenácizása és a hisztérikus fenyegetőzések - nem a diplomaták tudatos munkája, hanem egy rövid távú politikai stratégia része. Recep Tayyip Erdogan török államfő célja a választók mobilizálása annak érdekében, hogy érvényes népszavazáson mondják ki az elnöki jogkörök ki- szélesítését. A gyűlölet és az éleződő konfliktus is mobilizáló erővel hat, ehhez a felismeréshez nincs szükség kampányguruk tanácsaira, a külföldön élő és szavazati joggal bíró török közösségek fanatizálása pedig Erdogan malmára hajtja a vizet. A kérdés sokkal inkább az, hogy az április 16-án esedékes török népszavazás kampányának milyen hosszú távú következményei lesznek. Az unió és Törökország több gyakorlati megállapodás megkötésére kényszerült az utóbbi időszakban, közülük a legfontosabb, a migránshullám visszafogását célzó 2016-os egyezmény. Ankara mesterségesen az országban tartja a nyugatra igyekvőket, cserébe pedig több engedményt kapott - az EU a jogsértési ügyek kriti- zálása terén visszafogta magát, folytatta a formális csatlakozási tárgyalásokat, de ami ennél is fontosabb, hárommilliárd eurós segélyt helyezett kilátásba a menekültek törökországi helyzetének rendezésére. Ezt a törékeny, célorientált megállapodást Törökország viszonylag kevés következménnyel felrúghatja, miközben Európa számára a lépés drasztikus következményekkel járhat. Ha Törökország mesterségesen rázúdítja a menekülteket a Balkán-félszigetre, az komolyan befolyásolja az uniós tagállamok belpolitikai viszonyait és a radikálisok további erősödését eredményezi. A helyzet egyelőre „csak” súlyos, de még nem tragikus, különösen annak fényében, hogy Erdogan a múltban is képes volt száznyolcvan fokos külpolitikai irányváltásokra. A török államfő pragmatikusságának Vlagyimir Putyin a megmondhatója, hiszen a fagyponthoz közeli orosz-török kapcsolatok 2016 nyarán, gyakorlatilag egy hónap alatt lettek látványosan jók. Azt azonban csak sejteni lehet, hogy Erdogan a népszavazás eredményével a zsebében menynyire lesz békülékenyebb. Ausztria vissza akarja szorítani az ott dolgozó külföldiek számát Egyéves a Bašternák GÁLZSOLT I' ^ éve tudjuk, hogy a legnagyobb valószínűsé■ J f'W M T ggel maffiaállamban élünk, ahol a legfelsőbb il j \ P m/ (kormányzati) szintekről fedezik a szervezett T áfacsalásokat, províziókért cserébe. Hogy mi változott azóta? Lényegében semmi, csak pár hajszálrepedést látni a rendszeren. A sajtó, a civilszervezetek és az ellenzék hozta a formáját. Egy éve, hogy a Trend és a Denník N újságírói rámutattak, hogy Ladislav Bašternák jövedelmének és vagyonának nagy része minden jel szerint jogosulatlan áfa-visszaigénylésekből (vagyis bűncselekményből) származik. Meg arra, hogy az áfacsalásokat alighanem fentről fedezik: konkrétan Robert Kaliňák és Ján Počiatek miniszterek, akik Bašternák üzlettársai voltak, és nem mellékesen maga Fico miniszterelnök is Baštemáktól bérli (állítólag bérli) a lakását a szabályok sorozatos megsértésével épített és szerényen csak Bonaparténak nevezett luxusingatlanban. A két miniszter (egy vallomásban „Robo meg a kócos”) már korábban is gyanúba keveredett, egy hatalmas (minimum 75 milliós) áfacsalássorozat fedezésével kapcsolatban. Arról is újra meggyőződhettünk, hogy Kaliňák hazudik, mint a vízfolyás: letagadta, hogy valaha is kapott pénzt Baštemáktól, ez kiprovokálta, hogy Jozef Rajtár (SaS) képviselő asszisztense, Filip Rybanič (a banktitok megsértésével) nyilvánosságra hozta, hogyan mentek a pénzek Bašternák cégétől (B .A. Haus) a két miniszter bankszámláira. Ezután „Kali” meg a „kócos” elismerték, hogy tulajdonrészt vettek a cégben. Kevésbé korrupt országokban az egész kormány belebukott volna egy ilyen ügybe, nálunk még Kaliňák sem mondott le. Igaz, már nem a Smer koronahercege, népszerűsége megtépázódott. Volt komoly tüntetéssorozat is (a Gorilla-botrány óta a legnagyobb), a sajtó egyre jobban felgöngyölítette a Bastemák-ügyet, a Smer népszerűségi mutatói tartósan a legalacsonyabb szinten vannak másfél évtized óta, de még így is a legerősebb párt, amely harmadik ciklusát tölti a kormányban domináns erőként. Csak pár hajszálrepedés mutatkozik: az európai parlamenti képviselők harmatgyenge „lázongása” a Smeren belül, meg néhány beszólás, pl.: „Bašternák egy ronda példája annak, hogy a múltban hogyan loptak az áfával” (Peter Kažimír pénzügyminiszter a Trendnek). Az állami igazságszolgáltatási rendszer is hozta a formáját. Kiderült, hogy a pénzügyőrség (KUFS) feljelentése ellenére a rendőrségen nem indítottak nyomozást Bašternák BL-202-es cége ellen, amely állítólag készpénzben fizetett ki 12 millió eurót 7 lakásért, majd csaknem 2 milliónyi áfát igényelt vissza az államtól. Ellenben az adónyomozók között jókora tisztogatást rendeztek a KUFS berkein belül... Legújabban azt is tudjuk, hogy az ügy tavalyi kipattanása után a Kaliňák ellen indított nyomozást először elvették a megbízott ügyésztől, majd a nyomozást megszüntették. A botrány kipattanása után hónapok teltek el, mire a rendőrség házkutatást tartott Baštemáknál, miközben a banktitkot kiszivárogtató Rybaničot villámgyorsan kihallgatták. A legújabb hír az, hogy a Bašternák lakásán tartott razziával egyidejűleg tervezett razziát a gyanúsított Vega plus nevű cégében valaki leállítatta. Mégpedig a nemzeti nyomozóhatóságnál (NAKA, gúnynevén csak „KÁLINAKA”). Legalábbis ezt állítja a pozsonyi pénzügyőrség helyettese, aki emiatt feljelentést tett a főügyészségen. A rendőrök feladata a céges könyvelések lefoglalása lett volna, azóta ezek jó része „elveszett”, mert Bašternák a cégei többségét átíratta csóró (nem ritkán külföldi) magánszemélyekre. Már megint ott tartunk, hogy a rendőrség/ügyészség ahelyett, hogy a feltételezett bűnelkövetők után nyomozna, inkább azokat vegzálja, akik felhívták a figyelmet a törvénysértésekre. Rybanič mellett például a Trend két újságírónőjét, akiket „Robo meg a kócos” jelentett fel rágalmazásért. Es ezek után Fico bejelenti, hogy ha valaki korrupciót lát, nyugodtan forduljon hozzá... FIGYELŐ Elsősorban a keleti EU-s tagállamokból, így a tőlünk is érkező vendégmunkások visszatartását akarja elérni az osztrák kormány. Ennek érdekében szigorítják a szociális juttatásokhoz való hozzáférést. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák szociális rendszer bevándorlóinak nevezte a térségünkből érkező vendégmunkásokat. Megállításuk érdekében szigorítaná a szociális rendszert. Az Ausztriában dolgozó, állását elveszítő vendég- munkás csak akkor kapna szociális támogatást, ha öt évet ledolgozott. Az Österreich című lapnak Kurz azt mondta, ha valaki elveszíti a munkáját, vissza kellene utaznia származási uniós országába, vagy egy másik tagállamba, ahol munkát talál. Javaslata szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. Most az Ausztriában dolgozó családos vendégmunkás is ausztriai családi pótlékot kap, ami jóval magasabb, mint például a szlovákiai. Lapértesülések szerint Ausztria most évente 250 millió eurót fizet ki erre. Kurz ugyanakkor kijelentette: elismeri a személyek unión belüli szabad áramlását. Az Ausztriában élő uniós állampolgárok most megkapták a támogatást akkor is, ha csak rövid ideig dolgoztak az országban. Az újság szerint az Ausztriában élő munkanélküli kelet-európaiak száma 2011 óta 200 százalékkal, ötvenezerre nőtt. „Az Európán belüli szabad munkavállalás nagy dolog, de a hiányosságokat ellensúlyozni kell” - idézte a minisztert a Kronen Zeitung című osztrák lap. Úgy vélte, hogy a szociális rendszer akkor működik jól, ha befizetést követően folyósítják az ellátást. Kurz szerint az uniónak át kell engednie a szociális támogatások rendszerének szabályzását a tagállamoknak. A Kronen Zeitung által bemutatott adatok szerint 2014 óta 105 ezerről 170 ezerre nőtt az uniós országokból érkező munkavállalók száma Ausztriában. A lap által közölt számok alapján a munkanélküliek harminc százaléka nem osztrák állampolgárságú, közülük 50 ezren uniós tagállamból érkeztek Ausztriába. Az osztrák kormány február végén a munkahelyteremtést és a hazai munkaerő foglalkoztatását ösztönző intézkedésről állapodott meg. Eszerint meghatározott ideig felére csökkentenék bizonyos hazai alkalmazottak után a befizetendő költségeket. Az intézkedés célja továbbá, hogy a jövőben nem engednének be olcsó munkaerőt az országba. (MTI, ú) Egy negyed, fólszáz terrorszervezet Ötvenegy, a terrorizmushoz köthető szervezet működik jelenleg a hírhedt brüsszeli Molenbeek negyedben a belga rendőrség szerint - írta a De Morgen című flamand napilap. A terrorellenes intézkedésekről készített jelentés szerint a hatóságoknak mintegy 1600 különböző szervezetről van tudomásuk a kerületben, és a gyanú szerint ezek közül 102 bűnözői csoportokhoz köthető, 51 pedig a terrorizmushoz. A radikalizálódás felszámolását célzó, több brüsszeli városrészre is kiterjedő Csatorna-terv keretében a hatóságok tavaly több mint 8600 házkutatást tartottak Molenbeek- ben, ahol a tavalyinál ötvennel több rendőr teljesít szolgálatot. Az akciók során 167 embert vettek őrizetbe. Jan Jambon belga belügyminiszter arról számolt be, hogy az utóbbi 12 hónapban csak egyetlen ember próbált Molenbeekből Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, de őt is feltartóztatták. A hatóságok összeállítottak egy listát azon volt és jelenlegi molen- beeki lakosokról, akiket terroristakapcsolataik miatt megfigyelés alatt kellene tartani. Közülük 26-an Szíriában, 46-an Belgiumban tartózkodnak. Utóbbiak közül 20-an a börtönbüntetésüket töltik, 26-ot pedig megfigyelnek. A 96 ezer lakosú negyed azután került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, hogy kiderült, többen is megfordultak ott a 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényletek elkövetői közül. (MTI)
